!

Tóték 1012 csillagozás

Örkény István: Tóték Örkény István: Tóték
Régikönyvek.hu 500 Ft
Könyvtár

„A Tóték… a magam szándéka szerint a kiszolgáltatottak tragikomédiája. …Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben vagyunk zsarnokok és áldozatok. …hitem szerint az Őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat… …A mű azt kérdezi, hogy véges-e vagy végtelen az elnyomottak tűrőképessége, és azt válaszolja: van ennek is végpontja, amelyen túl béketűrésünk elfogy, és föllázadunk.” Örkény István

Ez a regény színdarabként is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1964

>!
Interpopulart, Budapest, 1996
78 oldal · ISBN: 9636131791
>!
Interpopulart, Budapest, 1995
78 oldal · ISBN: 9636131198
>!
Móra, Budapest, 1992
84 oldal · ISBN: 9631168344

1 további kiadás


Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Eger


Hirdetés

Kedvencelte 116

Most olvassa 21

Várólistára tette 109

Kívánságlistára tette 48

Kölcsönkérné 1

Elcserélné vagy eladná


Kiemelt értékelések

+
>!
sophie P
Örkény István: Tóték

Tisztában vagyok vele, hogy ezzel a hozzáállással nem felelnék meg az érettségin: az a helyzet, hogy eszembe sem jutott semmiféle műfaji sajátosságokat figyelgetni, társadalmi és emberi léthelyzeteken, történelmi környezeten, és az író életrajzán gondolkodni, a háború rettenetein és egy bizonyos személy miszlikre aprításán mélázni… én egyszerűen csak nagyon jól szórakoztam a figurákon, és a nagyon vicces párbeszédeken, ki tudja hányadszor. Már nem úgy, hogy számtalanszor olvastam volna ezt a kisregényt, mert hogy még – legalábbis emlékezetem szerint – egyszer sem. De a színielőadások. És persze a Fábri-film… Bizonyos részeket kívülről tudok. Szóval nekem ez most „csak” mindent elfeledtető komédia volt.
    És most pedig odalapozok a Tarján Tamás könyvben, és megnézem, mit is kellett volna észrevennem, 14 oldalon keresztül sorolja, megszámoltam.

>!
Móra, Budapest, 1992
84 oldal · ISBN: 9631168344
4 hozzászólás
+
>!
ppeva P
Örkény István: Tóték

Azt hiszem, legtöbbünk számára a „dobozoljunk egy kicsit”, az „édes jó Lajosom” és a „háromba vágtad?” bekerült az alap szófordulatok közé.
Az Isten hozta, őrnagy úr! filmet többször is láttam, Sinkovits és Latinovits főszereplésével. Őket láttam-hallottam most olvasás közben is. Nagy író, nagy könyv, nagy színészek.

+
>!
Kevin
Örkény István: Tóték

Háromba vágtad, édes jó Lajosom?

Az a fajta darab, amit az ember élvez, amíg benne van, aztán kicsit szenved tőle, mikor értelmezi. Fantasztikus ^^

+
>!
havas
Örkény István: Tóték

„ – Ha nincs kifogásuk ellene, dobozolhatnánk egy kicsit…”

Hát akkor dobozoljunk, „édes, jó Lajosom”!
Kacagnék, mert komikusan abszurd az egész, úgy, ahogy van, de csak ritkán esik jól ez a kacagás. Úgy értem igazán jól. Inkább szánom az egész Tót pereputtyot; a postást, lehet, hogy makacsul megfüröszteném a hordó vizében – amibe a ki nem adott leveleket dobigálja –, az őrnagyot meg feltenném pontosan egy bombára, és egyenesen a fenyőillatú tájakra repíteném.

Komolyan. Hőbörögtem-háborogtam, míg olvastam. Groteszk. A javából. És abszurd. Mocsokul idegesített néha. Máskor meg muszáj volt felcsattantsak egy kiadós kacagást. Persze, Örkény nagyon tudja (tudta) a dolgát.

Felemás érzésekkel maradtam, az az igazság. Kétségtelenül nagyon jó kisregény [DE nem übereli (nálam) az Egyperceseket (egyelőre). Ez van.]
„Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik” – olvasható valamelyik oldalon. No, hát tőlem most ennyi tellett. :))

+
>!
KingucK P
Örkény István: Tóték

Második vagy sokadik (már nem emlékszem :) olvasásra is megdöbbentő ez a kis történet.
Hogyan képes egy kis remény és merő jóakarat kifordítani önmagából egy egész családot.
Örkény humora páratlan ebben a műfajban és a rövidsége miatt többször is sikerül elolvasnom.
Színdarabként még nem láttam, de ha adódik alkalom mindenképpen megnézem.

+
>!
Papusz SP
Örkény István: Tóték

Nem tudok írni róla, verhetetlen. Inkább dobozoljunk egy kicsit, különben kénytelen leszek bebújni az ágy alá.

11 hozzászólás
+
>!
chhaya P
Örkény István: Tóték

A sokadik újraolvasás után is imádom, és még mindig tud újat mutatni: Tóték világa és békés családi idillje az őrnagy érkezésével a feje tetejére fordul, vagyis tótágast áll – hát nem zseniális szójáték, névadás?

Örkény zseniális. Más mondanivalóm nincs.

+
>!
perpetua P
Örkény István: Tóték

Kerestem egy korábbi kötelező olvasmányt kihívás miatt, megakadt ezen a szemem, mert ezt már úgyis olvastam korábban. Az első oldal után jöttem rá, hogy én ezt kevertem a Jó palócok és a tót atyafiakkal. :D Végül is ez a történet se volt újdonság, mert a filmverziót már láttam. :)
Tehát nem ért meglepetés az olvasás során, mert a film hűen követi a könyvet. Tényleg nagyon groteszk ez a történet. Azt se tudja az ember, hogy sírjon vagy nevessen rajta. A csavar, amire már az elején fény derül, máskor a végén lévő nagy bomba szokott lenni, most ez egész történetet más fénybe helyezte, így más szemmel nézzük a Tót család két heti ténykedését. A vége elég morbidra sikeredett, de igazából kellett ez a lezárás, szerintem. :D
Ritkán olvasok ilyen stílusú műveket, de ez most jól esett, kis rövidke, de nem hiányoltam a hosszabb kifejtést, így volt pont jó. :)

+
>!
Tintapatrónus P
Örkény István: Tóték

Nagyszerű írás! Rövid, de nagyon velős. Abszurd, de tökéletesen emberi. Képtelen, mégis hihető.
Komikus, de elgondolkodtató. A humora pedig külön irodalmi inyencség. Ez is egyike azon könyveknek, amelyiket biztos többször el fogok olvasni életem során. A filmet se láttam eddig, úghogy a „Tóték” filmélmény még hátravan :)

+
>!
Frank_Spielmann IMP
Örkény István: Tóték

Utálom ezt a kifejezést használni (vagy inkább elhasználni), de ez tényleg zseniális. De hát ezt úgyis tudjátok. Ki jön dobozolni?

10 hozzászólás

Népszerű idézetek

+
>!
Bi_bi_bi

Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr?

(első mondat)

4 hozzászólás
+
>!
Judy_

Már az is elég, hogy a világ egy része mindig az ember háta mögött van. Minek ezt a bajt még azzal is tetézni, hogy valaki folyton odanéz?

+
>!
Bi_bi_bi

Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik.

3. fejezet

1 hozzászólás
+
>!
psn

Amikor a felnőttek esze csődöt mond, néha a gyermekek mentik meg a helyzetet.

19. oldal

+
>!
cz_z

Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!

(első mondat)

+
>!
nagy_csilla

Erre csönd lett. Olyan csönd, hogy azt nem is lehet leírni. Ilyen csönd lehet abban a sírban, ahol egy süketnéma van eltemetve.

+
>!
malenca

– És mi zúg itt?
– Egy bogár – mondta Tót.
– Hogy hívják?
– Zöld húslégy.
– Szép név – mondta az őrnagy.

negyedik fejezet

+
>!
zsofigirl

Tóték már-már megnyugodtak. Ekkor azonban újabb félreértés felhője borult erre a találkozásra, melyre a két őrnagy összetévesztése már némi árnyékot vetett.
Tény, hogy az őrnagy kissé fátyolozott hangon beszélt, mintha a hosszú utazás minden pora-korma a hangszálaira rakódott volna. Ez azonban nem mentség, mert ha fakón is, elég érthetően beszélt.
Mégpedig ezt mondta:
– Nem is hittem volna, hogy már ekkora a kedves lánya!
Ezt az udvarias kijelentést azonban Tóték – kivétel nélkül mind a hárman! – a következőképpen értették:
– Csak azt szeretném tudni, kinek ilyen büdös a szája!
Döbbenten álltak. A legdöbbentebben Tót, aki – minthogy más választása nem volt – rögtön visszatartotta a lélegzetét. […]

– Vajon miért ilyen szilvaszínű a papa? – érdeklődött a vendég.
– Mert nem meri kilehelni a fokhagymaszagot – mondta Mariska.
– Azonnal tessék lélegzetet venni! – szól rá az őrnagy Tótra.
Ez meg is történt. Tót szabályosan lélegzeni kezdett, amitől a szeme visszatért üregébe.

Első fejezet

+
>!
elle

A némaságot nem lehet se rosszul érteni, se félremagyarázni. Vannak percek (órák, évek, korszakok), amikor a hosszú élet titka a hallgatás.

+
>!
Nandi

…Én csak azért ülök a budin, mert ott jó. Nem háborgat senki, zümmögnek a bogarak, és ha beriglizem az ajtót, szinte az anyám ölében érzem magam… Hát akkor miért dörömbölnek? Rossz ez? Bűn ez? Vagy talán valami betegség?


Hasonló könyvek címkék alapján

Ottlik Géza: Iskola a határon
Németh László: Iszony
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Móricz Zsigmond: Rokonok
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Joseph Heller: A 22-es csapdája
Babits Mihály: A gólyakalifa