Lovagkirály 2 csillagozás

off

Csaba jelentősen hozzátett ahhoz, hogy szeressem a történelmi zsánert, ráadásul módszeresen kedvelteti meg velem az eddig nem ismert kor(szak)okat. Bevallom, szinte semmit nem tudtam eddig a magyarok 11-12. századáról a tankönyvszagú ismereten túl, ami kevés volt a kedveléshez, nagyon kevés. És akkor jött Csaba, és elhozta nekem ezt a világot – vagy inkább mondom azt, engem vitt el oda. spoiler Sosem gondoltam volna, hogy valaha is emberközelbe kerül I. (Szent) László királyunk és családja, udvartartása, szövetségesei. De megtörtént, és számomra ez mindörökre egy csodálatos találkozás marad. Fantasztikus, amilyen élettel, szeretettel tölti meg Csaba ezt, a csak kódexekből ismert világot, mindezt nagy odafigyeléssel és alázattal, ezáltal hitelesen, rettentő sok utánajárással teszi. (Bennfentesként tudom. Pont emiatt annyira nehéz dolga van, hiszen ebből az időből szinte alig maradt fent személyes adat, így piszkosul nehéz rekonstruálni a mindennapi életet. De Csabának sikerült.) Szóval nem tudok ennél okosabbakat írni, minthogy elolvastam, és kérek még! Még több Orosz T Csaba-könyvet! <3

Egy újabb történelmi mese, amit jó szívvel ajánlok az olvasók kezébe. A regényke hozza a korábbi Orosz T. kötetek színvonalát – de itt senki ne epikus nagyregényre gondoljon. Ez egy kedvcsináló mese rengeteg kalanddal, szerelemmel, ármánnyal, de történelmi hűséggel. Akár egy gyerek kedvenc meséje is lehet, ugyanakkor tartogat meglepetést a felnőttek számára is. Eddig a szerkesztő véleménye spoiler.

Ez pedig az egyszerű olvasóé: Ki merem jelenteni, utálom a történelmi témájú könyveket, de Orosz T. Csaba meséit szeretem. Nincsenek túlragozva, megvolt egy csata, megyünk tovább. Ott egy szépjány, naná, hogy megismerjük közelebbről. Uralkodók jönnek-mennek, mind emberek a maguk szerethetőségében, vagy gyarlóságában. Ez a László is, akiről korábban annyit tudtam, hogy magyar király volt, egészen emberi lett a szememben. Aztán ott van Zotyóka, akiből később dicső Zoltán lovag lesz, vagy Zmirzik, és lehetne sorolni a kedvenceimet.
Az olvasó és a szerkesztő egymást váltotta bennem az olvasás során, ezért aztán elég hosszúra nyúlt, de ez az a történet, amit szeretnék még egyszer elolvasni, hogy minden sorát élvezhessem.