Öregasszony ​a Holdon 10 csillagozás

Lappföldi mesék
Öregasszony a Holdon

Hogy mióta barna a medve? S miért rövid a farka? Hát a hiúz farkának a vége hogyan lett fekete? Ilyen kérdésekre is választ adnak a számi (lapp) mesék. De persze nem csak állatokról meséltek a számik ősei, sőt! Történeteikben sok különös szereplővel találkozhatunk: sztállók, nojták, gufihtarok, giddeges-asszonyok…
E kötet meséi abban a formában szólalnak meg, ahogyan azt a számi mesélőktől egy évszázada lejegyezték. Jellegzetes, egyedi stílusukban maradtak fenn az utókornak, s így jutnak most el a magyar olvasókhoz is. Ha számi nyelvrokonaink nyelve érthetetlen is számunkra, de meséik világába most bepillantást nyerhetünk.

Eredeti megjelenés éve: 2010

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világszirmok Napkút

>!
Napkút, Budapest, 2010
176 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632631363 · Fordította: Tillinger Gábor

Kedvencelte 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

Sister>!
Öregasszony a Holdon

Öregasszony a Holdon Lappföldi mesék

Rengeteg mese kapott helyet ebben a vékonyka kötetben, így egy roppant gazdag mesegyűjteményről beszélhetünk. Ahogy észrevettem, bizonyos motívumok, szereplők rendszeresen visszatértek, így pl. a királylány kettétörte a gyűrűjét és úgy adta oda / fonta kedvese hajába, hogy megismerje majd a többi versengő között. :) Voltak meglehetősen faék egyszerűségű történetek, ezekben semmilyen különlegességet nem találtam, viszont érdekes volt a Hamupipőke, illetve egy általam korábban olvasott dán mesének, az Espen címűnek a lappföldi változata. A helyi jellegzetességek, úgy mint az állat-, illetve növényvilág, a segítő asszonyok és a különféle trollok, sztállók jelenléte csak még tovább fokozta az északi érzést.

Kicsit tömény, de mindenképpen olvasásra érdemes gyűjtemény. Észak-szeretőknek különösen érdekes meglepetésekkel szolgálhat. :)

krlany I>!
Öregasszony a Holdon

Öregasszony a Holdon Lappföldi mesék

Fura kis könyv, fura mesékkel… és nemcsak az eltérő kultúra miatt…
A címadó mese összesen öt sor, hogy miért pont az lett a válogatás címe, nem is értem. Szinte csak vázlat. Más történetek viszont bő lére eresztettek, még akár azt is mondhatnám, hogy tele vannak felesleges részletekkel, melyek a mese szempontjából csak töltelék. Szóval hullámzott rendesen…
Ám ezzel együtt is a számi hiedelemvilág alakjai lenyűgözőek (sámánok, boszorkák, alakváltók, csúnya sztállók és gyönyörű nevű nojták). A motívumok kicsit idegenek, és néhol nagyon ismerősek. A számi Hamupipőke nem egy Disney, de rengeteg tündérmese itt is megtalálható nagyon hasonlóan a mieinkhez királylányokkal, szegény vándorlegényekkel, ördögökkel, óriásokkal. Sárkánnyal egyáltalán nem találkoztam… A varjú viszont fókával házasodik, és imádtam, amikor a rének előkerültek és a nojták állatbőrbe bújtak. Ezek voltak az igazi csemegék számomra.
Ami viszont nagyon érdekes volt, a mesei számmisztika. Bár a népmesei hármas nagyon erősen jelen van, de sokkal lazábban kezelik. Sokszor 3+1-ben gondolkoznak, de az öt, és a hat is sűrűn előkerül (hat állat, hatodik hegy).
Izgalmas, színes világ.

Bori_L>!
Öregasszony a Holdon

Öregasszony a Holdon Lappföldi mesék

Annyira fellelkesültem az izlandi népmeséken (http://moly.hu/konyvek/szoros-pisztrang/tag?user%5Bid%5D=15844), hogy elmentem a könyvtárba, és kivettem a sorozat második részét. Meg a negyediket, de az most lényegtelen, még nem olvastam el. Csak arra lennék kíváncsi, hogy mi alapján osztották szét a köteteket – az izlandi és a németalföldi a néprajzos részre került a számik és a martinique-iek pedig a mesékhez.

Ez a kis gyűjtemény legalább olyan jó, mint az izlandi párja (sőt, ha a fordítást nézzük, akkor bőven jobb is, mert nem bonyolították magyarosításokkal). Ezek már kicsit emberbarátabb mesék, nem hal meg mindegyikben valaki, és az általunk ismert történetekhez is közelebb állnak. Az állattörténetekben a róka a ravaszdi, a medvét pedig mindig átverik – A vajashordó című mesét például szerintem egy az egyben magyar népmeseként is olvastam már.

De van itt még sok más is, óriások (sztállók) és sámánok (nojták) teszik nehezebbé az emberek életét. A sztereotípiákat alátámasztandó majdnem minden mesében feltűnik legalább egy rénszarvas is. Volt itt még többféle Hamupipőke-változat (Nyávesetni és Áhcsesetni, Az Áhcecsen-lányok, Hamupipőke), békakirálykisasszony meg rengeteg agyonvert/lefejezett óriás. Volt olyan mese is, aminek egyáltalán nem láttam tanulságát, sem értelmét. Mondjuk ilyen cím után nem is tudom, mit vártam: A fiú, aki véletlenül nyerte el egy gazdag lány kezét.

Az is látszik, hogy ezek nem mai gyerekek és rózsaszín lelkű szülők számára kozmetikázott gyerekmesék, nem húzták ki belőlük a szexuális utalásokat (pl. az előbb említett fiú véletlenül teherbe ejtette a gazdag ember lányát, egy másik mesében pedig a legény a királylány ágyába akar bekéredzkedni, hogy csak két példát említsek). Nem csak a magyar népmesékre, hanem néhány oroszra is ráismertem azon kevesek közül, amiket olvastam (Az óriás tojásba rejtett élete majdnem ugyanazt írja le, mint az oroszok amikor Halhatatlan Koscsej halálának helyét mesélik). A hosszabb meséken jókat mosolyogtam, még ha nem is mindig tudtam követni a mesemondó észjárását.

Összességében nagyon jó kis gyűjtemény, kikapcsolódásként bátran tudom ajánlani mindenkinek!

Barbiianyuja>!
Öregasszony a Holdon

Öregasszony a Holdon Lappföldi mesék

A mese gyűjtemény Tillinger Gábor munkája. Óriási munka volt az eredeti négy kötetes mesegyűjteményből a válogatást összehozni. Köszönet a fordítónak a földrajzi, nyelvészeti és történelmi bevezetőért, s külön köszönet a kötet végén a kiejtési útmutató és a legtöbbet emlegetett szereplők rövid bemutatásának.elkészítéséért. A gyűjteményben 68 mese szerepel. A mesegyűjtemény első darabjai az állatmesék csoportjához tartoztak. Szinte már megsajnáltam a szegény medvét, mert a róka mindig átverte. Majd a következő mesék főszereplője az ördög, aki természetesen mindig pórul járt. S megismerkedhettünk a giddeges-asszonnyal, aki valamiféle öreg anyóka, s segítséget ad az arra érdemeseknek. A kötet címadó meséje nagyon kurtára sikeredett. Mindössze 7 sor. S hát nem igazán nevezném szenzációnak. A gyűjteményben voltak kimondottan aranyos történetek, ezért nem értettem a címválasztást. A sztállók pedig kevésbé voltak ijesztőek, mint a mi gonosz óriásaink, mert picit bugyuták voltak, s mindig pórul jártak. A kötetben voltak hosszabb, rövidebb, valamint aranyosabb vagy picit kevésbé érdekes mesék is. Érdekes volt a történetek hangulata, egy-kettő nagyon más volt, mint amit mi megszokhattunk.

Carolynd>!
Öregasszony a Holdon

Öregasszony a Holdon Lappföldi mesék

Nehezen hangolódtam rá.
Aztán az északi atmoszféra, vagy mert ezek a lapp mesék annyira hasonlítanak a magyarokra, megtette hatását. Főleg az állatmesék tetszettek.

kregina>!
Öregasszony a Holdon

Öregasszony a Holdon Lappföldi mesék

Szeretném megismerni a lapp népmesék világát, de ez a válogatás valahogy nem tudott elvarázsolni. (Némelyik pedig nagyon hasonlít a mi meséinkhez.) Azért néhány jellegzetes szereplőt megismerhettem általuk a számi hitvilágból.


Hasonló könyvek címkék alapján

Gabriella Agrati – M. Letizia Magini (szerk.): Északi népmesék
Pap Éva (szerk.): A medvefiú
Dornbach Mária (szerk.): Erős mackó
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding
Bartos Tibor (szerk.): Sosemvolt Cigányország
Donald A. MacKenzie: Skót tündérmesék
Bajzáth Mária (szerk.): A rabbi és az oroszlán
A hétfejű Zarvas
Eva Maria von Nerling – Olaf Hille: Legszebb karácsonyi mesekönyvem
Stephanie zu Guttenberg (szerk.): Mesepatika