Ortutay Gyula (szerk.) · Rab Zsuzsa (szerk.)

A ​repülő hajó 10 csillagozás

A Szovjetunió népeinek meséiből
Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó

A Szovjetunió népeinek meséiből ad ízelítőt ez a kötet. Jól és kevésbé ismert nemzetiségek mesekincséből válogattuk, de teljességre nem törekedhettünk, minthogy több mint 150 nemzetiség él a Szovjetunió területén.
Királyfik, cárevicsek, nagy erejű legények, egyszerű halászok, gazdag földesurak és bátor vitézek győznek vagy veszítenek ki-ki érdeme szerint. Rab Zsuzsa meseértő, művészi tolmácsolása megszólaltatja legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugor népek hőseit is.
„Aranyalma pottyanjon a tenyerébe, aki ezt a mesét meghallgatta” – így végződik egy grúz mese. Ha aranyalmát nem is kapunk, de kellemes, értékes percekkel ajándékoz meg bennünket a kötet. A repülő hajó című népmese válogatást Szecskó Tamás varázslatosan szép rajzai díszítik.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi

>!
Móra, Budapest, 1977
530 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631108813 · Fordította: Rab Zsuzsa · Illusztrálta: Szecskó Tamás
>!
Móra, Budapest, 1960
528 oldal · keménytáblás
>!
Móra, Budapest, 1960
548 oldal · keménytáblás · Fordította: Rab Zsuzsa · Illusztrálta: Szecskó Tamás

2 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Baba Jaga


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

>!
Annamarie P
Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

Igazán időtálló ez a mesekönyv, amit, mint említettem az utcán szedtem össze jó 15 évvel ezelőtt. Vaskos, patinás külseje miatt a család varázskönyve volt. Sok mesét már korábban is elolvastam belőle, de alaposabb elemzésére a Népmesék napról-napra https://moly.hu/zonak/nepmesek-naprol-napra kihíváshoz kapcsolódóan került sor..
Nagyon gazdag gyűjteményről van szó, mely a Szovjetunió területéről szerezte be anyagát. Ez a fél világot felölelő terület, jól elkülöníthető egységekre oszlik. Olvasás közben is érzékelhetőek ezek a jegyek. Túl azon, hogy cár, kán, padisah, vezér vagy pasa képviseli az elnyomó erőt, mind ostoba, erőszakos, buta, és csak nehezen tanul hibájából. Közös vonás bennük a természettel való harmóniában élés, az állatok, természeti elemek tisztelete. Minél északabbra megyünk, annál inkább jellemzőbbek az állatos mesék. Alapvető erények a leleményesség, eszesség, a többet ésszel, mint erővel motívum. A természetes elemek mellett azért helyet kapnak a csodálatos lények is, főleg az óriások és szellemek. A manók, koboldok viszonylag ritkán kerültek be a válogatásba, de aki az ördöggel akar cimborálni, az is kap egy kis ízelítőt.

>!
Futóhomok P
Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

Régi vágyam behatóbban megismerni az „orosz lelket”. És mivel is kezdhetném a nyomozást, mint a népmesékkel. A Repülő hajó persze kb. olyan, mintha a Transzszibériai Expresszre vettél volna jegyet, hiszen a Szovjetúnió népeinek meséit tartalmazza, természetesen oroszból magasan a legtöbbet. Hadd álljak meg a kötet szerkesztésnél egy picit: eleinte zavart, hogy csak a tartalomjegyzékhez lapozgatva ellenőrizhettem le, kiknél járok éppen, de meglepően hamar kontrollálás nélkül is ráéreztem, ha újabb nép meséihez érkeztem. A könyv végére fel is fakadt belőlem a sóhaj, hogy mennyire különböző kultúrák voltak itt cirka 70 évig „szövetségbe forrva”.
Ami pedig az „orosz lélekről” kiderült, ahhoz idemásolom Szvetlana Alekszijevics realista összefoglalóját:
”A mi meséink a mázliról szólnak, a ránk kacsintó szerencséről. Arról, hogy csodára várunk: hogy csak úgy a szánkba repüljön a sült galamb. Hogy megkapjunk mindent, anélkül hogy kimásznánk a kemencesutból. Hogy a kemencében magától süljön a palacsinta, az aranyhal meg teljesítse, amit csak kívánunk. Ide nekem a szépséges királylányt! És repíts egy másik birodalomba, oda, ahol tejtől és méztől duzzadnak a folyók. Álmodozók vagyunk! A lelkünk küszködik, a dolog meg alig megy előre, mert ahhoz már nincs bennünk elég szusz.” *
A mesegyűjtemény egészéről: gyakorlatilag bármelyik életfordulóra találhatunk benne bölcsességet, útravalót. Néhány számomra különösen fontos cím:
A leleményes testvérek (üzbég) – az összetartozásról ; Az aranykorsó (burját) – az öregségről; A Nap leánya (dolgán) – az anyai veszteségekről; A kőkirályfi (grúz) -az apák feladatáról; Aminbég (baskír) – egy tizenéves pálya/hivatás keresése, mégpedig a szülői vágyaktól, elképzelésektől egészen eltérő orientációval. Utóbbi régi történet annyira friss mondanivalóval bír, hogy már el is meséltem egy szülő-tanár csoportban:)

* http://moly.hu/idezetek/614889

>!
Habók P
Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

Csudaszép mesék, Rab Zsuzsa gyönyörű fordításában. A keleti népek meséi közül néhány hasonló a mi meséinkhez, pl. Fejsze kása gyakorlatilag a mi Kőlevesünk, de A megbüntetett cárkisasszonyt is olvastam már Rigócsőr királyfi vagy Turandot címen. Új is volt benne, pl. A medve (nem is igazán tetszett.) A finn-ugor népek meséi visszaköszönnek a Kalevalából, de a török népek meséiből szinte mind számomra ismeretlen volt.

>!
andi74
Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

Az én példányom apukámé volt, nagyon kedves számomra, csak már darabokban van. Igazi kincsesbánya.

>!
mariannkiss1980 P
Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

Minden napra egy népmese kihívásra választottam ezt a mesekönyvet, így egy-két kivétellel napi egy mesét olvastam. Ennek köszönhető, hogy befejeztem a gyűjteményt. Sajnos ebben a kiadásban a szerkesztő témakörök szerint válogatta a meséket, így elég egyhangú lett. Az elején az állat mesék jók voltak, majd a furfangos, átveréses történetek jöttek, amik szintén tetszettek. A végére maradtak a szokásosabb népmesék. Amikor a sárkány / óriás / stb. elrabolja az embereket / egy embert, vagy amikor a gonosz apa / király / sah nem adja oda a lányát a szíve választottjához, mert az szegény / álruhába öltözött / stb. Természetesen minden esetben a jó győz a gonosz pedig elnyeri méltó büntetését. Ezekkel a mesékkel nekem csak az az egy bajom volt, hogy unalmasak, ráadásul annyira az elmesélés módja sem volt szórakoztató. Kész felüdülés volt az olyan mese, ahol a főhős a végén nemet mondott és továbbsétált spoiler. Alkalmanként elolvasni egy-egy mesét teljesen jó, és érdekes is, mert azért a kötetben szereplő legtöbb népről sem hall az ember, nem hogy a kultúrájáról, meséiről olvasna. De így egyben, egymás után olvasni őket, nem a legjobb választás.


Népszerű idézetek

>!
Uzsonna

    Aranyalma pottyanjon a tenyerébe, aki ezt a mesét meghallgatta.

507. oldal, A kő-királyfi (Móra, 1960)

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

3 hozzászólás
>!
Annamarie P

    Honnan, honnan se, egyszerre előugrott, honnan, honnan se, hirtelen előtoppant Miska medve, rendes nevén Mihail Ivanovics.

9. oldal, A medve

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

3 hozzászólás
>!
Uzsonna

Akkor lát az engem, amikor a füle cimpáját!

94. oldal, Iván a legkisebbik, de a legeszesebbik (Móra, 1960)

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

>!
Futóhomok P

    – Eleresztesz-e most már?
    – El én – felelte Zsaltisz. – De hogy állítasz be a szülői házba nyúlpogácsa nélkül? Elítélnek az emberek, gőgösnek mondanak.
    Észbe kapott Egle. Amikor még kicsi volt, és szülei elmentek valahová hazulról, sohasem tértek haza üres kézzel. Édes pogácsát hoztak, szétosztották a gyerekek között, s azt mondták: „Nagy utat bejártunk, nyúl házában háltunk, sütött a nyúl pogácsát, elhoztunk egy darabkát.” Ősi szokás volt ez Litvániában. Megszégyellte magát Egle, hogy elfeledte a régi szokást és már szaladt is pogácsát sütni.

194. oldal, Egle

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

2 hozzászólás
>!
Uzsonna

    Útra készült hát Iván, a legkisebbik, de a legeszesebbik. Azt még látták, ahogy felült az aranysörényű paripa hátára, de hogy hogyan vágtatott ki az udvarból, azt nem látta senki.

85. oldal, Iván a legkisebbik, de a legeszesebbik (Móra, 1960)

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

>!
Uzsonna

    Ügetett, vágtatott vele a paripa, ki tudja merre, ki tudja, meddig, egyszer csak egy sötét rengetegbe értek. Sötét volt az erdő, mint az éjszaka. Elfáradt a paripa, elfáradt a legény is. Egy tisztásra értek, és kakaslábon keletről nyugatra forgó házikót pillantottak meg a közepén. Odalépett Iván, a legkisebbik, és elmondta a varázsigét:
    – Fordulj, fordulj, házikó, háttal az erdőnek, ajtóddal felém! Adjál szállást, nem sokára, csak egy kurta éjszakára!
    Megfordult a házikó, ajtajával a legény felé. Iván, a legkisebbik, kipányvázta aranysörényű paripáját, felszaladt a tornácra, benyitott az ajtón. Ott üldögélt a Baba Jaga, mellette mozsár meg mozsártörő. Azt mondta Baba Jaga, mikor a vendéget meglátta:
    – Rég nem láttam orosz vitézt, s az orosz vitéz most maga keresett föl engem! Mondd el, jó vitéz, mi járatban vagy?
    – Nem fogadod illendően a vendéget, anyóka! Éhes embertől, fázó embertől ne kérdezz sokat! Nálunk Oroszföldön, előbb enni-inni adnak a messzi útról érkezettnek, aztán fürdőt készítenek neki, ágyba fektetik, s csak aztán faggatják.
    Észbe kapott a Baba Jaga:
    – Megbocsáss, jó vitéz! Megfeledkeztem róla, nézd el vén fejemnek! Úgy teszek mindent, ahogy illik.

85. oldal, Iván a legkisebbik, de a legeszesebbik (Móra, 1960)

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

Kapcsolódó szócikkek: Baba Jaga
1 hozzászólás
>!
Uzsonna

    – Mondd meg, ki vagy te? Honnan jöttél, melyik országból? Ki fia vagy, és mi néven tisztelnek?
    – Úgy hívnak engem: Iván, a legkisebbik, s úgy tisztelnek: a legeszesebbik. …

93. oldal, Iván a legkisebbik, de a legeszesebbik (Móra, 1960)

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

>!
Habók P

Gurulj, gurulj, édes alma, pörögj, forogj tálacskámon, mutass nékem várost, erdőt, mutass tengert, lágyan rengőt, mutass mezőt, magas hegyet, mutass felhőt, kéklő eget, mutasd meg egész hazámat, Oroszország-anyácskámat.

Mese az ezüst tálacskáról meg a piros almácskáról

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

>!
cinke

A Napfénynek meg a Nyíló Ibolyának született egy szépséges kislánya. Esti Sugárnak nevezték.
Serdült, nőtt a kislány, s hamarosan híre ment ügyességének: egyetlen nap alatt meg tudott varrni egy hétszínű fonállal hímzett szarvasbőrcsizmát, vagy egy paszományos bőrbekecset, vagy egy fehér, kámzsás kabátot.

Első mondatok (A kék áfonya - nyenyec népmese)

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből

>!
Uzsonna

    Harmadnap este egy nagy ház előtt állt meg a gombolyag. Tizenkét oszlopon állott az a ház, tizenkét szoba volt benne, körülötte magas kerítés.

87. oldal, Iván a legkisebbik, de a legeszesebbik (Móra, 1960)

Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó A Szovjetunió népeinek meséiből


Hasonló könyvek címkék alapján

Erdődi József (szerk.): A Hold-szép leány meg a vízikirály
Героический эпос народов СССР
Pap Éva (szerk.): A medvefiú
Domokos Péter (szerk.): Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I-II.
T. Aszódi Éva (szerk.): Minden napra egy mese
Bereczki Gábor (szerk.): Hozott isten, holdacska!
Képes Géza (szerk.): Napfél és éjfél
Guruljborsócska
E. N. Szamojlova (szerk.): A Nap lánya
A varjú háztűznézőben