Eros ​kertje 11 csillagozás

Oscar Wilde: Eros kertje Oscar Wilde: Eros kertje Oscar Wilde: Eros kertje

Oscar Wilde (1854-1900) minden irodalmi műfajban kipróbálta tehetségét, s mindegyik műfajban figyelemreméltó, nagy sikerű művekkel lépett a közönség elé. Korai versei megmutatták ars poetikáját, s azt is, hogy a romantikus Keats, s a kortársak közül Swinburne és Tennyson egyformán alakították költői témavilágát, stílusát. A hagyományos ízlésű kritikusok nem dicsérték Wilde verseit, egyrészt erkölcstelennek, másrészt utánérzésnek tartva jórészüket. Sokan úgy vélték, versei olyanok, mintha Shakespeare, Byron vagy Morris írta volna őket. Börtönben töltött évei ihlették ugyanakkor életművének egyik legnagyszerűbb munkáját, a szenvedő ember érzéseit s az angol börtönállapotokat egyforma őszinteséggel feltáró versét, A readingi fegyház balladáját. E mű szinte azonnal megnyerte Wilde számára az angliai és európai olvasók együttérzését és rokonszenvét.

>!
Szukits, Szeged, 2000
198 oldal · ISBN: 9639278122 · Fordította: Babits Mihály
>!
Szukits, Szeged, 1999
174 oldal · ISBN: 9639020990 · Fordította: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Ferencz Győző, Hunyadi Csaba
>!
Szukits, Szeged, 1998
174 oldal · ISBN: 9639020990 · Fordította: Babits Mihály

2 további kiadás


Enciklopédia 2


Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
olvasóbarát P
Oscar Wilde: Eros kertje

Az elegáns kötet A líra gyöngyszemei sorozatban jelent meg, Dobé Katalin illusztrációi díszítik. A szerzőnek nem a líra a legerősebb műfaja. Vannak benne nagyon jó versek és vannak feledhetőek.

Tetszett a Charminedes, az Eros kertje című versben a virágok lírai felsorolása:
a nárcisz, a tavasz szerelem-gyermeke
harangvirág azúr fürtöt hozott
csúcsíves, vörös levéltövű mályva…”

A Szerenád, A bordélyház,
A readingi fegyház balladája
Egy más kört én is róttam ott

A kötetet, talán a legjobb vers, a Hélas! zárja:
Meghemperegtem minden vágyba lent
S lant lett a lelkem, min a szél zenél .
Ezért veszett el, ami bennem él ,
Kemény hitem s tudásom is, a szent .
Most életem elfirkált pergament ” …..

>!
kalypso
Oscar Wilde: Eros kertje

Kissé nehézkesen indult az olvasás és a kötet is, de ahogy haladtam vele, egyre jobban megszerettem, olyannyira, hogy a végén kapott egy hatalmas ötöst.
Számomra a kötet egyértelmű tetőpontja két egymás után következő vers volt, a Chanson és a Requiescat. Ez a kettő egészen meghozta a kedvem Novalishoz!
Ami a kötet végét illeti, nagy ötlet volt a Hélas! cíművel zárni. Amikor már az ember tudatában van, hogy a kötet utolsó verse következik, és ideje búcsúzni, ez felderíti, visszarántja. Épp a legrosszabbkor lett vége, és ezt nagyon sajnálom. Sebaj, „lant lett a lelkem, min a szél zenél”. Zseniális!

>!
Jeffi SP
Oscar Wilde: Eros kertje

Az eleje nagyon nehéz volt, a közepe nagyon jó, a végénél meg nem örültem, hogy már vége.
Azt hiszem szeretem a verseket (pedig nem is) :D


Népszerű idézetek

>!
Sli SP

itt röpködött a harci sas,
szárnyalva a csaták körül;
de a galamb nem harcias,
az otthon ül – és nem örül.

94. oldal, Ave imperatrix! (Szukits, 1996)

>!
Sli SP

De mind megöljük, amit szeretünk,
tagadni ne is akard:
van úgy, hogy zord nézés is öl,
s van méreg, bókba takart,
s a gyávák gyöngéd gyilka csók,
de a bátrak fegyvere kard!

S van agg, aki szerelmet öl,
s van, aki ifju még,
soknak vad markú pribékje Kéj,
s a Pénz is ily pribék,
de ki késsel öl, irgalmasabb,
mert úgy gyorsabb a vég.

S van hosszú láz, s van röpke hév,
s hány ád meg vesz vele!
Szerelmet ez zokogva tép,
s az szótlan rázza le –
de mind csak öl, aki szeret,
bár nem mind hal bele.

132-133. oldal, A readingi fegyház balladája (Szukits, 1996)

>!
kalypso

Csitt, lantom, énekem,
nem hallaná.
Itt nyugszik életem.
Földet reá.

Requiescat

>!
Sli SP

CHANSON

Aranygyűrű, fehér galamb,
ez illik néked, életem.
Ó mért szeretsz boldogtalant?
Kenderkötél való nekem.

Tiéd a kertek mosolya,
elefántcsontház, rózsaágy,
enyém egy szűk-szők nyoszolya,
fehér bürökvirág s a vágy.

Mirtust és jázmint teneked,
a lázas vörös rózsa ing.
Én árva ciprust szeretek
s testvérem a bús rozmaring.

Neked milliom szerető,
a sírok kövér füve zöld.
Nekem liliom, temető
és három ölnyi föld…

120. oldal (Szukits, 1996)

>!
Sli SP

Örök a szív vak éje, s örök
a cella árnya bent,
külön poklunkban hajtjuk így
a tengelyt, s tépjük a lent,
s ércnyelvű zajnál iszonyúbb
körül a tompa csend.

152. oldal, A readingi fegyház balladája (Szukits, 1996)

>!
Sli SP

S hogy mily iszonyú volt ez a bú
s a végső orditás,
a vad sohajok, s vérízü jajok –,
mint én, nem tudja más,
mert annak, aki több életet él,
sírt több halál is ás.

144. oldal, A readingi fegyház balladája (Szukits, 1996)

>!
kalypso

Csak ember embernek cudar ellensége.

Humanitad

>!
Sli SP

A NŐ HANGJA

Csapong a méh szüntelenül,
a prémes, szárnyas méhike,
most liliomkehelyre ül,
kering a jácint mélyibe,
oda-ide;
jöjj, kedves: szívem egyedül
érted hevül.

Így esküdöztem, kézbe-kéz
s hogy míg vizen száll a sirály,
míg napraforgó napra néz –
tiéd leszek, a föld mig áll,
te léssz király!
Te drága, elmúlt az egész,
a vágy enyész.

Tekintsd a nyárfát fönn hogy él,
a nyár szelébe hogy remeg
s a bogáncs áll a völgybe, mély
közönnyel a sziklák megett,
de förgeteg
fúj a szabad vízről, kevély
és büszke szél.

Sirály vijjog a légbe künt,
milyen csodát lát? Halavány,
kis csillagot? Egy messze-tünt
lámpát roppant hajó falán –
így van talán,
elálmodoztuk életünk,
jaj, jaj nekünk.

Azt mondom, édes, nincs halál,
örökre tart a szerelem.
A tél után friss rózsaszál
nyit, bíboros és eleven,
vad tengeren
fut a hajó, de révbe száll
s nyugtot talál.

Azt mondom, szét kell válni hát,
nem is olyan keserü rész,
egy csókot, aztán semmi vád,
én szép vagyok – te meg müvész,
menj s fütyüréssz,
nekünk kicsiny volt, bármi tág,
e nagy világ.

118-119. oldal (Szukits, 1996)

>!
Sli SP

Hat óra… cellát söprögetünk…
Hét óra… újra csend…
De mintha vakon a holt falakon
nagy szárny suhogna fent,
bús fagy szele száll: a nagyúr, a Halál
ím ölni megjelent.

Nem volt e vendég leple bibor,
s nem hozta hold-szinü ló,
pár ölnyi zsineg, faggyús fa-sinek –
bitóra ennyi való;
mit a Rém hozott, csak ily átkozott
gúzs volt, szörny tettre jó.

S mint éji had, ha lápra akad,
s hínár fon a lábra bogot,
pisszenni se mer, imát se kevert
a sok rab, s nem zokogott –
csak meghalt bennünk ott valami:
a Remény halt meg ott.

Mert zord útján a Bűnhödés
jön-jön, s a lépte komor,
gyöngét lever, erőst lezúz,
rágázol, s hant fedi, por,
s vad szörnyeken is, apagyilkoson is
vas-sarka áttipor…

Így vártuk a nyolc bús óraütést,
s már nyelvünk marta a láz,
mert nyolcra ha kong ez a szörnyü gong,
egy lelket porba aláz,
s vad gúzzsal a Sors, az ölni gyors,
jót s rosszat sorba gyaláz.

Így vártuk, tétlen, a zord jeladást,
halk raj, mely élni se mer,
sok lomha rab, bús szirt-darab,
mely holt pusztán hever,
s csak a szíve dobog, mint dob ha dohog,
mit őrült bú dühe ver.

143-144. oldal, A readingi fegyház balladája (Szukits, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: halál
>!
kalypso

HÉLAS!

Meghemperegtem minden vágyba lent
s lant lett a lelkem, min a szél zenél.
Ezért veszett el, ami bennem él,
kemény hitem s tudásom is, a szent.

Most életem elfirkált pergament,
amelyre egy ünnepnapon sekély
dalt írt a rímes, könnyű szenvedély
és az egésznek titka tönkrement.

Járhattam volna egykor fénybe, szép
ormon, dalolva téged, tiszta élet,
hogy megbűvöljem az Isten fülét.

Elmúlt e kor? Varázsvesszővel épp
csak érintettem a mesét, a mézet –
és árva lelkem kincse semmivé lett.

Hélas!


Hasonló könyvek címkék alapján

Seamus Heaney: Seamus Heaney versei
Samuel Beckett: Versek
James Joyce: Kamarazene
Arany János: Arany János balladái
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe összes versei / The Complete Poems
Elizabeth Barrett-Browning: Portugál szonettek
Petőfi Sándor: Arany Lacinak
William Blake: William Blake versei
Walt Whitman: Fűszálak
Arany János: Arany János összes költeményei