Az ​el nem képzelt Amerika 3 csillagozás

Az amerikai esszé mesterei
Országh László (szerk.): Az el nem képzelt Amerika

Angliában, ​az anyaországban már másfél évszázada virágzott az esszé, amikor e műfaj első tétova kísérletei az észak-amerikai gyarmatokon megszülettek. A XVIII. század utolsó negyedére önálló, öntörvényű polgári civilizációt kialakítani képes és életerős Egyesült Államoknak kellett létrejönnie ahhoz, hogy önálló nemzeti irodalom megszülethessen.
Csak ekkor, a fiatal köztársaság élénk szellemi forrongásában, a XVIII. és XIX. század fordulóján jelentek meg az első olyan, mindmáig vonzó értékű írások, melyeket esszéknek nevezhetünk. Ez a rugalmasan változékony műfaj azóta az amerikai gondolkodás, önkifejezés eleven formája lett. Az esszé szépirodalmi értékrendű és szándékú kispróza. Spektruma széles: a szabályszerű tanulmánytól a tudományos témát tárgyaló rövidebb értekezésen át az el-elkalandozó, könnyed, impresszionisztikus csevegésig terjed.
A két véglet között elfér az irodalmi kritika, az elmélkedés, az elmefuttatás, a reflexió, a jellemkép, az úti vázlat, az… (tovább)

A művek szerzői: Benjamin Franklin, Thomas Paine, Washington Irving, Ralph Waldo Emerson, Nathaniel Hawthorne, Edgar Allan Poe, Henry David Thoreau, Walt Whitman, Mark Twain, William James, Henry James, John Dewey, Upton Sinclair, H. L. Mencken, William Carlos Williams, Ezra Pound, T. S. Eliot, Walter Lippmann, Henry Miller, Archibald MacLeish, James Thurber, Edmund Wilson, F. Scott Fitzgerald, William Faulkner, E. B. White, John Steinbeck, Robert Penn Warren, William Dean Howells, Cleanth Brooks

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Az esszé klasszikusai Európa


Enciklopédia 10


Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

stancili1>!
Országh László (szerk.): Az el nem képzelt Amerika

Antológiáról értékelést írni mindig nehéz, pláne, ha esszégyűjteményről van szó, mert mit értékeljen az olvasó? A válogatás koncepcióit? A szerkesztőt? Azt hiszem, én inkább csak általánosságban írok néhány sort, amolyan „kedvcsinálónak”.

Bevallott szándéka szerint a kötet az amerikai esszét mutatja be egyfajta áttekintést ad a 18. századi kezdetektől egészen a század hatvanas éveiig. Azt kell mondjam, a dolog működik is, egészen a huszadik századig, azonban pont a legizgalmasabb időszak, a második világháború utáni beatnemzedék irodalma, a hippimozgalmak esszéi, a „dühös ifjúság” alkotásai szinte teljes egészében hiányzik a kötetből. Persze lehet azt mondani, hogy tegyük mellé az Üvöltést, abban van esszé rendesen, de azért ez mégsem ugyanaz. Annak viszont, aki a 18. századtól a beatmozgalmakig terjedő időszakra kíváncsi, igazi csemege lehet a kötet. Benjamin Franklin, Poe, Clarence Day munkái sorakoznak egymás után, sok más alkotó társaságában (Poe esszéjét A hollómegalkotásáról kötelezővé tenném az iskolákban), a korban megszokott hibátlan fordításban.

Tömören: hibáit elnézve remek, mindmáig hasznosan, élvezettel forgatható gyűjtemény, de az egy csillag minusz jár a fentiek miatt.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

pwz I>!

[…] a keményen dolgozó ember számára nehéz és kimerítő időkben a humor éppoly természetes erősítőszer, mint az alvás: a túlfeszített agynak védelmet nyújt a haraggal és az esztelenséggel szemben.

54. oldal, Ralph Waldo Emerson: Abraham Lincoln (Európa, 1974) · Ralph Waldo Emerson

Kapcsolódó szócikkek: alvás · esztelenség · harag · humor
1 hozzászólás
Hannelorka P>!

Az ember nem festhet, nem készíthet, el nem gondolhat mást, csak emberit.

30

Hannelorka P>!

A többi ember lencse, amelyen át önnön elménkben olvasunk.

31

Hannelorka P>!

Valóban, az ember természeténél fogva hajlamosabb a ravaszságra, mint a nyílt kiállásra, s ez annak tulajdonítható, hogy más állatokhoz képest testileg gyöngébb. Ezeket a természet fölruházta védőfegyverekkel: szarvakkal, agyarakkal, patákkal és karmokkal; az ember azonban felsőbbrendű bölcsességére van utalva.

23

Kapcsolódó szócikkek: emberi természet
Hannelorka P>!

A háború természetes elve, hogy úgy ártsunk a legtöbbet
ellenségünknek, hogy a legkevesebbet ártsunk önmagunknak;
s ezt persze legjobban fortéllyal lehet elérni. Ama lovagias bátorság, mely arra késztet, hogy az óvatosságnak fittyet hányva, vakmerően szembeszálljunk a kétségtelen életveszéllyel, a társadalom szülötte, a nevelés hozza létre. Tiszteletre méltó, mert valójában a magasztos érzelmek diadala a fájdalomtól való ösztönös irtózás fölött, s a személyes kényelem és biztonság vágya fölött, miket a társadalom nemtelennek bélyegez. A büszkeség és a szégyentől való rettegés tartja életben; így a valódi gonosztól való rettegést legyőzi egy olyan gonosztól való még nagyobb rettegés, mely csak a képzeletben létezik.

24

Hannelorka P>!

Tendenciák vagyunk, vagy még inkább szimptómák, és egyikünk sem teljes.

40

Hannelorka P>!

A magányos vadember némán, de mélyen érez.

20

Kapcsolódó szócikkek: érzelem · indián · magány
Hannelorka P>!

Néha magam sem tudom, mit is szeretnék tudni, de megfigyeltem, hogy akadnak emberek, akik jellemükkel és cselekedetükkel olyan kérdésekre adnak választ, amelyeknek feltevésére nekem nem volt erőm. Az egyik ember olyan kérdésre felel meg, amelyet egyetlen kortársa sem tesz fel, és ez az ember elszigetelt.

31-32

Hannelorka P>!

Mikor a képzelet feléled, az ember szinte megtízszerezi vagy meg százszorozua erőit. Megnyitja a határtalanság érzésének gyönyörű útját, s a merész szellemiséget szólítja tettre.

39

Hannelorka P>!

Ámde mit használ a hírnév az olyan kérésznek, amely már nem él?

9

Kapcsolódó szócikkek: hírnév · Kérész

Hasonló könyvek címkék alapján

Borbás Mária (szerk.): Halhatatlan szerelmesek I–II.
Bárány György (szerk.): Fantasztikus történetek
Géher István (szerk.): Ellenfelek
Gy. Horváth László (szerk.): Égtájak 1987
Kőrössi P. József (szerk.): A könyvember
Kőrössi P. József (szerk.): A bécsi asszony
Ramiro de Maeztu: Don Quijote, Don Juan és Celestina
Ruttkay Kálmán – Budai Katalin (szerk.): A három idegen
Szerb Antal (szerk.): Száz vers
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.