67. legjobb mese könyv a molyok értékelése alapján

A ​canterville-i kísértet 257 csillagozás

Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

„…negyed tizenkettőkor minden elcsöndesült, és amikor az óra elütötte az éjfélt, a kísértet megindult útjára. Bagoly verte szárnyaival az ablaküveget, holló károgott az öreg tiszafa tetején, és a szél panaszosan süvöltött a ház körül, mint egy elveszett lélek… A kísértet lopva kilépett a faburkolat mögül, kegyetlen, összeaszott ajkán baljós mosollyal, és amint elosont a nagy ablakrozetta mellett, amelyen színes üvegből ki volt rakva azúrkék és arany alapon a saját és meggyilkolt felesége címere, a hold egy felhő mögé rejtette arcát. Tovább-tovább suhant, mint egy gonosz árnyék, mintha maga a sötétség is remegett volna tőle, amint elhaladt…”

Eredeti mű: Oscar Wilde: The Canterville Ghost

Eredeti megjelenés éve: 1887

Tartalomjegyzék

>!
Alinea, Budapest, 2017
118 oldal · ISBN: 9786155669262 · Fordította: Weisz Böbe
>!
Alinea, Budapest, 2017
118 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155669194 · Fordította: Weisz Böbe, Kosztolányi Dezső
>!
Édesvíz, Budapest, 1997
150 oldal · ISBN: 9635281943 · Fordította: Király György, Bálint Lajos, Lengyel Balázs

4 további kiadás


Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Sir Simon de Canterville


Kedvencelte 19

Most olvassa 8

Várólistára tette 145

Kívánságlistára tette 58

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
gabiica P
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Nagyon szerettem. Tanulságos, érdekes történetek voltak, amelyek végig fenntartották az érdeklődésemet. A kedvenceim a címadó történet és Az ifjú király voltak. Nem bánom, hogy hozzányúltam, bár eredetileg nem szerepelt a várólistámon, de örülök, hogy mégis elolvastam. Jó kikapcsolódás volt.

5 hozzászólás
>!
Ez_elment_vadászni
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Nem tudtam, hogy Oscar Wilde tud kacagtató történet is írni, így meglepett az első novella. Igazi angol humorral van megírva, amit szeretek. Először nem értettem, nem is mertem nevetni, de rájöttem, ez bizony egy humoros történet. A többi is jó volt, kettőt ismertem, mint mesét még gyerekkoromból.

1 hozzászólás
>!
pannik P
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Nagyszerű volt mind a három történet. Az első kettő nagyon-nagyon tetszett a harmadikat versben mondja el, kicsit nehezebben követhető de nagyon szép és tartalmas.

A kísértethistórián hangosan is felnevettem. Nagyon jó humorú írás, könnyed, igazán meglepő fordulatokkal és meghökkentő poénokkal. Nagyon drukkol az ember a kísértetnek, hogy az a sok erőfeszítés hozzon valami eredményt :) Végül aztán egy nagyon szép és emberi befejezés koronázza meg a történetet.
Mindhárom történet mondanivalója érdekes, izgalmas, emberi.
Örülök, hogy egymásra találtunk, várólistám újabb elemekkel fog bővülni az író könyveiből.

>!
Lunemorte MP
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Szerintem ez minden idők legjobbja Wilde-tól.
Mindegyik elbeszélésnek meg volt a maga tanulsága,a maga mondanivalója.
A canterville-i kísértet egy megható rémtörténet,mely lehetne akár Lovecraft vagy Poe írása is. Az utolsó pillanatban is megbánhatjuk bűneinket,soha sincs késő! Lehet-e lelkiismeret nélkül élni vagy meghalni?
Lord Arthur Savile bűne tulajdonképpen nem is bűn,hanem kísérlet valami újba belevágni. (Szerintem.) Hasonlóságot vélek felfedezni a Dorian Gray arcképe című művel valamelyest. Valamiért. Unalmas életet éljünk vagy merjünk kipróbálni új dolgokat is? Lehet-e emiatt bűntudatunk?
A boldog herceg című elbeszélés tetszett a legjobban. Belekönnyeztem…A ragaszkodásról és az önfeláldozásról szól…
Az önfeláldozó jó barát talán a legtanulságosabb történet. Kik is az igaz barátaink? Léteznek-e? Lehet-e csupán egyoldalú vagy kölcsönösnek kell lennie? Te odaadnád-e az életedet a legjobb barátodért? És vajon kölcsönös lenne-e a másik részéről ez a gesztus??
Az ifjú király inkább a társadalomra irányuló novella. Kell-e gazdag és szegény között különbséget tenni? Elég-e az,ha csak a jellemet nézzük és a hatalmat,a társadalmi pozíciót elfelejtjük? Lehet-e olyan társadalom,ahol mindenki egyenlő? Vagy csak elméletben?

Végezetül: Aki eddig nem szerette Oscar Wilde-ot,ezzel a művel biztosan a kedvencévé fog válni!

>!
augumaug MP
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

A mű nem is igazán az élők és holtak viszonyát mutatja be, inkább ezzel párhuzamosan az amerikai és a brit emberek egymáshoz való hozzáállását. Tökéletes paródiája egy 19. századi típusnak, a brit arisztokráciába gyermekét beházasító amerikai családnak. Bár általában ebben a helyzetben az amerikaiak maradtak alul, őket könnyebben nézte le az ember akkor is, ma is (talán okkal), Wilde-nál épp fordítva történik. A konvencionális, korlátolt britek nagyravágyása ütközik a szabad amerikaiak szerénységével. A kötelességtudatos, régi nemes, háromszázéves canterville-i kísértet jellemével szemben állnak az amerikai fiú ikrek független kedvtelései, amik legtöbbször arra irányulnak, hogy ők ijesszék meg a kísértetet, holott a britek szükségesnek érzik, hogy a rend fenntartása érdekében fordítva történjen, az ember ijedjen meg.
A mű meseszerű végére, ahol a királykisasszony majdnem megcsókolja a békát, legalábbis szellemiségében valami ilyesmi történik Wilde kiegyenlíti élő és halott, illetve brit és amerikai számláját is; továbbá kiderül, hogy az emberség nem áll kapcsolatban a nemzetiséggel, sem a korral, a hála örök érvényű és a szerelem áthidal bármiféle különbséget. Mindezt bőséges humorral adja tudtunkra az író.

>!
calmovato
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Imádom a novellásköteteket, imádom a Poe-féle műfajt, mégsem akadt eddig Oscar Wilde-nak ez a kötete a kezembe. Pedig a Dorian Gray arcképe c. művén azért megmutatta azt számomra, hogy van valami ködösség, egyfajta művészi és komor melankólia az íróban amit egyébként annyira szeretek. Igazából mindenkinek ajánlanám olvasásra, hiszen könnyedsége és rövidsége folytán bármikor és bárhol forgatható, a történetek közül pedig biztosan mindenki talál szájízére valót.

>!
Ibanez MP
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Nagyon jó! Nem is tudom hirtelen, melyik tetszett legjobban!

A boldog herceg nagyon szomorú és szép, így talán az lenne az első helyen, melynek központjában egy szegényeken segítő szobor és segítőtársának, egy fecskének nemes tette áll.. A caterville-i kísértet nagyon humoros, szegény kísértet, jól megjárja, az amerikaiak őt ijesztgetik folyton :-D Az önző óriás ugyancsak nagyon szép, megható kis történet, míg a Lort Arthur Savile bűne, hát, a hiszékenység csúcsa :-D Az önfeláldozó jó barát tanulságos és sajnos azt kell mondjam, nagyon is reális, vannak bizony ilyen emberek és olyanok is, mint Hans, akik nagyon is kihasználhatóak. Az ifjú király szeretetre, igazságosságra, lemondásra int, vallásos jellegű, de nagyon szép.

Összességében az első kivételével megható és szomorkás történetek, de nagyon-nagyon jó! Ajánlom mindenkinek!

>!
Pán, Budapest, 1990
114 oldal · ISBN: 9637965084 · Fordította: Bálint Lajos, Király György, Lengyel Balázs
>!
gab001 P
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Hadilábon állok a novellákkal, így azt hittem, hogy olvasatlanul viszem vissza a könyvet a könyvtárba. Szerencsére ráakadtam egy kihívásra, ami elég ösztönző volt, ráadásul valóban jobban élveztem az olvasást, hogy szünetet hagytam az egyes novellák között. Mindegyik nagyon érdekes volt. Talán Az önfeláldozó jó barát tette rám a legnagyobb hatást, mert annyira igazságtalannak éreztem. Mégis a Lord Arthur Savile bűne lett a kedvencem, mert igazán humorosra sikeredett szerintem. Mindegyikben megjelenik a gazdagok és a szegények ellentéte, s az ehhez társított önzés és önzetlenség vagy egyéb más tulajdonság. Mindet szerettem.

>!
Édesvíz, Budapest, 1997
150 oldal · ISBN: 9635281943 · Fordította: Király György, Bálint Lajos, Lengyel Balázs
>!
mokus33
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Tanulságos kis mesék, történetek, amelyek sokfélék, de a mondanivalójuk hasonló volt. Belőlem mindegyik történet más-más érzelmet váltott ki, és valószínűleg nem is mindegyik érte el nálam azt a célt, amely miatt íródott. Például a címadó történeten inkább csak jól szórakoztam és nem a mondanivalója fogott meg. A Lord Arthur Savile bűne az emberi butaság és hiszékenység határtalanságát mutatja be, de nagyon viccesen, inkább szatirikusan, és a csattanó is humoros. Leginkább A boldog herceg tett rám mély benyomást a melankolikusabb hangvételével és annak a mondanivalója fogott meg leginkább. A herceg és barátja, a fecske önzetlensége követendő példa, a végkifejlet pedig reményt nyújt, még akkor is ha nem az emberi társadalomtól, hanem felsőbb hatalmaktól kapják meg tetteikért az elismerést.
Az önző óriás története azt példázza, hogy egy önző ember is megváltozhat valamilyen hatásra, ezzel ellentétes volt Az önfeláldozó jó barát, mert ott azzal kellett szembesülnöm, hogy egy igazán önző ember nemhogy megjavulna, de egyre önzőbb lesz úgy, hogy még önzetlennek is tartja magát mellette. Ez volt az egyetlen negatív kicsengésű történet számomra az összes közül.

>!
ggizi P
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Nagyon olvasmányos novellák szerepelnek ebben a kötetben. Némelyik igazi paródia. A címadó történet nagyon tetszett a kifigurázott és nem komolyan vett kísértetével. És a Lord Arthuros mese is elég szürreális volt ezzel a kényszeres jóslatbeteljesítéssel. De a többi főleg tanmese volt.


Népszerű idézetek

>!
Lady_L P

Nem, igazán nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak ami persze majdnem ugyanaz.

LORD ARTHUR SAVILE BŰNE

>!
Szédültnapraforgó 

A házasságnak biztos alapja a kölcsönös félreismerés.

Lord Arthur Saville bűne

1 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell

– Ugye, a halál kertjére gondol? – kérdezte suttogva.
– Igen, a halálra. A halál olyan gyönyörű lehet. Feküdni a puha, barna földben, s hallgatni a csöndet, míg a fűszálak hajladoznak a szélben az ember feje fölött. Ott nincs sem tegnap, sem holnap. Az ember elfelejti az időt, megbocsát az életnek, és békében nyugszik. Segítsen rajtam, kis Virginia. Maga megnyithatja számomra a halál házának kapuját, mert a maga szívében szeretet lakozik, és a szeretet erősebb a halálnál.

>!
Aurore 

Nem lévén zseni, nem voltak ellenségei.

64. oldal (Sir Arthur Savile bűne, Édesvíz, 1997)

>!
dorothy_emerald

Ő mutatta meg nekem, hogy mi az élet, s mit jelent a halál, és hogy miért hatalmasabb mindkettőnél a szeretet.

35. oldal

>!
forrás

Minden tekintetben hasonlított az igazi angol asszonyhoz, és kitűnő példáját szolgáltatta annak, hogy a valóságban semmi különbség nincs Anglia és Amerika között, kivéve természetesen a nyelvet.

>!
Aurore 

– Ez a történet vége? – kérdezte a vízipatkány.
– Dehogy – felelte a kenderike –, még csak az eleje.
– Akkor maga nagyon is elmaradt a kortól – mondta a vízipatkány. – Manapság minden jó elbeszélő a végével kezdi, aztán áttér a történet elejére és a közepével fejezi be. Ez az új módszer. Mindezt egy kritikustól hallottam a minap, aki a tóparton sétált egy fiatalemberrel. Jó hosszan fejtegette a dolgot, és meggyőződésem, hogy igaza van, mert kék pápaszeme volt és kopasz feje, és valahányszor a fiatalember valami megjegyzést tett, azt felelte: „Ugyan kérem!”

114-5. oldal (Az önfeláldozó jó barát, Édesvíz, 1997)

1 hozzászólás
>!
Aurore 

– Attól félek, hogy a kísértet mégis létezik – mondotta Lord Canterville mosolyogva –, ha eddig el is kerülte az önök vállalkozó szellemű impresszárióinak figyelmét. Három évszázad, vagy pontosabban 1584 óta tudnak róla, és főleg akkor mutatkozik, ha családunkban valakit a halálozás fenyeget.
– Hát hiszen ezt a háziorvos is megteszi, Lord Canterville. De még sincsenek kísértetek, uram, mert úgy tudom, a természet törvényei alól még a brit arisztokrácia kedvéért sem történik kivétel.
– Önök bizonyára nagyon természetes életet élnek Amerikában – felelte Lord Canterville, aki nem egészen értette Mr. Otis utolsó megjegyzését –, és ha önt nem bántja a kísértetjárás, akkor minden rendben van. Csak el ne felejtse, hogy én megtettem a kötelességemet, amikor önt a dologra figyelmeztettem.

9-10. oldal (A canterville-i kísértet, Édesvíz, 1997)

>!
Aurore 

– Micsoda szörnyű klíma! – szólt az amerikai nagykövet nyugodtan, és rágyújtott egy hosszú szivarra. – Azt hiszem, ez az óhaza annyira túlnépesedett, hogy nem jut mindenki számára rendes időjárás. Mindig azon a véleményen voltam, hogy egyedül a kivándorlás menti meg Angliát.

13. oldal (A canterville-i kísértet, Édesvíz, 1997)

>!
westh

– Maga semmit sem tud Amerikáról. Legjobb volna, ha kivándorolna, s ott egy kis műveltséget szerezne. Atyám nagyon fog örülni, ha szabadjegyet szerezhet magának, s bár ott nagy adóval sújtanak minden szellemi terméket, azért magának, mint szellemnek, nem lesz baja a fináncokkal, mert azok mind tagjai a demokrata pártnak.

12. oldalladal (A canterville-i kísértet)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Brátán Erzsébet: Decemberi varázslat
Hans Christian Andersen: A Hókirálynő
Csukás István: Pom Pom meséi – Órarugógerincű felpattanó
Jean de Brunhoff: Babar és a Télapó
Dr. Seuss: Hogyan lopta el a Görcs a karácsonyt
Walt Disney – Tigris téli trükkjei
Hans Christian Andersen: Téli mesék
E. T. A. Hoffmann: Diótörő
Sven Nordqvist: Pettson karácsonya
J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek