Kelszosz ​ellen 2 csillagozás

Órigenész: Kelszosz ellen

Órigenész ​(185–253), kora leghíresebb keresztény teológusa és Szentírás-magyarázója élete alkonyán mecénása, Ambrosziosz kérésére írta meg Kelszosz ellen című munkáját. A mű a szerző eredeti görög nyelven, teljes egészében reánk maradt munkái közül a legterjedelmesebb és a legjelentősebb, és egyben a görög nyelvű keresztény apologetikai irodalom elismerten első számú csúcsteljesítménye. A szépírói képességekkel is rendelkző, II. században élt filozófus Kelszosz Aléthész logosz (Igaz szó) című pamfletje az első bölcseleti szinten mozgó, átfogó keresztényellenes kritika, amelynek cáfolatához Órigenész egész szellemi arzenálját igénybe veszi a dialektikai vitának a korban rendelkezésre álló fegyvertárától kezdve a történelmi források elemzésén, a filozófiai hagyomány értékelésén át a szent és profán irodalmi szövegek magyarázatáig. A cáfolat cáfolatából egyedülálló módon rekonstruálható a kereszténység kritikusainak szövege és mondanivalója, így az olvasó két… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Catena

>!
Kairosz, Budapest, 2008
660 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636621964

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Platón · Simon mágus


Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Órigenész: Kelszosz ellen

Órigenész kora leghíresebb keresztény teológusa Kelszosz Aléthész logosz (Igaz szó) című pamfletjét bírálja ebben a könyvben. Kelszosz írása az első bölcseleti szinten mozgó, átfogó keresztényellenes kritika, melynek részleteit csupán ebből a kötetből ismerhetjük meg. Órigenészt egyébként barátja, Ambrosziosz biztatta számos munka megírására.
Számomra rendkívül értékes iromány ez. Könyv a könyvben, forrásokkal ellátva és rendkívül meggyőző érvekkel. A fogalmazás jól érthető, olyan mintha napjainkban íródott volna.
Az értékelést nem szükséges tovább írnom, minden lényegesebb gondolatot kiidéztem. Ajánlott könyv.

paradise>!
Órigenész: Kelszosz ellen

Órigenész Kelszosz ellen című minuciózus írása pártfogója, Ambrosziosz kérésére készült el. Órigenész exegéta, az alexandriai teológiai iskola egyik kiemelkedő teológusa volt. Lényegében Kelszosz: Aléthész logosz, a korszak első filozófiai igénnyel megmunkált keresztényellenes írását igyekezett cáfolni a görög dialektika eszköztárának segítségével.
Kelszosz ellen című vádiratát egyrészt felesleges munkának tartotta, állítása szerint ez a Krisztus hitében vagy gyengék, vagy járatlanok számára lehet jelentős.
Órigenész több tanítást vizsgált meg. Számos forrást, adatot gyűjtött össze, hogy egymással összevesse az igaznak tűnő tanításokat. A hagyományos keresztény apologetikai irodalom kiváló ismerője és tudója volt. Számára a legelfogadhatóbb görög filozófus Numéniosz – a zsidó és a keresztény tanítások iránti szimpátiája és teológiája okán.
Kelszosz gúnyolódása az Igaz szó c. írásában hitelt ad a barbárok és hellének történetírásának, ezzel is rágalmazva a zsidó népet. A hétköznapi keresztény etikai tanítást a többi filozófuséhoz képest nem tartja szent és új tanításnak. Sőt, szerinte a keresztények erejüket onnan nyerik, hogy bizonyos démonokat ráolvasással idéznek meg. Origenész ezt cáfolva, evangéliumi rágalmazásról beszél.
Kelszosz pamfletjében egy zsidó férfiember szemszögéből világít rá a keresztény hitvallás hiányosságaira és feltételezett hazugságaira, ezzel is fokozva elszánt cinizmusát.
Míg Kelszosz onus probandi feltételezi azt az állítást, miszerint „valószínűleg igaz, hogy az emberi nem természettől fogva hajlamos a bűnre”, Órigenész szerint a rossz „szükségszerűen” van meg először az emberben (232-233. o.).
Számos összecsapás munkálkodik ebben az órigenészi „monumentumban”, melynek fő célja mindamellett, hogy védelmezze a keresztény vallást és tanúságot biztosítson annak hitéletére, rámutasson Kelszosz személytelen, meggondolatlan értelmezési hiányosságaira és nagyképű természetére. Végső soron már a fordító előszavában is tetten érhető a mű komolytalansága: polémiáról, disputációról, diskurzusról itt lehetetlen beszélni.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Ki tudja, vajon az élet nem meghalás-e,
S a halál nem élet?

555. oldal

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a szájába, hanem ami kijön a szájából.

604. oldal

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják az Istent.

537. oldal

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

A héber nyelv „Sátán" szava, amit egyesek görögösebben „Szatanasz"-nak mondanak, „ellenség"-et jelent. Mindenki, aki a rosszat követi, és ezt az életmódot folytatva az erénnyel ellentétes módon cselekszik, sátán, azaz Isten Fiának, az igazi Igazságosságnak, Igazságnak és Bölcsességnek az ellensége. Szoros értelemben véve az Ellenség az első az összes békességben és boldogságban élő lény közül, aki elveszítette szárnyait és kibukott a boldog állapotból, aki Ezékiel szerint gáncstalanul járta minden útját mindaddig, míg törvénytelenség nem találtatott benne, őbenne, aki a hasonlatosság pecsétje és a szépség koronája volt, s aki Isten paradicsomkertjében mintegy megcsömörlött a javaktól, és tönkrement, s ezeket a misztikus szavakat intézték hozzá: tönkrementél, és nem leszel többé soha.

462. oldal

Lunemorte P>!

Minden egyes próféta élete meg van írva.

511. oldal

Lunemorte P>!

Jól használjátok fel az időt, mert rossz napokat élünk!

473. oldal

Lunemorte P>!

Mert ami látható, az ideigvaló, ami pedig láthatatlan, az örökkévaló.

437. oldal

1 hozzászólás
paradise>!

Utóbbi szerint a sztoikusok számára az Isten is test, és nem szégyellik változandónak, teljesen átalakulónak és ellentétébe fordulónak mondani, röviden, pusztulásra képesnek, ha fönnáll valami pusztító, vagy nem pusztulónak, ha éppen szerencsés módon nincs jelen semmi, ami elpusztíthatná. De a zsidók és a keresztények tanítását, mely ügyel az Isten változatlanságára és át nem alakuló voltára, istentelennek tartják, mert nem istentelenkedik együtt az Istenről istentelenül gondolkodókkal, s így szól az istenihez az imáiban: De Te mindig ugyanaz vagy, és azt is hiszi, hogy az Isten ezt mondta: Nem változom meg.


Népszerű triviák

Lunemorte P>!

Órigenész „Kata Kelszu” (ismertebb latin címén Contra Celsum, Kelszosz ellen) című műve a nikaiai zsinatot megelőző időszak legjelentősebb apológiája, benne a neoplatonista Kelszosz keresztényellenes iratára felel.

[www.wikiwand.com]

Kapcsolódó könyvek: Órigenész: Kelszosz ellen

Órigenész: Kelszosz ellen

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Szent Ágoston: A boldog életről / A szabad akaratról
Szent Ágoston: Vallomások
Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem
Hermész Triszmegisztosz: Hermész Triszmegisztosz bölcsessége
Henri Boulad: A halálban ugyanis megszületünk
Eckhart mester: Az értelem fénye
Peter Kreeft – Ronald K. Tacelli: A katolikus hitvédelem kézikönyve
Vivianne Crowley: A jungi szellemiség
Szent II. János Pál: A test teológiája
G. K. Chesterton: Igazságot!