Ortutay Gyula (szerk.)

Magyar ​népballadák 3 csillagozás

Ortutay Gyula (szerk.): Magyar népballadák Ortutay Gyula (szerk.): Magyar népballadák

A ​magyar népköltészetben a mesék mellett a legkiemelkedőbb alkotáscsoport a balladáké. Jelen kötetünkben csak a szövegek bemutatására vállalkozhattunk, noha szövegektől elválaszthatatlanok a dallamok. A nép ajkán mindig együtt él a kettő. A balladák szövege azonban önmagában is teljes, szép, gyönyörködtető.

Kötetünk a Magyar Népballadák 1968-as kiadását vette alapul. Most is, mint akkor, az összes balladatípus bemutatására törekedtünk, s amik kimaradtak, elsősorban esztétikai fogyatékosságuk miatt nem kerülhettek együvé a klasszikus balladák legszebbjeivel. Jó egynéhány helyi balladáról tudunk, és még több ponyvaballadáról, vallásos balladáról, amelyek legújabbkori népköltészetünkben jelentős szerepet kaptak. Ezek művelődéstörténeti szerepe cseppet sem becsülendő alá, kötetünk összeállításakor azonban csak az esztétikailag értékesebbeket vehettük figyelembe. A jórészt klasszikus balladák mellé csak kis számban állítottuk kevésbé népszerűeket, a népi verselők helyi… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar Remekírók Szépirodalmi

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1976
764 oldal · ISBN: 9631505774
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1968
816 oldal

Most olvassa 2

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

havaska>!
Ortutay Gyula (szerk.): Magyar népballadák

Ez erdekes volt…
A Komuves Kelemenne meg a leggyengebb, legkedvesebb ballada a tobbi gyilkosos, sszerencsetlen balesetes, csaladon beluli eroszakos „mesek” kozott.
:DDD
Mar a cimek is arulkodok:
– A férj-gyilkos asszony
– A gyermekgyilkos leanyanya
– A szeretőért elkövetett gyilkosság

Erre jon egy ilyen cim: Az epereszo leany.. es kozben pedig ez az egyik „legdurvabb” ballada…

Az egyes muvek elotti kis bemutato szoveg tanulsagos volt, elveztem, az is tetszett, hogy mindegyik balladat osszegyujtottek a kulonbozo regiokbol, igy jol bemutattak az egyes tajegysegekre jellemzo stilust… de azert orulok, hogy most mar mas vilagot elunk :)

18 ev felettieknek ajanlom csak!


Népszerű idézetek

verdeleth>!

A halálra táncoltatott lány

Az előzőnél is népszerűbb, több száz variánst ismerünk, nyelvterületünk legkülönbözőbb részeiről. A változatok többség igen egységes. Egy részük kifejezésre juttatja a társadalmi ellentét könyörtelenségét, mások pedig természetfeletti lény tettének vélik az eseményt. Néhány erdélyi változat szerint a csalfa, „szeretőt párjával” tartó lányt büntetik jogosan ezzel a szörnyű középkori büntetésmóddal. (Kriza L.: A halálra táncoltatott lány, Bp. 1967.)

SÁRI BÍRÓNÉ
(A halálra táncoltatott lány)

– Jó napot, jónapot
Sári bírónénak,
Sári bírónénak,
A Kati lányának!
– Jőjj be, Kati lányom,
Legények hivatnak,
Sári városában
Lakodalmat laknak.
– Nem mék anyám, nem mék,
Mer tudom, nem jó lesz,
Árvadi Jánosnak
Lakodalma most lesz.
– Vedd föl, Kati lányom,
Finom selyem szoknyád,
Húzd a lábaidra,
Húzd karmazsin csizmád.
Tíz pár aranygyűrűd
Rakd az ujjaidra,
Hadd szakadja szívit
Kedves galambodnak.
– Jó estét, jó estét
Árvadi Jánosnak!
Én is megérkeztem
A lakodalomba.
– Gyere velem táncra,
Egy kis mulatságra.
– Nem megyek én kenddel,
Mert zsíros az ingujj.
– Gyere velem táncra,
Egy kis mulatságra.
– Elmegyek én kenddel,
Nem zsíros ingujja.
– Húzd rá, cigány, délig,
Déltül fogva estig,
Estétül hajnalig,
Világos viradtig.
– Eresszen kend mán el,
Mer mingyán meghalok,
Finom selyem szoknyám
Testemhöz ragadott.
– Nem bánom, meghalsz is,
Világból kimégysz is,
Ha enyém nem lettél,
Másé se lehessél.
– Eresszen kend mán el,
Mer mingyán meghalok,
A csizmám szárában
A vér megaludott.
– Nem bánom, meghalsz is,
Világból kimégysz is,
Ha enyém nem lettél,
Másé se lehessél.
– Húzd rá cigány délig,
Déltül fogva estig,
Estétül hajnalig,
Míg ki nem terítik.
– Fogjál, kocsis, fogjál.
Gyerünk hamar haza!…
– Nyisd ki anyám, nyisd ki
Leveles kapudat.
Bontsd el anyám, bontsd el
Paplanos ágyadat,
Hadd pihentessem el
Fáradt tagjaimat.
– Jó napot, jó napot
Sári bírónénak,
Sári bírónénak,
A Kati lányának!
Ugyan kedves anyám,
Hogy van már a Kati?
Ugyan kedves anyám,
Hogy van már a Kati?
– Jól van már a Kati,
Nincs is semmi baja,
Ki is van terítve
A ház közepibe.
– Csináltatsz-e neki
Diófa koporsót?
– Csináltatok, anyám,
Márványkő koporsót.
– Meghúzatod-e már
A hármas harangot?
– Meghúzatom, anyám,
Mind a tizenhatot.
– Kiviteted-e hát
Valamily gödörbe?
– Kivitetem, anyám,
Gyászos temetőbe.
– Kiviteted-e hát
Valamily koldussal?
– Kivitetem, anyám,
Tizenhat zsandárral. –
Átkozott az apa,
Hétszerte az anya,
Ki egyetlen lányát
A bálba bocsátja.
Este elereszti,
Reggel sem keresi
Harmadnapra pedig
Halva viszik neki.

Tápiószele (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)

SÁRI KIS KATA
(A halálra táncoltatott lány)

– Gyere velem táncolni,
Sallári Kis Kata!
– Nem megyek én veled
Csomótáni Tamás;
Mert szennyes a ruhád,
Piszkos leszek tőled!
– Gyere velem táncolni,
Sallári Kis Kata!
– Nem megyek én veled
Csomótáni Tamás,
Mert szennyes a ruhád,
Piszkos leszek tőled!
– Gyere velem táncolni,
Sallári Kis Kata!
– Nem megyek én veled
Csomótáni Tamás,
Mert szennyes a ruhád,
Piszkos leszek tőled!
– Most már, cigány, húzd rá
Csorda kihajtásig,
Csorda kihajtásig,
Bornyú bocsájtásig!
– Eressz el, eressz el
Csomótáni Tamás!
Most kezedben vagyok,
Itt mindjárt meghalok!
– Húzd rá, cigány, húzd rá,
Csorda kihajtásig,
Csorda kihajtásig,
Bornyú bocsájtásig!
– Eressz el, eressz el,
Csomótáni Tamás!
Most kezedben vagyok,
Itt mindjárt meghalok!
– Húzd rá, cigány, húzd rá,
Csorda kihajtásig,
Csorda kihajtásig,
Bornyú bocsájtásig!
– Eressz el, eressz el,
Csomótáni Tamás
Most kezedben vagyok,
Itt mindjárt meghalok:
Mert a piros csizmám
Tele aludt vérrel!…
Nyisd ki, anyám, nyisd ki
Zöldelő kapudat;
Vesd meg, anyám, vesd meg
A kedves ágyamat!
Húzd le anyám, húzd le
A piros csizmámat:
Mert már itthon vagyok,
Most mindjárt meghalok!
Keresd ki, keresd ki
A haló ruhámat:
Mert már itthon vagyok,
Most mindjárt meghalok!
– Anyám, édesanyám,
Kinek harangoznak?
– Fiam, édes fiam,
Isten szegényének!
– Anyám, édes anyám,
Kinek harangoznak?
Kinek húzzák azt a
Szép, hármas harangot?
– Fiam, édes fiam,
Majd is megmondom már:
Sallári Katának,
A bíró lányának!

Magyarbánhegyes (Csanád)

DARVAS KIS KELEMEN
(A halálra táncoltatott lány)

Táncolnak, táncolnak
A sári legények
A sári ivóba.
Köztök van, köztök van
Darvas Kis Kelemen.
Nem eszik, nem iszik,
Sem a táncba nem áll.
Elmentek, elmentek
A sári legények
Sári béróného,
Sallai Katáho:
– Jó napot, jó napot
Jó sári béróné,
Elgyöttőnk, elgyöttőnk
Sári béróného,
Sallai Katáho.
– Anyám, édesanyám,
Gazdag édesanyám,
Hozza be hát nekem
Azt a bályi ruhám!
Aranyfejő pártám,
Kis kamuka szoknyám,
Keskenytalpó csizmám! –
Elmentek, elmentek
A sári legények
A sári ivóba.
– Gyere hát táncolni
Sári béró lánya,
Sallai szép Kata!
– Nem menek, nem menek,
Darvas Kis Kelemen;
Piszkos a te ruhád,
Szennyes leszek tőle.
– Másodszor is mondom;
Gyere hát táncolni
Sári béró lánya,
Sallai szép Kata!
– Nem menek, nem menek,
Darvas Kis Kelemen;
Piszkos a te ruhád,
Szennyes leszek tőle.
– Még harmadszor mondom:
Gyere táncba, gyere!
Csúfot tettél rajtam,
Csúfot teszek rajtad.
– Anyám, édesanyám,
Hozza be hát nekem
Azt a bályi ruhám!
A selyem kalapom,
A bársony kabátom,
A zsebit rakja meg
Aranyval, ezüstvel!
– Gyere hát táncolni
Sári béró lánya,
Sallai szép Kata!…
Muzsikás, muzsikás,
Tizenkét muzsikás,
Ha este meghúzod –
Reggel legyen végi,
Ha reggel meghúzod –
Este legyen végi!
– Eressz el, eressz el,
Darvas Kis Kelemen!
Aranyfejő pártám
A fejembe dagadt.
– Dehogy eresztelek,
Hétszer kérettelek, –
Ha nekem nem adtak,
Másnak se adjanak!…
Muzsikás, muzsikás,
Tizenkét muzsikás,
Ha reggel meghúzod
Este legyen végi.
Ha este meghúzod
Reggel legyen végi!
– Eressz el, eressz el,
Darvas Kis Kelemen!
Kis kamuka szoknyám
Derekamra dagadt.
– Dehogy eresztelek,
Hétszer kérettelek,
Ha nekem nem adtak,
Másnak se adjanak…
Muzsikás, muzsikás,
Tizenkét muzsikás,
Ha reggel meghúzod,
Este legyen végi.
Ha este meghúzod,
Reggel legyen végi.
– Eressz el, eressz el,
Darvas Kis Kelemen!
Vékonytalpú csizmám
Teli aludt vérrel!
– Dehogy eresztelek,
Hétszer kérettelek,
Ha nekem nem adtak,
Másnak se adjanak…
Muzsikás, muzsikás,
Tizenkét muzsikás,
Ha reggel meghúzod,
Este legyen végi.
Ha este meghúzod,
Reggel legyen végi.
– Eressz el, eressz el,
Darvas Kis Kelemen!
Jaj, má odavagyok,
Mindgyár szörnyűt halok!…
Fogjatok meg engem
Jó lány-pajtásnéim!
Vigyetek el engem
Sári bérónéhó,
Az édesanyámhó…
Nyisd ki, anyám, nyisd ki
Leveles kapudot!
Vesd meg nekem, vesd meg
A fekő ágyamot!
Keresd is ki nekem
A haló ruhámot.
– Anyám, édesanyám,
Ugyan kinek húzzák
A hármas harangot?
– Fiam, édes fiam
Darvas Kis Kelemen,
Sári béró lánynak,
Sallai Katának.
– Jó napot, jó napot
Jó sári béróné!
Elgyöttem még egyszer
Sári bérónéhó,
Sallai Katáhó.

Ekkor Darvas Kis Kelemen reáborult a Sallai szép Kata holttestére és ott halt meg.

Salgóvidék (Nógrád)

SALLÁRI KIS KATA
(A halálra táncoltatott lány)

Lányom, édös lányom,
Lányom, Kata lányom!
Mán én odadnálak
Még az ördögnek is!

Az ördög osztán felőltözött legényruhába, oszt elmönt hozzá:

– Asszonyom, asszonyom!
Nagyságos asszonyom,
Adja ide néköm
Sári bíró lányát,
Sallári Kis Katát!
– Hogy adnám én néköd
Sári bíró lányát,
Sallári Kis Katát?

Elmönt az ördög, csináltatott házat, fogadott muzsikást, akkor osztán elküldte a Sári bíró legényöket, azok mondták osztán:

– Asszonyom, asszonyom,
Nagyságos asszonyom!
Adja ide nékünk
Sári bíró lányát,
Sallári Kis Katát,
Csak egy pár táncunkra,
Kis mulatságunkra!
– Odadom, odadom,
Csak haza kűdjétök,
Csak haza kűdjétök,
Haza kisérjétök!…
Húzd fől lányom, húzd fől
Kis karmazsin csizmád,
Vödd rád lányom, vödd rád
Szép kamilló szoknyád;
Húzd az ujjaidra
Tíz aranyos gyűrűd;
Tödd a fejedbe is
Tíz aranyos pártád!

Akkor mán elmöntek, oszt az ördög mögfogta.

– Húzzad te, muzsikás
Aztat a muzsikát!
Mer kezembe van mán
Sári bíró lánya.
Eressz el, eressz el,
Kék-álló-kelevény!
Mer lábamra dagad
Kis karmazsin csizma,
Derekamra dagad
Szép kamilló szoknya,
Ujjaimra dagad
Tíz aranyos gyűrű,
Mer fejembe dagad
Tíz aranyos párta!
– Én is úgy akarom,
Hogy odadagadjon;
Ha neköm nem adtak,
Másnak se adjanak!

Látták mán a legényök, hogy elhal a kezibe, akkor kivötték, oszt vezették haza.
– Nyisd ki, anyám, nyisd ki
Siralmas kapudat,
Nyisd ki, anyám, nyisd ki
Gyantáros ajtódat!
– Gyere be, gyere be,
Add be a pártádat.
Asztalodon vagyon
Borod és pecsönyéd!
– Nem köll mán énneköm
Se bor, se pecsönye,
Mögadta mán neköm
Kék-álló-kelevény…
– Anyám, édösanyám,
Kinek húzzák mostan
Azt a hírharangot?

Itt mán az ördög húzatta, azt gondolta, hogy mán möghalt a lány.

– Lányom, édös lányom,
Huncutúl húzatik,
Huncutúl tanúta!

Padé (Torontál)

JÓ ESTÉT, JÓ ESTÉT…
(A halálra táncoltatott lány)

– Jó estét, jó estét,
Hatolvasni asszonyság;
Hol van az én Erzsi babám,
Aki íngem ide vár?
– Menjen bé, menjen bé!
Kék paplanos ágyába…,
Magaria cipőjét
Húzza fel a lábára. –
Fel is költ, fel is költ
S el is indult a bálba
S arra az ég fölötte
Bé is borúlt homályba.
Béborult, béborult,
Bé is sötítedett
S arra a Hatalmas Erzsébet
El is keseredett.
– Jó estét, jó estét,
Kocsmárosné asszonyság,
Hol van az a két betyár,
Aki engem ide vár?
– Menjen bé, menjen bé
Üljön le a diványba,
Ott van az a két betyár,
Parancsolja cigánynak.
– Húzzad csak, húzzad csak
Kivilágos virjadtig,
Esti hat órától
Reggeli nyóc óráig.
– Eressz ki, eressz ki,
Hogy magamot hütsem ki,
Magaria cipőmből
Piros vérem öntsem ki.
– Ne menj ki, ne menj ki,
Ne hütsd ki magadat,
Magaria cipődből
Piros véred ne öntsd ki,
Két pár aranygyűrűdet
Az ujjadra göbbeszted! –
Átkozott az apa,
De kétszer több az anyja,
Aki egyetlen egy lányát
A bálba bocsássa.
Este bocsássa,
Reggelig nem lássa,
Este nyolc órára
Halva viszik haza.
– Leányok, leányok,
Rajtam tanuljatok,
Két szerető betyárt
Soha ne tartsatok.
Mert ha azt tartotok,
Igy leszen sorsotok,
Este hat órától
Reggeli nyolc órára
Halva visznek haza.

Trunk (Moldva)

239-253.


Hasonló könyvek címkék alapján

Endrődi Sándor (szerk.): Magyar népballadák
François Villon – Faludy György: François Villon balladái Faludy György átköltésében
József Attila: József Attila válogatott versei
Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe válogatott művei
Arany János: Arany János összes költeményei
Oscar Wilde: A canterville-i kísértet
Krúdy Gyula: Az álombeli lovag
25 legszebb magyar vers