Van-e ​történelem? 5 csillagozás

Ormos Mária: Van-e történelem?

Az utóbbi évtizedekben a történelemmel és a történettudománnyal kapcsolatban sok súlyos probléma merült fel, melyek érintik az oktatást, a közéletet, sőt a közszellem alakulását is. A neves történész legújabb könyvében sorra veszi ezeket a problémákat, felvázolja a fő politikai áramlatok fejlődéstörténetét, hangsúlyozza a tanulás szabadságát és nélkülözhetetlenségét és feltárja a kultúra, az oktatás és a mentalitás összefüggéseit.

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Kossuth, Budapest, 2012
208 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630970600

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Pjotr Alekszejevics Kropotkin


Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Chosen>!
Ormos Mária: Van-e történelem?

Érdekes és elgondolkoztató témák, bár a címben felvetett kérdésre végül szerintem nem érkezik válasz. :) Összességében érdemes volt elolvasni.

Brigi007>!
Ormos Mária: Van-e történelem?

Elég nehezen indult a kapcsolatom ezzel a könyvvel. Szinte át kellett verekednem magam az elején. Aztán a végére sokkal érdekesebb lett és rá kellett jönnöm, hogy nagyon okos és nagyon reális gondolatok vannak benne. Ugyanakkor elkeserítő például, ha a magyar oktatási rendszer jelenlegi helyzetére gondolunk… Nem a legvidámabb könyv :D


Népszerű idézetek

Brigi007>!

Nagyobb volt a füstje, mint a lángja, de az emberek a füstöt szívták mellre.

92. oldal

jadett>!

Miután Marx és követői az osztályharc örökkévalóságát és a soron következő forradalmi megrázkódtatást hirdették meg, egy „anarchista” , az Oroszországból Nyugatra emigrált Pjotr Kropotkin herceg, elismerve, hogy az emberiség életét kísérte a mindenkori harc, Marxszal vitázva azt tette hozzá ehhez, hogy ha nem kísérte volna egyszersmind a szolidaritás is, az emberi nem már nem is létezne.

41-42. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Pjotr Alekszejevics Kropotkin
jadett>!

A bűnbakot már az ókorban is keresték, de akkor még valójában egy kecskebakban találták meg.

13. oldal

jadett>!

Ha ilyen egyszerű lenne a dolog, történészre egyáltalán nem lenne szükség, elegendő lenne néhány lantos, és szerzeményeik méltó előadására néhány tehetséges popsztár.

151. oldal

Brigi007>!

A járásképtelen Roosevelt elhitette magáról, hogy semmi baja sincs, és kultuszt alkotott abból, hogy a rádió mellett üldögélve mesélt honfitársainak. Egyébként baráti segítséggel lábon állva is fényképeztette magát. Az amerikai elnökök között disszimulálásban csak Kennedy múlta felől, aki megtámadott testét az egészség szobraként tudta megjeleníteni.

159. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Franklin D. Roosevelt
Brigi007>!

…feltalálta a jellegzetes Hitler-bajuszt, és ezzel eltüntette arcának egyik aránytalanságát, valamint az oldalra fésült és homlokra hulló hajviseletet, amely szerencsésen korrigált egy másikat.

160. oldal

jadett>!

Évek teltek el, mire sikerült felszámolni a barbárság korának fizikai maradványait, a lelkiek azonban makacsabbak voltak. Nemcsak az emlékek miatt, amelyeket vagy fel tudott valaki dolgozni, vagy nem, nemcsak az idegek kifeszülése miatt, amelyek nem nagyon tudtak megnyugodni, de azért sem, mert minden korábbinál súlyosabban fogalmazódott meg a kérdés: mi az ember, ha mindez megtörténhetett? Úgy tűnt, hogy mindent újra kell kezdeni, de ott volt a kétely, hogy vajon egyáltalán lehet-e. Nem az volt a kérdés, hogy vajon el lehet-e felejteni, mivel nem lehetett, hanem az, hogy meg lehet-e bocsátani. És kinek? Leginkább – talán – önmagunknak, akik ha nem is kiváltói, és nem is aktív szervezői vagy végrehajtói voltunk mindannak, ami történt, de végignéztük, részesei voltunk a pokolnak, és nem tettünk semmit, vagy keveset tettünk ellene.

48. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ferch Magda: Francia kapcsolataim
Baranyi Tibor Imre: Hagyomány és magyarság
Romsics Ignác: Erdély elvesztése – 1918–1947
Barcsi Tamás – Szabó Gábor (szerk.): 68 kísértése
Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék
Kozma Miklós: Az összeomlás 1918–1919-ben
Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás
Zsinka László: Európa felemelkedése
Berényi Mariann: A magyar törvényhozás ezer éve
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1. – A boldog békeidők