Válogatott ​sejtések 2 csillagozás

(a tojás volt előbb)
Orosz István: Válogatott sejtések

„Válogatott sejtések – ezt meg kéne magyaráznom. Kezdjük azzal, hogy úriember biztosra nem fogad. Ha tudok valamit, az korántsem izgat annyira, mint ha csak gyanítom. A kétségek érdekelnek, a félreértés lehetősége, ami tudvalevő, minden művészetek legfőbb éltetője. Meg persze a bizonytalanságból fakadó kérdések és a feltételezések nyomán születő válaszok. Bogarak a fülbe. Gyakran éreztem, hogy kész egy kép, de a képkészítés valahogy mégsem akar véget érni (na jó, a fordítottja is elő szokott fordulni), a legtöbb szöveg ilyenkor készült. Egymás margináliái, de már magam sem tudom, melyik melyiké: azért írtam-e valamit, hogy egy képet megokoljak, vagy azért rajzoltam-e, hogy egy szöveget értelmezzek? De vajon kell-e dönteni? Hisz voltaképp mindegy.” (a Szerző)

>!
Typotex, Budapest, 2013
260 oldal · ISBN: 9632797922
>!
Typotex, Budapest, 2013
256 oldal · ISBN: 9789632797922

Enciklopédia 7


Most olvassa 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Népszerű idézetek

Dorqa P>!

Az Albertinában vásárolt Dürer-katalógus Ádámot és Évát ábrázoló rézkarcához érek. […] Döbbenten konstatálom, mily sok további kérdést vet fel a kép legnagyobb paradoxonja: az első emberpárnak köldöke van. Egymás után kapom le a könyveket a polcról: vajon akad-e olyan ábrázolat, amelyen nincs köldöke Ádámnak és Évának. Egyet sem találok. […] Meglepő az eredmény, valami jelképeset látok benne.

10. oldal

Kapcsolódó szócikkek: köldök
kkata76>!

… egy vak görög például, Homérosznak hívták, 140 sornyi hexametert pazarolt el egyetlen pajzs leírására, holott ha lát, néhány vonallal le is rajzolhatta volna.

9. oldal - Előszó

Kapcsolódó szócikkek: Homérosz
kkata76>!

A semmi, ami ott Keleten az elérni kívánt üdvösséggel azonos, Nyugaton többnyire elrettentő ürességet, folyton kitölteni kívánt űrt jelent. Alighanem a kétféle megközelítés összevetésének legjelképesebb aktusa az, hogy amíg a magukat racionalistának definiáló európai filozófiák a semmi fogalmához az élet értelmetlenségét társították, az indiai Brahmagupta a matematika számára „kitalálta” a nullát, és megalkotta a nullával való számolás szabályait. Ideát a semmi abszolút hiány, odaát végtelen sűrűségű koncentrátum.

179. oldal - Hiányok

kkata76>!

Az áldott műértők és a bölcs műelemzők jól tudják, hogy nemcsak a kimondott vagy látható dolgok a fontosak, de amit elhallgat, nem ír le vagy nem mutat meg az alkotó, azok is jelentősek, sőt, leginkább azokra érdemes figyelni.

183. oldal - Hiányok

kkata76>!

A sok nyilvánvaló különbség között, amely Piero della Francesca és Salvador Dalí között volt, valószínűleg az a legjelentősebb, hogy Piero egyetlen átgondolatlan vonalat sem húzott, nem akart ab ovo enigmatikus lenni, Dalí viszont, aki elsősorban nem életmű, hanem privát mitológia építésén munkálkodott, gyakran éppen azzal kérkedett, hogy maga sem érti, oly módfelett titokzatos az, amit csinál.

38. oldal - A tojás volt előbb

Kapcsolódó szócikkek: enigmatikus · Piero della Francesca · Salvador Dalí
kkata76>!

A szemszöggel, a nézőponttal kapcsolatos kérdések s az optikai és a perspektivikus hatások egyébként sokszor és sokféle módon bukkannak fel Shakespeare drámáiban. Idézzük föl például a Troilus és Cressidából a lelepleződési nagyjelenetet. A voyeur konstrukció szcenikai megvalósítása is bravúros feladat lehetett: Cressida és Diomedes együttlétét nézi Troilus, Troilust Ulysses, Ulyssest Thersites, őt pedig, illetve a mindegyik szereplőt tartalmazó komplikált perspektívahálózatot figyeli a nézőtér – a nézők, akik ugyebár egymást is figyelik, s aligha szakadunk messze a shakespeare-i szándéktól, ha úgy folytatjuk a sort, hogy persze a nézők, mi mindenkori nézők is tárgyai vagyunk valami nehezen ábrázolható, de könnyen megsejthető Big Brother-i megfigyelésszisztémának.

40. oldal - "...nothing but confusion"

kkata76>!

A vulkán sújtotta Pompei feltárásakor a megszilárdult hamuban ember formájú hiányokat találtak a régészek. Üres lenyomatait a katasztrófa elporladt áldozatainak. A negatív forma a veszteség figyelmeztető jelenléte okán mindig tragikusabb a pozitívnál, nem is bírták sokáig nézni a feltárók s gipszet öntöttek az antropomorf üregekbe, élethű szobrokként támasztva föl a városlakókat. Vajon töprengtek-e rajta, mit vágyhattak e sorsvert citoyenek jobban: hogy mint spirituális hiányformák maradjanak meg mementónak vagy közszemlére tett szoborparkban nyújtsák a vigaszt a turistáknak: a halál az, ami mindig mással történik meg.

180-181. oldal - Hiányok

Kapcsolódó szócikkek: halál · Pompeii
kkata76>!

Szóval a saját képében elvesző festő meséjével kezdeném, ám a pontos idézethez az eredetit meglelni: tű a szénakazalban. A könyvespolcon kutatni eleve reménytelen, mióta a legfőbb rendezőelv így hangzik:"ott még van egy akkora rés, hogy benyomható a válogatott Borges harmadik kötete." Nagyobb eséllyel kerülhet elő ilyesmi az ágyneműtartóból vagy a hűtő mögül. Mondhatnám, vesztőhelyen élünk, sőt, mondom, mert a labirintusról szóló íráshoz még jól jöhet.

195-196. oldal - Kertek és labirintusok


Hasonló könyvek címkék alapján

Szántai Lajos – Pap Gábor (szerk.): Fényhozók
Hans Knoll (szerk.): A második nyilvánosság
Székely Bertalan: Székely Bertalan válogatott művészeti írásai
Passuth Krisztina: Moholy-Nagy László
Széplaky Gerda: Kant hátán a szőr
Bodóczky István: Kis könyv a vizuális művészeti nevelésről
Csontváry-emlékkönyv
Radnóti Sándor: Hamisítás
Radnóti Sándor: Jöjj és láss! – A modern művészetfogalom keletkezése – Winckelmann és a következmények
Hauser Arnold: A művészet szociológiája