My ​Name Is Red 6 csillagozás

Azok közé tartozom, akiket minden évben meglepetésként ér a könyvfesztivál meghívott nemzetközi díszvendégének a személye. Nem a hír, hanem a tény, hogy ez a valaki létezik. Nagyjából ugyanígy vagyok a Nobel-díjasokkal is. Ne kövezzetek meg, nem vagyok egy sötét paraszt, de a török irodalomról fogalmam sem volt egészen addig, amíg el nem jött az isztambuli (októberi) nyaralásom, és belém hasított a késztetés, hogy szerezzek valami hozzá illő olvasni valót.

Az úti könyv Pamukot ajánlotta, be is szaladtam a könyvesboltba az utazás előtti este, de végül üres kézzel távoztam. Nem csak azért, mert mindegyik elég vastag lett volna ahhoz, hogy bevállaljam a kézi poggyászomban, hanem mert mindegyik fülszöveg annyira izgalmas könyvet sejtetett, hogy nem is tudtam volna választani. Legstílusosabb szerintem az Isztambul lett volna (ha már…), aztán arra jutottam, hogy majd kint megveszem angolul.

Isztambulról tudni kell, hogy elég nagy skálán mozognak az árak, ugyanazt a könyvet a város egy másik pontján negyed annyiért meg lehet venni. Az Isztambul azonban csak a legdrágább boltban volt meg, és csak azért sem vettem meg. Viszont amikor Kadiköy kikötőjében (bizony, a kompkikötő épületében van egy kávézós könyvesbolt!) rábukkantam erre a könyvre, kb. 1500 forintnak megfelelő áron, nem volt kérdés, hogy megveszem-e.

Mivel ezt az egy művét ismerem a szerzőnek, nincs viszonyítási alapom. Az biztos, hogy száz százalékban hozta azt a hangulatot, amit vártam tőle. Hihetetlen, de a négyszáz évvel ezelőtti történet szereplőit követve látom magam előtt a várost, a Nagy Bazárt, a Topkapi palotát, a kóbor kutyákat, még a hóesést is. De nem egy egzotikus ponyváról beszélünk. A tét nem kisebb, mint művészet és vallás viszonyának tisztázása, ami emberéleteket követel. Már értem, miért hasonlították A rózsa nevéhez. A legjobban viszont az tetszett benne, ahogy az egyes fejezeteket más-más szemszögből láttatja. Különösen az fogott meg, amikor egy illusztráció hangján szólal meg a könyv, legyen az egy kutya, egy arany pénzérme vagy maga a halál. Érezhetően a szerző kisujjában van a történelem és az iszlám művészet. Nem mondom, hogy holnap felelni tudnék belőle, mindenesetre magával ragadott, beléptem az idő folyamába, és csak úgy sodortak a gyönyörűen megírt mondatok. Biztos, hogy fogunk még találkozni.