Tóték ​/ „Rózsakiállítás” 7 csillagozás

Örkény István: Tóték / „Rózsakiállítás” Örkény István: Tóték / „Rózsakiállítás”

„Csak ​a gúny sért, nem a nevetés, legkevésbé az a nevetés, legkevésbé az a nevetés, melyet a groteszk tud kiváltani. Nevetünk, amikor fölfelé megy a hullámvasút, de sikoltva zuhanunk lefelé, viszont ki ülne föl egy vízszintes hullámvasútra? Más szóval van a szenvedésnek egy olyan foka, amely már csak áttételesen közölhető. (…) De visszatérve a Tóték-hoz: nekem a háború volt életem legnagyobb, sorsdöntő élménye, és most úgy érzem, hogy ebben a regényben írtam meg igazán. Persze nemcsak a háborút akartam benne megírni.”

"Végső magányunk perceit is kisajátíthatja a technika; utolsó sóhajtásunk megörökíthető, sokszorosítható, milliók képernyőjére rávetíthető. Szereppé válhat egyetlen őszinte gesztusunk: az agóniánk.
Ezt a szerepet, három ember búcsúfelléptét próbáltam megírni. Egyszerű, ismerős alakokét, amilyenek százával járkálnak körölöttünk. Nem történik velük se más, mint mindannyiunkkal, ha majd üt az óránk, ővelük másképpen történik; erről a… (tovább)

>!
Helikon, Budapest, 2019
236 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634791133
>!
Helikon, Budapest, 2019
236 oldal · ISBN: 9789634793441
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1990
158 oldal · ISBN: 9631541908

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Belle_Maundrell 
Örkény István: Tóték / „Rózsakiállítás”

Tóték:
Tudom, hogy ez a groteszk lényege, de én nem tudtam eldönteni, hogy most röhögjek vagy elborzadjak, szóval szimplán kiakadtam. Igazából én bírtam az őrnagyot, szerintem vicces volt, de sajnáltam is, hogy ilyen paranoiás lett. Tulajdonképpen nem ő volt zsarnok, csak Tóték hagyták magukat befolyásolni, Tót úr meg nem volt elég tökös ahhoz, hogy ellentmondjon neki. Mindenről a postás tehet.
Mindenesetre ezek után kétszer is meggondolom majd, ha valaki dobozolni hív.

Rózsakiállítás:
Sokkal jobban tetszett, szerintem inkább lehetne ez a kötelező. Nagyon érdekes, hogy a főszereplő a halálról akart filmet forgatni, ez mégiscsak eléggé tabutéma. Mondjuk szerintem érzéketlenség betolakodni a haldoklók utolsó pillanataiba egy kamerával, de mindegy. Ettől függetlenül érdekes volt, és el tudom képzelni, hogy végül szép lett a film. Az író karaktere nagyon szimpatikus volt, és csodás gondolatokat fogalmazott meg az elmúlásról.

>!
negoti
Örkény István: Tóték / „Rózsakiállítás”

Vicces, tragikomikus, furcsa. Az őrnagy bizonyára légnyomást szenvedett valamelyik csatában. Tóték pedig a fiuk érdekében próbálják elviselni az őrnagyot. Tótnak ez nem nagyon megy. Nem kell komolyan venni a művet és akkor jól lehet rajta szórakozni.
A 'Rózsakiállítás' rendezője Áron egy tabu témát, a halált akarja filmre vinni, három haldokló ember közreműködésével. Az író, egy hétköznapi (virágkötő) asszony és egy filmes kolléga. Vajon a 'fejesek' műsorra tűznek egy ilyen dokumentumfilmet?


Népszerű idézetek

>!
negoti

Nézzék, Tóték. Egy sötét szobában a legkisebb zaj is megsokszorozódva hangzik. Nomármost, a semmittevés úgy hat a szervezetre, mint a sötétség a hallószervekre. Felerősíti a belső neszeket, káprázatokat okoz a látómezőn, zakatolást idéz elő az agyban. A katonáimmal, ha nincs semmilyen elfoglaltságuk, mindig levágatom és visszavarratom a nadrággombjaikat. Ettől tökéletesen megnyugszanak. Remélem, értik, mit akarok mondani?

29. oldal

>!
BBetti86 

A tekintély ugyanis olyan, mint egy pecsét; semmi köze a szóban forgó okmányhoz, de ennek mégis amattól lesz hitele.

27. oldal (Tóték)

>!
BBetti86 

Egyszer minden lángész kezdő volt, Ularik.

208. oldal (Rózsakiállítás)


Hasonló könyvek címkék alapján

Franz Kafka: Az éhezőművész
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból / Egy nevetséges ember álma
Robin O'Wrightly: Andrea & Andrea
Wass Albert: Napsugár / Altatódal a szerelemhez
Robin O'Wrightly: Mexerelem
Gabriel Wolf: Valami betegesen más
Spiró György: Feleségverseny
Szécsi Noémi: Finnugor vámpír
Mándy Iván: Álom a színházról
Fehér Béla: Kossuthkifli