Tóték 1289 csillagozás

Örkény István: Tóték Örkény István: Tóték Örkény István: Tóték Örkény István: Tóték

A ​Tóték című kisregény – az Egyperces novellák mellett – Örkény István (1912-1979) legismertebb és legjellegzetesebb műve. A könyv alakban először 1967-ben megjelent rövid, alig százoldalas írásban a szerző az abszurd és a groteszk csúcsait ostromolja – nem véletlen, hogy a kisregény, illetve az abból készült színpadi adaptáció nem egy mondata szállóigévé vált. ("Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?") Igaz, ez nem egyedül Örkény érdeme, hiszen a történet alapján Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével készült, Isten hozta, őrnagy úr című, 1969-es Fábri Zoltán-film nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Tótékat az egész ország megismerje. A Tóték drámaváltozatát nagy sikerrel játszották külföldön is, többek között franciául is bemutatták, s az előadás 1971-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. Kétségtelen, hogy Örkény e remekműve meg is érdemelte ezt a díjat, hiszen benne olyan mondatok követik egymást, mint ez: „Kedves Mariska, ha esetleg egy pópának öltözött… (tovább)

Ez a regény színdarabként is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1964

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Diákkönyvtár, Populart Füzetek, Helikon Zsebkönyvek

>!
Helikon, Budapest, 2020
112 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634790112
>!
Kossuth / Mojzer, 2018
Felolvasta: Mácsai Pál
>!
Palatinus, Budapest, 2004
200 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639578296

5 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Varró őrnagy úr · Ágika · Gyuri atyus · Tót Lajos · Tótné, Mariska · tűzoltó

Helyszínek népszerűség szerint

Eger


Kedvencelte 151

Most olvassa 22

Várólistára tette 164

Kívánságlistára tette 98


Kiemelt értékelések

gabiica P>!
Örkény István: Tóték

Groteszk és abszurd történet, de lenyűgözött. Szinte magam előtt láttam az egész Tót családot, az összes szereplőt, bele tudtam élni magam a történésekbe.
Tót Lajos és a postás karaktere számomra mindent vitt, nagyon jól felépített, humoros jellemek. Örkény nagyon értett ahhoz, amit csinált, sajnálom, hogy csak mostanában kerültem közelebb az írásaihoz, lenyűgöző. Jókat nevettem ezen a történeten is, a párbeszédek humorossága és egyben abszurditása volt az, ami miatt leginkább megszerettem ezt az írást.

7 hozzászólás
sophie P>!
Örkény István: Tóték

Tisztában vagyok vele, hogy ezzel a hozzáállással nem felelnék meg az érettségin: az a helyzet, hogy eszembe sem jutott semmiféle műfaji sajátosságokat figyelgetni, társadalmi és emberi léthelyzeteken, történelmi környezeten, és az író életrajzán gondolkodni, a háború rettenetein és egy bizonyos személy miszlikre aprításán mélázni… én egyszerűen csak nagyon jól szórakoztam a figurákon, és a nagyon vicces párbeszédeken, ki tudja hányadszor. Már nem úgy, hogy számtalanszor olvastam volna ezt a kisregényt, mert hogy még – legalábbis emlékezetem szerint – egyszer sem. De a színielőadások. És persze a Fábri-film… Bizonyos részeket kívülről tudok. Szóval nekem ez most „csak” mindent elfeledtető komédia volt.
    És most pedig odalapozok a Tarján Tamás könyvben, és megnézem, mit is kellett volna észrevennem, 14 oldalon keresztül sorolja, megszámoltam.

>!
Móra, Budapest, 1992
84 oldal · ISBN: 9631168344
4 hozzászólás
Roszka>!
Örkény István: Tóték

Sokáig halogattam ezt a művet, mert anno a film mély nyomokat hagyott bennem. Feledhetetlen alakítás Latinovits, Sinkovics és Fónay főszereplésével.
Azóta sem vesztett a humorából ez a történet.
Számomra Örkény az az író, aki kifiguráz nagyon sok mindent és mindenkit a sajátos humorával, vagy szarkazmusával. De valahogy az írásaival sosem tudtam megbarátkozni.
De ezt most nagyon élveztem.

tmezo P>!
Örkény István: Tóték

„Egy a fontos: hogy a vendég elégedett, jókedvű, idegileg kiegyensúlyozott, és e két hét alatt majdnem négy kilót hízott!”

Imádom az abszurditását, azt a kifacsart helyzetet, amibe Tóték csöppentek a fiúk kedvéért. Lehetetlen az egész, de annyira jól tükrözi, hogy az ember mikre nem képes a gyereke kedvéért. Képes kifordulni önmagából, csak hogy a szeretett gyermeknek egy kicsit jobb sorsa legyen. spoiler
Lehet, hogy egy kicsit elfogult vagyok, mert nem messze nőttem fel a helytől, ahol a történet játszódik, és ahogy áthaladtunk a településen, mindig beszédtéma volt.
Rengetegszer láttam filmen is, és most is peregtek előttem a komikus jelenetek. Van egy kis eltérés a könyv és a film között, de egyik kárára sem ront az élményen.

>!
Móra, Budapest, 1992
84 oldal · ISBN: 9631168344
ppeva P>!
Örkény István: Tóték

Azt hiszem, legtöbbünk számára a „dobozoljunk egy kicsit”, az „édes jó Lajosom” és a „háromba vágtad?” bekerült az alap szófordulatok közé.
Az Isten hozta, őrnagy úr! filmet többször is láttam, Sinkovits és Latinovits főszereplésével. Őket láttam-hallottam most olvasás közben is. Nagy író, nagy könyv, nagy színészek.

Trudiz>!
Örkény István: Tóték

Eszméletlen karakterek vonultak itt fel. A postás. Tót úr.
Az ember manapság sokszor érzi magát úgy, mint édes, jó Lajosom…

1 hozzászólás
Lunemorte P>!
Örkény István: Tóték

Ritkán mosolygok ennyit egy könyvön. Jól esett ezekben a nehéz időkben…

havas>!
Örkény István: Tóték

„ – Ha nincs kifogásuk ellene, dobozolhatnánk egy kicsit…”

Hát akkor dobozoljunk, „édes, jó Lajosom”!
Kacagnék, mert komikusan abszurd az egész, úgy, ahogy van, de csak ritkán esik jól ez a kacagás. Úgy értem igazán jól. Inkább szánom az egész Tót pereputtyot; a postást, lehet, hogy makacsul megfüröszteném a hordó vizében – amibe a ki nem adott leveleket dobigálja –, az őrnagyot meg feltenném pontosan egy bombára, és egyenesen a fenyőillatú tájakra repíteném.

Komolyan. Hőbörögtem-háborogtam, míg olvastam. Groteszk. A javából. És abszurd. Mocsokul idegesített néha. Máskor meg muszáj volt felcsattantsak egy kiadós kacagást. Persze, Örkény nagyon tudja (tudta) a dolgát.

Felemás érzésekkel maradtam, az az igazság. Kétségtelenül nagyon jó kisregény [DE nem übereli (nálam) az Egyperceseket (egyelőre). Ez van.]
„Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik” – olvasható valamelyik oldalon. No, hát tőlem most ennyi tellett. :))

budvigszandi P>!
Örkény István: Tóték

Kötelező olvasmányként olvastam. Először órákon megnéztük a filmet, nekem így sokkal könnyebb volt elképzelni a szereplőket és az eseményeket. Megvan a maga groteszk humora, igazán elgondolkodtató, és mély mondanivaló bújik meg a sorok között, amelybe talán bele sem akarunk gondolni. spoiler

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Boglinc P>!

Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr?

(első mondat)

4 hozzászólás
Boglinc P>!

Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik.

3. fejezet

2 hozzászólás
Judy_>!

Már az is elég, hogy a világ egy része mindig az ember háta mögött van. Minek ezt a bajt még azzal is tetézni, hogy valaki folyton odanéz?

Kapcsolódó szócikkek: Varró őrnagy úr
czegezoltanszabolcs>!

Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!

(első mondat)

psn>!

Amikor a felnőttek esze csődöt mond, néha a gyermekek mentik meg a helyzetet.

19. oldal

nagy_csilla>!

Erre csönd lett. Olyan csönd, hogy azt nem is lehet leírni. Ilyen csönd lehet abban a sírban, ahol egy süketnéma van eltemetve.

malenca>!

– És mi zúg itt?
– Egy bogár – mondta Tót.
– Hogy hívják?
– Zöld húslégy.
– Szép név – mondta az őrnagy.

negyedik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Tót Lajos · Varró őrnagy úr
zsofigirl>!

Tóték már-már megnyugodtak. Ekkor azonban újabb félreértés felhője borult erre a találkozásra, melyre a két őrnagy összetévesztése már némi árnyékot vetett.
Tény, hogy az őrnagy kissé fátyolozott hangon beszélt, mintha a hosszú utazás minden pora-korma a hangszálaira rakódott volna. Ez azonban nem mentség, mert ha fakón is, elég érthetően beszélt.
Mégpedig ezt mondta:
– Nem is hittem volna, hogy már ekkora a kedves lánya!
Ezt az udvarias kijelentést azonban Tóték – kivétel nélkül mind a hárman! – a következőképpen értették:
– Csak azt szeretném tudni, kinek ilyen büdös a szája!
Döbbenten álltak. A legdöbbentebben Tót, aki – minthogy más választása nem volt – rögtön visszatartotta a lélegzetét. […]

– Vajon miért ilyen szilvaszínű a papa? – érdeklődött a vendég.
– Mert nem meri kilehelni a fokhagymaszagot – mondta Mariska.
– Azonnal tessék lélegzetet venni! – szól rá az őrnagy Tótra.
Ez meg is történt. Tót szabályosan lélegzeni kezdett, amitől a szeme visszatért üregébe.

Első fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Tót Lajos · Tótné, Mariska · Varró őrnagy úr
Brigi007>!

A tekintély ugyanis olyan, mint egy pecsét; semmi köze szóban forgó okmányhoz, de ennek mégis amattól lesz hitele.

18. oldal, Első fejezet

Kapcsolódó szócikkek: tekintély
elle>!

A némaságot nem lehet se rosszul érteni, se félremagyarázni. Vannak percek (órák, évek, korszakok), amikor a hosszú élet titka a hallgatás.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
Rideg Sándor: Indul a bakterház
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Talamon Alfonz: Talamon Alfonz művei
Jókai Mór: A jövő század regénye
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Szabó Pál: Isten malmai
Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról
Zilahy Lajos: Halálos tavasz