55. legjobb vers könyv a molyok értékelése alapján

A ​canterville-i kísértet 403 csillagozás

Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

"Mikor ​Mr. Hiram B. Otis, az amerikai nagykövet megvásárolta a canterville-i kastélyt, mindenki azt mondta, hogy bolondot cselekszik, hiszen köztudomású, hogy ezen a helyen kísértet jár. Maga Lord Canterville is, aki rendkívül kényes volt becsületére, kötelességének tartotta, hogy a dolgot megemlítse Mr. Otisnak, mikor a szerződés megkötésére került sor. – Nekünk azóta ment el a kedvünk az ottlakástól – mondotta Canterville –, mióta szegény nagynéném, a boltoni özvegy hercegasszony, egyszer vacsorához való öltözködés közben két jéghideg csontkezet érzett vállára nehezedni; természetesen idegrohamot kapott, amiből a mai napig se tudott fölépülni.
– Milord – felelte a nagykövet –, én a bútorzattal együtt a kísértetet is megveszem. Modern országból jövök, ahol pénzért mindent meg lehet szerezni."

Oscar Wilde (1854-1900), az angol századvég világhírre emelkedett írója. Kötetünk válogatást nyújt meséiből, novelláiból.
A címadó írás, A CANTERVILLE-I KÍSÉRTET, Szerb… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1887

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Aranyág Édesvíz · Kis Remekművek Könyvtára Révai · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · A világirodalom gyöngyei Világirodalom

>!
Digi-Book Magyarország, Magyarország, 2021
118 oldal · ISBN: 9789633980132 · Fordította: Király György
>!
Alinea, Budapest, 2017
118 oldal · ISBN: 9786155669262 · Fordította: Weisz Böbe
>!
Alinea, Budapest, 2017
118 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155669194 · Fordította: Weisz Böbe, Kosztolányi Dezső

5 további kiadás


Enciklopédia 18

Szereplők népszerűség szerint

Mr. Hiram B. Otis · Sir Simon de Canterville · Washington Otis

Helyszínek népszerűség szerint

Canterville-i kastély


Kedvencelte 27

Most olvassa 9

Várólistára tette 203

Kívánságlistára tette 102

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

gabiica P>!
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Nagyon szerettem. Tanulságos, érdekes történetek voltak, amelyek végig fenntartották az érdeklődésemet. A kedvenceim a címadó történet és Az ifjú király voltak. Nem bánom, hogy hozzányúltam, bár eredetileg nem szerepelt a várólistámon, de örülök, hogy mégis elolvastam. Jó kikapcsolódás volt.

5 hozzászólás
Bla IP>!
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Oscar Wilde egyik legismertebb és legelismertebb műve A canterville-i kísértet amely Szerb Antal szerint „a világirodalom legmulatságosabb kísértethistóriája”, Hegedűs Géza szerint „a komikus fantasztikum és a szatirikus valóság mesteri keverése” a nagyon szórakoztató történet, igazi rémregény paródia. A kísértet és a házába beköltöző új lakók csatái rendkívül viccesek és bár nem csak erről szól ez a mese, még azt sem bántam volna, ha csak ennyi az egész. De a modern, üzleties világ kritikája jól illett bele.

blueviolet>!
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Egyszerűen nem tudok 5 csillagnál kevesebbet adni. Még akkor sem, ha A boldog herceg – a szerző általam legkevésbé kedvelt meséje – ebben a kötetben is helyet kapott. Bőven kárpótolt ugyanis a két remek novella, A canterville-i kísértet és a Lord Arthur Savile bűne. Mindkettő érdekes, ötletes, hangulatos, emellett az író kiváló humorát is megcsillogtatja bennük.
Az önfeláldozó jó barát pedig továbbra is az egyik kedvenc Oscar Wilde-mesém. El tudnám képzelni és szívesen olvasnám kisregény formában is, annyira jól el vannak találva azok a karakterek. Biztos vagyok benne, hogy léteznek ilyen jellemű emberek, mint Hans vagy a molnár, de legfőképpen a vízipatkány, akinek mondhatsz bármit, pont a lényeget nem fogja érteni, mert valami teljesen kifordított módon látja a világot.

pannik>!
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Nagyszerű volt mind a három történet. Az első kettő nagyon-nagyon tetszett a harmadikat versben mondja el, kicsit nehezebben követhető de nagyon szép és tartalmas.

A kísértethistórián hangosan is felnevettem. Nagyon jó humorú írás, könnyed, igazán meglepő fordulatokkal és meghökkentő poénokkal. Nagyon drukkol az ember a kísértetnek, hogy az a sok erőfeszítés hozzon valami eredményt :) Végül aztán egy nagyon szép és emberi befejezés koronázza meg a történetet.
Mindhárom történet mondanivalója érdekes, izgalmas, emberi.
Örülök, hogy egymásra találtunk, várólistám újabb elemekkel fog bővülni az író könyveiből.

Hannelorka P>!
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Telitalálat volt. Mindig megvolt benne valami, amit egy jó olvasmányban keresek. Időnként kicsit túlságosan kenetteljes mesékbe ágyazódik a tanulság, ezt azonban bőven kompenzálja szatirikus humorával. Szép és megérintő történetek, keserédes humor, hosszan vezetett, majd hatásosan lezárt mesék és novellák. Annyi jó gondolat volt benne, hogy nem is győztem minden idézetet kiírni.

KingucK P>!
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

A canterville-i kísértet:
Nagyon aranyos kísértet történet, amiben tényleg lehet sajnálni szegény szellem bácsit, akit terrorizál és nem hagy kísérteni ez elvetemült amerikai család. :) Úgy láttam van film adaptációja is, mindenképpen meg fogom nézni.
Lord Arthur Savile bűne:
Ez a történet kicsit nehezebben indult be, számomra kicsit unalmasabb volt az eleje, de utána nagyon érdekes sztori kerekedett ki belőle.
Wilde annyira más szemszögből nézi a világot, minél többet olvasok tőle annál jobban kedvelem. (Bár valahogy nála is mindig a nők halnak meg…)

1 hozzászólás
Lunemorte P>!
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Szerintem ez minden idők legjobbja Wilde-tól.
Mindegyik elbeszélésnek meg volt a maga tanulsága, a maga mondanivalója.
A canterville-i kísértet egy megható rémtörténet, mely lehetne akár Lovecraft vagy Poe írása is. Az utolsó pillanatban is megbánhatjuk bűneinket, soha sincs késő! Lehet-e lelkiismeret nélkül élni vagy meghalni?
Lord Arthur Savile bűne tulajdonképpen nem is bűn, hanem kísérlet valami újba belevágni. (Szerintem.) Hasonlóságot vélek felfedezni a Dorian Gray arcképe című művel valamelyest. Valamiért. Unalmas életet éljünk vagy merjünk kipróbálni új dolgokat is? Lehet-e emiatt bűntudatunk?
A boldog herceg című elbeszélés tetszett a legjobban. Belekönnyeztem…A ragaszkodásról és az önfeláldozásról szól…
Az önfeláldozó jó barát talán a legtanulságosabb történet. Kik is az igaz barátaink? Léteznek-e? Lehet-e csupán egyoldalú vagy kölcsönösnek kell lennie? Te odaadnád-e az életedet a legjobb barátodért? És vajon kölcsönös lenne-e a másik részéről ez a gesztus??
Az ifjú király inkább a társadalomra irányuló novella. Kell-e gazdag és szegény között különbséget tenni? Elég-e az, ha csak a jellemet nézzük és a hatalmat, a társadalmi pozíciót elfelejtjük? Lehet-e olyan társadalom, ahol mindenki egyenlő? Vagy csak elméletben?

Végezetül: Aki eddig nem szerette Oscar Wilde-ot, ezzel a művel biztosan a kedvencévé fog válni!

chhaya>!
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Azt írja a fülszöveg, hogy A canterville-i kísértet Szerb Antal szerint a világirodalom legmulatságosabb kísértet-története. Ebben maximálisan egyetértek vele. Egy kísértet, akit a kastély lakói kísértenek? Fantasztikus! Nagyon jó válogatás a kötet. A novellák stílusa változatos, van köztük mesés és komolyabb hangvételű, de egyszerre szórakoztatóak, elgondolkodtatóak, tanulságosak is. Többet olvastam közülük korábbról, régi kedvencem A boldog herceg… És most már A canterville-i kísértet is.

>!
Pán, Budapest, 1990
114 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637965084 · Fordította: Bálint Lajos, Király György, Lengyel Balázs
bartok_brigitta P>!
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Egy e-könyv akció keretén belül olyan verziót sikerült beszereznem, amelyben egyedül a címadó novella szerepelt. Humoros, könnyed, mégis elgondolkodtató történet, amit bárkinek érdemes lehet elolvasni, hiszen nem fog csalódni. Bevallom, hogy régebben volt már próbálkozásom Wilde-dal, de kicsit dagályosnak éreztem az ízlésemhez képest, de ez a cinikus humorral teli novella egyszerűen olvastatta magát, így ezentúl lehet, hogy bátrabban fogok nyúlni a szerző művei után.


Népszerű idézetek

Lady_L>!

Nem, igazán nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak ami persze majdnem ugyanaz.

LORD ARTHUR SAVILE BŰNE

Szédültnapraforgó >!

A házasságnak biztos alapja a kölcsönös félreismerés.

Lord Arthur Saville bűne

1 hozzászólás
Belle_Maundrell>!

– Ugye, a halál kertjére gondol? – kérdezte suttogva.
– Igen, a halálra. A halál olyan gyönyörű lehet. Feküdni a puha, barna földben, s hallgatni a csöndet, míg a fűszálak hajladoznak a szélben az ember feje fölött. Ott nincs sem tegnap, sem holnap. Az ember elfelejti az időt, megbocsát az életnek, és békében nyugszik. Segítsen rajtam, kis Virginia. Maga megnyithatja számomra a halál házának kapuját, mert a maga szívében szeretet lakozik, és a szeretet erősebb a halálnál.

Kapcsolódó szócikkek: halál
viidori I>!

Ő mutatta meg nekem, hogy mi az élet, s mit jelent a halál, és hogy miért hatalmasabb mindkettőnél a szeretet.

35. oldal

alaurent P>!

– A háborúban – felelte a takács – az erős szolgájává teszi a gyengét, a békében pedig a gazdag teszi szolgájává a szegényt. Nekünk dolgoznunk kell, hogy megéljünk, de ők olyan silány bérrel fizetnek, hogy éhen pusztulunk. Mi naphosszat nekik robotolunk, s ők ládáikban rakásra gyűjtik az aranyat, míg a mi gyermekeink idő előtt elfonnyadnak és szeretteink arckifejezése megkeményedik és eltorzul. Mi tapossuk a szőlőt, de más issza meg a bort. Mi vetjük el a gabonát, de csűreink üresek. Láncaink vannak, ha nem látja is a szem; rabszolgák vagyunk, ha szabadnak mondanak is bennünket.

Az ifjú király

Aurore>!

Nem lévén zseni, nem voltak ellenségei.

64. oldal (Sir Arthur Savile bűne, Édesvíz, 1997)

forrás>!

Minden tekintetben hasonlított az igazi angol asszonyhoz, és kitűnő példáját szolgáltatta annak, hogy a valóságban semmi különbség nincs Anglia és Amerika között, kivéve természetesen a nyelvet.

Aurore>!

– Attól félek, hogy a kísértet mégis létezik – mondotta Lord Canterville mosolyogva –, ha eddig el is kerülte az önök vállalkozó szellemű impresszárióinak figyelmét. Három évszázad, vagy pontosabban 1584 óta tudnak róla, és főleg akkor mutatkozik, ha családunkban valakit a halálozás fenyeget.
– Hát hiszen ezt a háziorvos is megteszi, Lord Canterville. De még sincsenek kísértetek, uram, mert úgy tudom, a természet törvényei alól még a brit arisztokrácia kedvéért sem történik kivétel.
– Önök bizonyára nagyon természetes életet élnek Amerikában – felelte Lord Canterville, aki nem egészen értette Mr. Otis utolsó megjegyzését –, és ha önt nem bántja a kísértetjárás, akkor minden rendben van. Csak el ne felejtse, hogy én megtettem a kötelességemet, amikor önt a dologra figyelmeztettem.

9-10. oldal (A canterville-i kísértet, Édesvíz, 1997)

Aurore>!

– Ez a történet vége? – kérdezte a vízipatkány.
– Dehogy – felelte a kenderike –, még csak az eleje.
– Akkor maga nagyon is elmaradt a kortól – mondta a vízipatkány. – Manapság minden jó elbeszélő a végével kezdi, aztán áttér a történet elejére és a közepével fejezi be. Ez az új módszer. Mindezt egy kritikustól hallottam a minap, aki a tóparton sétált egy fiatalemberrel. Jó hosszan fejtegette a dolgot, és meggyőződésem, hogy igaza van, mert kék pápaszeme volt és kopasz feje, és valahányszor a fiatalember valami megjegyzést tett, azt felelte: „Ugyan kérem!”

114-5. oldal (Az önfeláldozó jó barát, Édesvíz, 1997)

1 hozzászólás
Hannelorka P>!

A kényelem az egyetlen dolog, amelyet a civilizáció adhat nekünk.

Lord Arthur Savile bűne


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Brátán Erzsébet: Decemberi varázslat
Zelk Zoltán: Alszik a szél
Sárváry Mariann: Szilánkok 2.0
Pósfai János (szerk.): Ének a csöndben
Lelkünkből, szeretettel
Pomogáts Béla (szerk.): Doromboló
Nagy Katalin – Fehérvári Győző (szerk.): Dalom, dalom, hej! Regém, regém, haj!
Lázár Ervin: Százpettyes katica
Karácsonyi ajándék – újabb versek, mesék, történetek téli estékre
Hajnal Éva – Komlós Attila – Márkus László – Pallos-Rózsa Anita – Smelka Sándor: Évszakok a Pintér-kertben