Az ​alma messze hullt 1 csillagozás

Ormos Gerő: Az alma messze hullt

Három nemzedék nagyszabású regénye; a mindennapi kenyérért keservesen küzdő zsellércsalád lassú felemelkedése egy szebb, jobb, emberibb életbe. Minden nemzedék lép egyet előre és bár a világháború visszarántja őket, megvalósul a regény első része hősének, a koldusszegény zsellérnek álma, a család elérte a célt, amit a nagyapa akkor tűzött maga elé, mikor első kisfiát karjában tartotta. Ormos Gerő, a fiatal írónemzedéknek tehetséges tagja, művészettel rajzolja a magyar paraszt életét ebben a szinte éposszerű regényében.

>!
Singer és Wolfner, Budapest, 1942
560 oldal · keménytáblás

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

oross>!
Ormos Gerő: Az alma messze hullt

Jár azt 5 csillag. Bár nem annyira ütős mint az Ágrulszakadtak. Nagyszabású, nagyívű regény az 1850-es évektől 1920-as évekig. A szegény paraszttól a szegény diplomásig, sodródva a politika viharaiban. 1942-es a könyv, de ilyen finoman még később sem írtak Trianonról. Érintve a keservet. Mindent a kisember/szegény ember szemével látunk. Kiegyezés/Háború/Trianon a Emberek szemével, akik „tudják, hogy ki a király, de nem tudják, hogy kik ülnek a bársonyszékekben”. Nehéz hozzájutni (1942 óta nem adták ki), de ha valaki eléri, mindenképpen ajánlom!


Népszerű idézetek

oross>!

Te Bábi, porszemek vagyunk mink. Semmik. Idenyúl a halál s vége mindennek. Egy valami örök: az élet!

oross>!

Hiányzott belőlük minden közösségi érzés. Sírja lehet ez egy népnek, nem bölcsője

AszuBarb>!

Otromba, fából faragott gyertyatartó áll az asztal közepén. Vastag a szára, gyerekmarok át sem érné. Négy ijesztően durva fejet faragott rá Juhász Imre pásztorember a hegyek között. Nem is emberfejek ezek, inkább boszorkányok, vagy hegyi manók. Kemény, csomós a pofacsontjuk, tátott a szájuk, mintha örökké éhség gyötörné őket. Szemük helyén fényes golyók csillognak, úgy állanak ki, mint valami gyulladt daganatok.
Vastag, hajlott faggyúgyertya ég most ennek a fadarabnak tetején. Sötétedéskor gyújtották, lefolyt az olvadt faggyú a faragásokon s tócsába dermedt az asztal fehérre mosott lapján. Kanócát megmetszették már néhányszor, ott hevernek a kormos üszkök mellette.
Megriad olykor a kormos láng, derékba kapja a szél, amint befuthat az ajtó, ablak hasadékain.


Hasonló könyvek címkék alapján

Szaszkó Gabriella: Engedj el
Nino Haratisvili: A nyolcadik élet
Lucinda Riley – Harry Whittaker: Atlas
Robin O'Wrightly: Emlékkönny
Alena Mornštajnová: Hana
Kristin Hannah: Fülemüle
Tapodi Brigitta: Amit örökül kapsz
Csernovszki-Nagy Alexandra: Mimi regénye
Bakóczy Sára – Bányai D. Ilona – Cselenyák Imre – Fábián Janka – Gál Vilmos – Gáspár Ferenc – Hacsek Zsófia – Izolde Johannsen – Jezsó Ákos – Kapa Mátyás – Nemere István – Novák Andor – Schmöltz Margit – Soós Tibor – Szélesi Sándor – Trux Béla: Buda & Pest
Raana Raas: Hazatérők