25. legjobb vers könyv a molyok értékelése alapján
68. legjobb mese könyv a molyok értékelése alapján

A ​canterville-i kísértet 264 csillagozás

Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

„…negyed tizenkettőkor minden elcsöndesült, és amikor az óra elütötte az éjfélt, a kísértet megindult útjára. Bagoly verte szárnyaival az ablaküveget, holló károgott az öreg tiszafa tetején, és a szél panaszosan süvöltött a ház körül, mint egy elveszett lélek… A kísértet lopva kilépett a faburkolat mögül, kegyetlen, összeaszott ajkán baljós mosollyal, és amint elosont a nagy ablakrozetta mellett, amelyen színes üvegből ki volt rakva azúrkék és arany alapon a saját és meggyilkolt felesége címere, a hold egy felhő mögé rejtette arcát. Tovább-tovább suhant, mint egy gonosz árnyék, mintha maga a sötétség is remegett volna tőle, amint elhaladt…”

Eredeti mű: Oscar Wilde: The Canterville Ghost

Eredeti megjelenés éve: 1887

Tartalomjegyzék

>!
Alinea, Budapest, 2017
118 oldal · ISBN: 9786155669262 · Fordította: Weisz Böbe
>!
Alinea, Budapest, 2017
118 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155669194 · Fordította: Weisz Böbe, Kosztolányi Dezső
>!
Édesvíz, Budapest, 1997
150 oldal · ISBN: 9635281943 · Fordította: Király György, Bálint Lajos, Lengyel Balázs

4 további kiadás


Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Mr. Hiram B. Otis · Sir Simon de Canterville · Washington Otis

Helyszínek népszerűség szerint

Canterville-i kastély


Kedvencelte 19

Most olvassa 8

Várólistára tette 156

Kívánságlistára tette 61

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Ákos_Tóth IMP
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Wilde műveit olvasva mindig meglepődök azon, hogyan voltak képesek a viktoriánus angolok a korszak egyik legszebben író művészét oly’ kegyetlenül meghurcolni és romlásba dönteni. Tény, Oscar barátunk bohém életet élt, ám műveinek esztétikai értéke és lelkülete egyszerűen támadhatatlan, rövid írásaiból – legyenek azok mesék, vagy novellák – olyan üzenetek bontakoznak ki, amik mindannyiunk számára útmutatóul szolgálhatnak az életben, pedig idestova százharminc év telt el megszületésük óta. Erre remek példa az amúgy bohózatnak és stílusparódiának is kiváló A canterville-i kísértet, mely némely pontján féktelen nevetésre sarkallja az olvasóját, ugyanakkor olyan gondolatokat ültet el a cselekmény hátterében, mint a bűnös cselekedetek levezeklése, a „második esély” kérdése, vagy az angolokról alkotott nemzeti sztereotípiák valóságalapja*.

Ugyanezen a nyomon halad tovább a Lord Arthur Savile bűne, amiben egy kornak megfelelő csavaros, nyomokban tán krimiszerű, de érezhetően komolytalan történet bontakozik ki, abszolút szórakoztató jelleggel, elég paneles konfliktussal – ám a nyilvánvalón túl érdekes adalékokkal. A sztori alapvetően az önbeteljesítő jóslat problematikáját tárgyalja, kiemelve a jövőbelátás képességének veszélyeit, meg a jós személyes felelősségét a következményekért, ám mivel az egész eseménysort az angol nemesség, felső osztály közegébe helyezi, egyből felfogható valamiféle társadalomkritikának is – jó az, ha a nemzet legkiválóbb polgárai nem csak a kísértetekben, hanem a jóslatokban is vakon hisznek? spoiler

És miután elbűvölt minket a századfordulós angol irodalom kifinomult szépsége, kinevettük magunkat a komédiákon, jön zárásként az utolsó nagy mű, A readingi fegyház balladája, melybe azonban besűrűsödik mindaz a keserűség, ami Wilde-ot hatalmába kerítette életének utolsó, hálátlan szakaszában. A kontraszt óriási, a fennköltség és a pompa átmegy valamiféle kényszeres büszkeségbe, ami segíthet elviselni a börtönélet nyomorúságát. Szép a vers, rendkívül olvasmányos, mégis tele van kibontásra váró részletekkel. Hangulata és az életrajz ismerete együtt viszont reménytelenül lelohasztja az olvasóját – így lesz kerek a kötet íve, nevetős és sírós egyszerre.

*Mondjuk értő angol olvasó kezében akár még felháborító is lehetett az az alapfelállás, hogy az amerikai modern ember akkor sem kapja maga alá a lábait, ha arcába vicsorít egy kísértet, míg az angol régi embernek komplett hagyományai épülnek a szellemmel való együttélésre, jelenlétének tiszteletben tartására.

>!
Alinea, Budapest, 2017
118 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155669194 · Fordította: Weisz Böbe, Kosztolányi Dezső
>!
gabiica P
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Nagyon szerettem. Tanulságos, érdekes történetek voltak, amelyek végig fenntartották az érdeklődésemet. A kedvenceim a címadó történet és Az ifjú király voltak. Nem bánom, hogy hozzányúltam, bár eredetileg nem szerepelt a várólistámon, de örülök, hogy mégis elolvastam. Jó kikapcsolódás volt.

5 hozzászólás
>!
Bla IP
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Oscar Wilde egyik legismertebb és legelismertebb műve A canterville-i kísértet amely Szerb Antal szerint „a világirodalom legmulatságosabb kísértethistóriája”, Hegedűs Géza szerint „a komikus fantasztikum és a szatirikus valóság mesteri keverése” a nagyon szórakoztató történet, igazi rémregény paródia. A kísértet és a házába beköltöző új lakók csatái rendkívül viccesek és bár nem csak erről szól ez a mese, még azt sem bántam volna, ha csak ennyi az egész. De a modern, üzleties világ kritikája jól illett bele.

>!
Ez_elment_vadászni
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Nem tudtam, hogy Oscar Wilde tud kacagtató történet is írni, így meglepett az első novella. Igazi angol humorral van megírva, amit szeretek. Először nem értettem, nem is mertem nevetni, de rájöttem, ez bizony egy humoros történet. A többi is jó volt, kettőt ismertem, mint mesét még gyerekkoromból.

1 hozzászólás
>!
pannik P
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Nagyszerű volt mind a három történet. Az első kettő nagyon-nagyon tetszett a harmadikat versben mondja el, kicsit nehezebben követhető de nagyon szép és tartalmas.

A kísértethistórián hangosan is felnevettem. Nagyon jó humorú írás, könnyed, igazán meglepő fordulatokkal és meghökkentő poénokkal. Nagyon drukkol az ember a kísértetnek, hogy az a sok erőfeszítés hozzon valami eredményt :) Végül aztán egy nagyon szép és emberi befejezés koronázza meg a történetet.
Mindhárom történet mondanivalója érdekes, izgalmas, emberi.
Örülök, hogy egymásra találtunk, várólistám újabb elemekkel fog bővülni az író könyveiből.

>!
KingucK
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

A canterville-i kísértet:
Nagyon aranyos kísértet történet, amiben tényleg lehet sajnálni szegény szellem bácsit, akit terrorizál és nem hagy kísérteni ez elvetemült amerikai család. :) Úgy láttam van film adaptációja is, mindenképpen meg fogom nézni.
Lord Arthur Savile bűne:
Ez a történet kicsit nehezebben indult be, számomra kicsit unalmasabb volt az eleje, de utána nagyon érdekes sztori kerekedett ki belőle.
Wilde annyira más szemszögből nézi a világot, minél többet olvasok tőle annál jobban kedvelem. (Bár valahogy nála is mindig a nők halnak meg…)

1 hozzászólás
>!
Lunemorte MP
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Szerintem ez minden idők legjobbja Wilde-tól.
Mindegyik elbeszélésnek meg volt a maga tanulsága,a maga mondanivalója.
A canterville-i kísértet egy megható rémtörténet,mely lehetne akár Lovecraft vagy Poe írása is. Az utolsó pillanatban is megbánhatjuk bűneinket,soha sincs késő! Lehet-e lelkiismeret nélkül élni vagy meghalni?
Lord Arthur Savile bűne tulajdonképpen nem is bűn,hanem kísérlet valami újba belevágni. (Szerintem.) Hasonlóságot vélek felfedezni a Dorian Gray arcképe című művel valamelyest. Valamiért. Unalmas életet éljünk vagy merjünk kipróbálni új dolgokat is? Lehet-e emiatt bűntudatunk?
A boldog herceg című elbeszélés tetszett a legjobban. Belekönnyeztem…A ragaszkodásról és az önfeláldozásról szól…
Az önfeláldozó jó barát talán a legtanulságosabb történet. Kik is az igaz barátaink? Léteznek-e? Lehet-e csupán egyoldalú vagy kölcsönösnek kell lennie? Te odaadnád-e az életedet a legjobb barátodért? És vajon kölcsönös lenne-e a másik részéről ez a gesztus??
Az ifjú király inkább a társadalomra irányuló novella. Kell-e gazdag és szegény között különbséget tenni? Elég-e az,ha csak a jellemet nézzük és a hatalmat,a társadalmi pozíciót elfelejtjük? Lehet-e olyan társadalom,ahol mindenki egyenlő? Vagy csak elméletben?

Végezetül: Aki eddig nem szerette Oscar Wilde-ot,ezzel a művel biztosan a kedvencévé fog válni!

>!
augumaug MP
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

A mű nem is igazán az élők és holtak viszonyát mutatja be, inkább ezzel párhuzamosan az amerikai és a brit emberek egymáshoz való hozzáállását. Tökéletes paródiája egy 19. századi típusnak, a brit arisztokráciába gyermekét beházasító amerikai családnak. Bár általában ebben a helyzetben az amerikaiak maradtak alul, őket könnyebben nézte le az ember akkor is, ma is (talán okkal), Wilde-nál épp fordítva történik. A konvencionális, korlátolt britek nagyravágyása ütközik a szabad amerikaiak szerénységével. A kötelességtudatos, régi nemes, háromszázéves canterville-i kísértet jellemével szemben állnak az amerikai fiú ikrek független kedvtelései, amik legtöbbször arra irányulnak, hogy ők ijesszék meg a kísértetet, holott a britek szükségesnek érzik, hogy a rend fenntartása érdekében fordítva történjen, az ember ijedjen meg.
A mű meseszerű végére, ahol a királykisasszony majdnem megcsókolja a békát, legalábbis szellemiségében valami ilyesmi történik Wilde kiegyenlíti élő és halott, illetve brit és amerikai számláját is; továbbá kiderül, hogy az emberség nem áll kapcsolatban a nemzetiséggel, sem a korral, a hála örök érvényű és a szerelem áthidal bármiféle különbséget. Mindezt bőséges humorral adja tudtunkra az író.

>!
calmovato P
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Imádom a novellásköteteket, imádom a Poe-féle műfajt, mégsem akadt eddig Oscar Wilde-nak ez a kötete a kezembe. Pedig a Dorian Gray arcképe c. művén azért megmutatta azt számomra, hogy van valami ködösség, egyfajta művészi és komor melankólia az íróban amit egyébként annyira szeretek. Igazából mindenkinek ajánlanám olvasásra, hiszen könnyedsége és rövidsége folytán bármikor és bárhol forgatható, a történetek közül pedig biztosan mindenki talál szájízére valót.

>!
gab001 P
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet

Hadilábon állok a novellákkal, így azt hittem, hogy olvasatlanul viszem vissza a könyvet a könyvtárba. Szerencsére ráakadtam egy kihívásra, ami elég ösztönző volt, ráadásul valóban jobban élveztem az olvasást, hogy szünetet hagytam az egyes novellák között. Mindegyik nagyon érdekes volt. Talán Az önfeláldozó jó barát tette rám a legnagyobb hatást, mert annyira igazságtalannak éreztem. Mégis a Lord Arthur Savile bűne lett a kedvencem, mert igazán humorosra sikeredett szerintem. Mindegyikben megjelenik a gazdagok és a szegények ellentéte, s az ehhez társított önzés és önzetlenség vagy egyéb más tulajdonság. Mindet szerettem.

>!
Édesvíz, Budapest, 1997
150 oldal · ISBN: 9635281943 · Fordította: Király György, Bálint Lajos, Lengyel Balázs

Népszerű idézetek

>!
Lady_L P

Nem, igazán nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak ami persze majdnem ugyanaz.

LORD ARTHUR SAVILE BŰNE

>!
Szédültnapraforgó

A házasságnak biztos alapja a kölcsönös félreismerés.

Lord Arthur Saville bűne

1 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell 

– Ugye, a halál kertjére gondol? – kérdezte suttogva.
– Igen, a halálra. A halál olyan gyönyörű lehet. Feküdni a puha, barna földben, s hallgatni a csöndet, míg a fűszálak hajladoznak a szélben az ember feje fölött. Ott nincs sem tegnap, sem holnap. Az ember elfelejti az időt, megbocsát az életnek, és békében nyugszik. Segítsen rajtam, kis Virginia. Maga megnyithatja számomra a halál házának kapuját, mert a maga szívében szeretet lakozik, és a szeretet erősebb a halálnál.

>!
Aurore

Nem lévén zseni, nem voltak ellenségei.

64. oldal (Sir Arthur Savile bűne, Édesvíz, 1997)

>!
dorothy_emerald I

Ő mutatta meg nekem, hogy mi az élet, s mit jelent a halál, és hogy miért hatalmasabb mindkettőnél a szeretet.

35. oldal

>!
forrás

Minden tekintetben hasonlított az igazi angol asszonyhoz, és kitűnő példáját szolgáltatta annak, hogy a valóságban semmi különbség nincs Anglia és Amerika között, kivéve természetesen a nyelvet.

>!
Aurore

– Ez a történet vége? – kérdezte a vízipatkány.
– Dehogy – felelte a kenderike –, még csak az eleje.
– Akkor maga nagyon is elmaradt a kortól – mondta a vízipatkány. – Manapság minden jó elbeszélő a végével kezdi, aztán áttér a történet elejére és a közepével fejezi be. Ez az új módszer. Mindezt egy kritikustól hallottam a minap, aki a tóparton sétált egy fiatalemberrel. Jó hosszan fejtegette a dolgot, és meggyőződésem, hogy igaza van, mert kék pápaszeme volt és kopasz feje, és valahányszor a fiatalember valami megjegyzést tett, azt felelte: „Ugyan kérem!”

114-5. oldal (Az önfeláldozó jó barát, Édesvíz, 1997)

1 hozzászólás
>!
Aurore

– Attól félek, hogy a kísértet mégis létezik – mondotta Lord Canterville mosolyogva –, ha eddig el is kerülte az önök vállalkozó szellemű impresszárióinak figyelmét. Három évszázad, vagy pontosabban 1584 óta tudnak róla, és főleg akkor mutatkozik, ha családunkban valakit a halálozás fenyeget.
– Hát hiszen ezt a háziorvos is megteszi, Lord Canterville. De még sincsenek kísértetek, uram, mert úgy tudom, a természet törvényei alól még a brit arisztokrácia kedvéért sem történik kivétel.
– Önök bizonyára nagyon természetes életet élnek Amerikában – felelte Lord Canterville, aki nem egészen értette Mr. Otis utolsó megjegyzését –, és ha önt nem bántja a kísértetjárás, akkor minden rendben van. Csak el ne felejtse, hogy én megtettem a kötelességemet, amikor önt a dologra figyelmeztettem.

9-10. oldal (A canterville-i kísértet, Édesvíz, 1997)

>!
Aurore

– Micsoda szörnyű klíma! – szólt az amerikai nagykövet nyugodtan, és rágyújtott egy hosszú szivarra. – Azt hiszem, ez az óhaza annyira túlnépesedett, hogy nem jut mindenki számára rendes időjárás. Mindig azon a véleményen voltam, hogy egyedül a kivándorlás menti meg Angliát.

13. oldal (A canterville-i kísértet, Édesvíz, 1997)

>!
westh

– Maga semmit sem tud Amerikáról. Legjobb volna, ha kivándorolna, s ott egy kis műveltséget szerezne. Atyám nagyon fog örülni, ha szabadjegyet szerezhet magának, s bár ott nagy adóval sújtanak minden szellemi terméket, azért magának, mint szellemnek, nem lesz baja a fináncokkal, mert azok mind tagjai a demokrata pártnak.

12. oldalladal (A canterville-i kísértet)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Tim Burton: Karácsonyi lidércnyomás
Brátán Erzsébet: Decemberi varázslat
Linda Jennings: Kedvenc karácsonyi könyvem
Karin Jäckel: Mikulástól karácsonyig
Eva Maria von Nerling – Olaf Hille: Legszebb karácsonyi mesekönyvem
Lovász Anita – Csörgö Anikó (szerk.): Téli mesék
Eszes Hajnal: Kiskarácsony
Mészely József: Csillagporos varázslatok
Antalfy István – Haui József: A Tél meséi
Hans Christian Andersen: A Hókirálynő