!

A ​divat rabszolgái 15 csillagozás

Oscar Wilde: A divat rabszolgái
Könyvtár

„Minden, amit valaha megírtam, legyen az akár regény, akár színdarab, benne volt az az esszencia, az a gondolatmag, ami miatt egyáltalán érdemes volt tollat ragadnom. Ha valaki még sosem hallott rólam, ha nem olvasta végig egyetlen művemet, egyetlen versemet sem, de valahogy megismeri ezeket a magvakat, nyugodtan elmondhatja magáról: tudom, ki az az Oscar Wilde, tudom, mit gondolt az emberekről, a művészetről és a divatról.”

>!
Trajan, Budapest, 2006
176 oldal · ISBN: 963870635X · Fordította: Habony Gábor, Mikes Lajos, Szabó Kata, Szántai Zsolt

Hirdetés

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
tgorsy
Oscar Wilde: A divat rabszolgái

Oscar Wilde zseni volt, és ezt, azt hiszem, kevesen tudják. Én, minden esetre, csak most ismertem fel. Aforizma gyűjteménynek indult, aztán beszippantott. Egy esszégyűjtemény. Azért – lássuk be – nem ez az a műfaj, amitől az ember lerágja a körmét. Ez a könyv mély. Mélysége mély ( múltnak..) Oscar Wilde gondolatainak kútja. És a mondatai!!! Minden mondata, gondolata, egy-egy szecessziós festmény. Gyönyörű. És aktuális. „Isten imádatának legrosszabb módja nem tisztelni az embert, kit Ő a saját képére teremtett meg keze munkájával” (137. o.) [2015. 09.13. Párizsi mészárlás] (ezt azért írtam ide, hogy később tudjam, most mire gondolok)
Még ilyen mondatai vannak: "Soha nem szabad olyasmit tennünk, amiről nem beszélhetünk vacsora után. (113)
Jézus jelentősége nem az, amit tanított, hanem az, hogy a jelenlétében a senki is valakivé vált.(120
Ráadásul ő írta a Telenyt is. Mondom, hogy zseni.

>!
Noro MP
Oscar Wilde: A divat rabszolgái

Csillagokkal nem lehet besorolni ezt a válogatást, ez pedig szerintem a szerkesztő hibája. spoiler A beválogatott esszék és töredékek egy része ugyanis a viktoriánus kor olyan jelentéktelen momentumaival foglalkoznak, amelyeket aligha lehet a mai általános műveltség részének tekinteni. (És ha már szerkesztés: az aforizmák között többször is megtalálhatjuk ugyanazokat, kicsit eltérő fordításban.) Ahol viszont Wilde valóban maradandó dolgokról ír, azokat tényleg érdemes elolvasni.

1 hozzászólás
>!
tigritigr
Oscar Wilde: A divat rabszolgái

Ezt minden divat iránt érdeklődőnek el kellene olvasnia – micsoda igazságok!

>!
Jeffi SP
Oscar Wilde: A divat rabszolgái

Wilde, az Wilde. Esszék, és szemelvények, és aránylag jól össze voltak válogatva. Csak néha, őrülten magyartalan megfogalmazás volt. Annyira, hogy egy-egy írást alig lehetett értelmezni, vagy egyszerűen elvesztette az érdekességét/érthetőségét. Ennek ellenére maga a könyv tetszett, az utolsó írások, amik hosszabbak voltak, azok húzták fel az értékelést.
Másik zavaró tényező, hogy rövid, egy-egy mondatos idézetek vannak a könyvbe a lapok oldalán elfordítva, és nem jöttem rá, hogy olvassam őket. Mármint, hogy elolvasom az oldalt, és utána a kis idézetet, vagy előbb az idézetet aztán oldalt, vagy elolvasom a könyvet, azt még egyszer átlapozom az idézetek miatt…ez főleg a hosszú írásoknál volt gond, mert ott nem álltam meg, és olvastam el, hiába végeztem az oldallal, hiszen nem feltétlen ahhoz az íráshoz tartozott az idézet, így meg bekevert volna. Tehát szerintem ez egy hülye ötlet volt aki oldalra rakta :P

>!
Erzsébet_Latrán
Oscar Wilde: A divat rabszolgái

Nagyon szeretem Oscar Wilde írásait és csak ajánlani tudom, de ez a fordítás valami szörnyű!!!
Csak a fordítás miatt értékelem le!!!


Népszerű idézetek

>!
Finch

Mennyi mindent dobnánk el magunktól, ha nem félnénk attól, hogy más valaki fölveszi.

>!
Finch

Később elvittek egy táncos szórakozóhelyre, ahol módom volt szembesülni a legracionálisabb művészetkritikával, amit életemben láttam. A zongora fölött egy táblát helyeztek el, rajta felirat: „Ne lőj a zongoristára! Megteszi, ami tőle telik.” Ezen a helyen a zongoristák valószínűleg halandóbbnak bizonyultak, mint a világ más pontjain.

>!
Aragorn

Ma mindennek tudjuk az árát, és semminek sem tudjuk az értékét.

20. oldal

>!
Carmilla 

Ami az amerikai szlenget illeti, nem találkoztam vele sok esetben, de egy táncos mulatság után valaki a következőt mondta az egyik ifjú hölgyről:
– Megvót a patadobálás, lehányta a cifra göncét, oszt felkapta a napi rongyát.
Az illető azt próbálta kifejezni, hogy a leány átöltözött.

13

>!
Noro MP

Baklövéseinket nevezzük tapasztalásnak.

141. oldal

>!
Noro MP

Az ember olyan intellektuális lény, aki mindig elveszti az eszét, amint valami okosat kellene cselekednie.

69. oldal

>!
Noro MP

Szeretek a falnak beszélni, mert ő az egyetlen, aki sohasem mond ellent.

163. oldal

>!
Finch

Manapság minden nagy embernek megvannak a tanítványai. És a mester életrajzát mindig Júdás írja meg.


Hasonló könyvek címkék alapján

Babits Mihály: Babits Mihály levelezése 1911–1912
Babarczy Eszter: A ház, a kert, az utca
Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját
Szerb Antal: A kétarcú hallgatás
Szerb Antal: Hétköznapok és csodák
Northrop Frye: A kritika anatómiája
Halmai Tamás: Újraírt emlékezet
Nemes Nagy Ágnes: Metszetek
Farkas Zsolt: Most akkor