A könyv az 1760-as évektől az 1820-as évek végéig kíséri figyelemmel a verstan fejlődését. Ebben a korszakban alakult ki ugyanis a magyar költészetben máig is élő három versrendszer: a hangsúlyos (magyaros), a rímtelen (időmértékes-klasszikus), és a rímes időmértékes (nyugat-európai). Megismerteti az olvasót azokkal az igényekkel, amelyek ezt a hármas versrendszert létrehozták, és azokkal az erőfeszítésekkel, amelyek a magyar költészet – e három versrendszer egymás melletti használatán alapuló – páratlan formai gazdagságát megteremtették.
A magyar verstani eszmélkedés kezdetei 0 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Irodalomtörténeti Füzetek Akadémiai
Hasonló könyvek címkék alapján
- Baróti Dezső (szerk.): A rokokó ·
Összehasonlítás - Csányi Erzsébet: Alteregó ·
Összehasonlítás - Szerb Antal: A világirodalom története 96% ·
Összehasonlítás - Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet 94% ·
Összehasonlítás - Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 3. 93% ·
Összehasonlítás - Bécsy Ágnes: Virginia Woolf világa 95% ·
Összehasonlítás - Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd 94% ·
Összehasonlítás - Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma ·
Összehasonlítás - Kontra Ferenc: Horvátország magyar irodalma ·
Összehasonlítás - Szilágyi Márton: A költő mint társadalmi jelenség ·
Összehasonlítás