A ​Vörös Pimpernel (A Vörös Pimpernel 1.) 84 csillagozás

Orczy Emma: A Vörös Pimpernel Orczy Emma: A Vörös Pimpernel Orczy Emma: A Vörös Pimpernel Orczy Emma: A Vörös Pimpernel Orczy Emma: A Vörös Pimpernel Orczy Emma: A Vörös Pimpernel Orczy Emma: A Vörös Pimpernel

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Vörös Pimpernellel egy világsikert kap a kezébe az olvasó, s egyúttal egy irodalmi legenda kulcsát. A magyar származású, gyermekkorában Angliába került, majd ott népszerű angol írónővé befutott Orczy Emma bárónő 1907-ben írta ezt a romantikus regényt a Vörös Pimpernel fedőnevet használó angol lordról, aki az 1792-es szeptemberi vérengzések idején, kalandos körülmények között sok francia arisztokratát ment át Angliába.
Siker volt a regény már megjelenése idején is, és sikere újra meg újra megismétlődött, valahányszor filmre vitték: 1934-ben, Leslie Howard és Merle Oberon főszereplésével, majd 1941-ben ismét Leslie Howarddal, ezúttal egy jelképes erejű, modernizált filmváltozatban, olyan történelmi helyzetben, amikor Anglia újabb menekülteknek adott otthont.
Mégis, a háború után másfajta nimbusz övezte nálunk A Vörös Pimpernelt. „Index”-re került (legalább is ez az, ami a köztudatba beszivárgott a többnyire csak címe alapján, hallomásból ismert könyvről) egy korlátolt… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1905

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Egyetemes Regénytár, Női remekírók, Milliók könyve

>!
Atlantic Press, Budapest, 2018
304 oldal · ISBN: 9786155693502
>!
Atlantic Press, Budapest, 2018
304 oldal · ISBN: 9786155693564
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2006
336 oldal · ISBN: 9789639602533 · Fordította: Borbás Mária

4 további kiadás


Kedvencelte 13

Várólistára tette 83

Kívánságlistára tette 40

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
gybarbii
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel

Bevallom őszintén, nem gondoltam volna, hogy ennyire tetszik majd, és hogy ennyire magával ragad a történet! A francia forradalom idején járunk, amikor a bátor Vörös Pimpernel igyekszik megmenekíteni az arisztokratákat Madame Guillotine kezei alól… Habár elég gyorsan kikövetkeztethetők a részletek, mégis imádtam az egészet! A Vörös Pimpernel észjárását és merészségét, Lady Blakeney tipródását, Chauvelin fondorlatait és felsülését…
Mégis fájó, hogy korábban még sosem hallottam Orczy Emma nevét (sokakkal ellentétben, még a könyvből készült filmet sem láttam), pedig mint kiderült, a külföldön legolvasottabb magyar műről van szó!!

1 hozzászólás
>!
Baráth_Zsuzsanna P
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel

Gondoltad volna, hogy a külföldön legolvasottabb magyar könyv az Orczy Emma bárónő által sok-sok éve (egészen pontosan 1903-ban) megírt kalandregény? Amikor 1995-ben az USA-ban CD-re rögzítették a világirodalom 2000 olyan műalkotását, amelyet midnenkinek „ismernie kell”, egyetlen magyar vonatkozású mű került közéjük, az 1905-ben megjelent A Vörös Pimpernel. A történetet mindannyian ismerjük, hiszen az évek során rengeteg feldolgozása született (mindenkinek a figyelmébe ajánlom a magyar származású Leslie Howard főszereplésével készült Modern Pimpernelt, a Richard E. Grant főszereplésével készült angol tévésorozatot, de nálam személy szerint mindent visz az 1982-ben készült tévéfilm Anthony Andews-zal a címszerepben), de a könyvet vajon hányan olvastuk el? Nőiesen bevallom, én csak most kerítettem rá sort, és kellemesen csalódtam, mert egyáltalán nem unalmas, és bár nyilván kicsit avíttos, de ahhoz képest, hogy több, mint száz éve íródott, meglepően szórakoztató. A szövegen nem hagytak komoly nyomot az eltelt évtizedek, a mondatok még mindig gördülékenyek, és annak ellenére viharsebesen magával tud ragadni a történet, hogy ismerjük a végét. Kár, hogy a vége kicsit összecsapott lett és kicsit nehezen indulnak be az események, de ennél nagyobb bajunk ne legyen, aki szeretne egy izgalmas kalandregényt olvasni, nyugodtan vágjon bele, ez egy jó könyv!
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2017/03/27/konyvkritika_o…

>!
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel

A Vörös Pimpernel 1

Ez határozottan remek kalandregény volt, nagyon tetszett.
Jó volt újra betekinteni Franciaország vérzivataros korszakába, ahová átjártak az angolok menteni az arisztokratákat a kivégzésektől.
Sötét korszak volt ez, ami a szegény nép jobbra való törekvésével indult és csúnya túlkapásokat és vérengzést eredményezett. Hiába mindig is voltak, vannak és lesznek, akik félre értelmezik és a saját kapzsiságuk és hatalomvágyuk miatt rosszul értelmezik a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” fogalmát és eszményét.
Nagyon olvasmányos, pörgős volt ez a történelmi romantikus könyv.

>!
sztinus P
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel

Sokkal jobbat vártam. Nem túl kalandos, ha már az első körökben ràjövök ki a híres Pimpernel, nagy drámai mondatokkal tarkítva a lapos cselekménysort.
Valahogy vérszegény hercegnős törtènet ez, nem annyira a bátor és hôs címszereplőről szól.

8 hozzászólás
>!
anesz P
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel

Nemrég megtudtam, hogy Orczy Emma regényeit olvassák és ismerik a legtöbben külföldön. Leghíresebb alkotása a Vörös Pimpernel, aminek a filmváltozatát talán többen ismerik hazánkban, mint magát a könyvet. Mivel megvolt a könyvtárunkban, nem kérdés, hogy kihoztam elolvasni.
A mai kínálatot látva és ahhoz szocializálódva talán nem olyan izgalmas, és kicsit átlátszó volt a Pimpernel személye is, de mindenképpen szórakoztató könyvecske a háttérben komoly mondanivalóval és bírálattal a francia forradalom terrorba hajló korszakáról. Ki ne örülne egy hősnek, aki ártatlan arisztokratákat, elsősorban hölgyeket és gyerekeket, ment ki a guillotine alól? Mert az általánosítás itt is működött, mindenki bűnös, aki előkelőnek született, akár elnyomóként viselkedett, akár nem.
A főhősnő rossz döntése és vaksága persze nem indokolja az Európa legokosabb asszonya címét, de ne kukacoskodjunk! Élvezzük inkább a kalandokat, a fondorlatokat és az agyafúrt megoldásokat! :-)

>!
h_orsi P
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel

Hogy ez mennyire mulatságos volt! Szinte a fülemben hallom Percy hangját, ahogyan azt mondja: A patvarba! Lehet, hogy nem szoktam történelmi romantikus könyveket olvasni (kicsit a műfaj ellen is vagyok), de ez a történet meghozta hozzájuk a kedvem.
A könyv nagyon jól bemutatja az angliai arisztokráciát. Érdekes az általános angol hozzáállás a francia forradalomhoz, és a morál. Szerencsére akadnak olyanok, akik saját ügyüknek tekintik a francia nép sorsát és nem csak gazdaságipartnert látnak az új köztársaságban.
Különösen azok a részek tetszettek, amikor az angolok átverik a franciákat. Néhol izgultam is, nehogy elfogják őket. Félig-meddig olyan volt, mint egy kriminek vége, amikor már sejted, hogy ki lesz a tettes, de az író egy hirtelen csavarral rádöbbent, hogy egészen addig rosszul gondolkodtál.

https://konyvkoktel.blogspot.com/2019/04/orczy-emma-vor…

>!
Pandamonium
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel

Ez olyan jól esett a kis szívemnek, mint mostanában semmi. Erre szomjaztam már mióta :D Sir Percy és Lady Blakeney együtt olyan cukik voltak, hogy néhol nagy sóhajok közepette olvastam *.* Engem teljesen elvarázsolt! Jó, nem egy nagy volumenű valami, inkább aranyos. De nekem ez nagyon kellett! Örülök, hogy rátaláltam erre a könyvre :) Komolyan fontolóra vettem, hogy be kell szereznem egy saját példányt, mert az hétszentség, hogy újra fogom olvasni.

1 hozzászólás
>!
Trixi 
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel

Szeretem a filmet, szeretem a sorozatot. Ezért nagyon időszerű volt már, hogy a könyvet is elolvassam. A francia forradalom fővesztéses idején játszódik, csak most kicsit fordított a szemlélet. Hiszen a forradalom idején a fúj, szemét, gonosz nemesek, és jaj, szegény, dolgozó, éhező nép szemlélet a megszokott. A könyvben pedig jaj, szegény, nemesek, mentsük ki gyorsan őket a gonosz nép karmai közül szemlélet a jellemző. Nem probléma, a másik oldalt is meg kell hallgatni :) . Ennek ellenére a könyv első harmada számomra hihetetlenül unalmas volt, azt hittem sose keveredek ki belőle. Aztán nagy nehezen, de mégis beindult a történet és utána nem volt megállás. Persze már az elején lehetett tudni a „csattanót” (főleg a film és a sorozat ismerete után), de nem érdekelt. Érdekes volt, ahogy Lady Blakeney rádöbben az igazságra, és szánja el magát a tettekre. A régimódi stílussal nem volt problémám, megvolt a maga bája. Csak az a fránya első harmad unalma ne lett volna :(

>!
borbolya3
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel

Egy molyos bejegyzést olvasván jött meg a kedv, hogy előbányásszam az olvasatlan könyveim kupaca aljáról.
A történet felütése nagyon ígéretesnek tűnt, egy jó kalandregény, némi romantikával fűszerezve, ráadásul a francia forradalom idejéről (ráadásul angol szemszögből).
Viszont a végeredmény egy nagyon felszínes, mantraszerűen ismételgetős történet lett. Az hogy ki Pimpernel, hogy hamar fény derül kilétére, nem vonna le a történet erejéből, csak onnan egy ilyen nyavalygásba megy át sajnos az egész.

>!
borga
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel

Divatmajom grófok és proletárból lett szépasszonyok, egyesüljetek! :-) Aranyos történet, lehet izgulni, hogy a hős, széles vállú, szikrázó szemű angolt vajon elkapja-e a menyétképű franszia, vagy tőrbe csalják? Tördelhetjük kiskacsónkat, rendbe tudja-e hozni Európa legokosabb asszonya a rossz döntéseit? Nem annyira kifigurázós, mint egy deFunes-film vagy egy Zorró, inkább romantikus, de egészen szórakoztató.

12 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
varadiera

Pedig hát ez a valóság! Az Úr 1792. esztendejében járunk, tündérek, manók pedig nincsenek!

310. oldal

>!
Ardnazil

Bonyolult szerkezet az asszonyi szív – maga a tulajdonosa sem mindig igazodik el rajta.

149. oldal (Rakéta, 1990)

>!
varadiera

Az egész napi esőzést csodálatos, csillagfényes éjszaka követte; balzsamos-hűvös nyár végi éjszaka, jellegzetesen angol, amely a nedves föld és ázott levelek illatának üzenetét hordozza.

91. oldal

>!
Szilvi_F

– Ez hát Anglia – szólalt meg a fiatal hölgy, amint gyermeki kíváncsisággal jártatta körül tekintetét a nyitott kandallón, a tölgygerendákon, a kávézószoba egyszerű, zubbonyos vendégeinek kedélyes, kerek brit ábrázatán.
– Egy darabkája, mademoiselle – felelte mosolyogva Sir Andrew –, de mindenestül a kegyed szolgálatára.

30-31. oldal

>!
Ardnazil

Brogard néhány percig fontolgatta a kérdést. Szabad polgár nem teljesíti hanyatt-homlok azoknak a kérését, akik történetesen akarnak tőle valamit.

190. oldal (Rakéta, 1990)

>!
Niki 

…amazt a konok szívet ismét rabul akarja ejteni. Visszahódítja – és soha többé el nem veszíti. Megtartja őt, megtartja a szerelmét, kiérdemli és megbecsüli – mert annyi bizonyos, hogy az ő számára már nincs boldogság e férfi szerelme nélkül.

177. oldal

>!
Ardnazil

A sors, ha csapásra készül, nem késlekedik.

111. oldal (Rakéta, 1990)

>!
varadiera

Álmodik! Avagy ott, amaz égbe nyúló sziklaszirtek a Paradicsom kapui? Az édes illatú szellőt angyalszárnyak rebbenése kelti, földöntúli gyönyöröket suttogva fülébe tengernyi szenvedése után – avagy végóráit éli, és ez már az elmúlás képzelgése volna?

323. oldal

>!
Cinke

– Csak azt mondják meg, uraim, mi az oka annak, hogy az önök vezére s önök is mindannyian pénzüket, csaknem az életüket dobták oda azért, hogy bennünket, franciákat megmentsenek, akik végre is nem vagyunk önökre nézve semmik.
– Sport, grófné, sport, – felelt Antony kellemes, vidám hangja; – hiszen tudja, hogy sportkedvelő nemzet vagyunk s most éppen az a sportdivat, hogy az üldözött nyulat jóformán a vadászebek fogai közül mentsük meg.
– Óh nem, uram, nem sport ez; magasabb valami ez annál; van önöknek nemesebb célja is ebben a dologban.
– Nagyon lekötelez, grófné, ha talál számunkra valami ilyen célt, hanem ami engem illet, én csak azt mondhatom, hogy engem a tréfa, az izgalom vonz az egészben. Hajszálon függő menekülések; élet-halál! Tallyho! Árkon-bokron át. Mondhatom, ennél izgatóbb sportban nem volt még részem soha.

>!
Cinke

– Ne tréfáljon, sir Andrew. Nem tagadom, hogy tegnap óta magamat is többször rajta kaptam azon, hogy annak a démonnak a halálát kivánom. De ebben az országban nem engedik meg a gyilkolást. Csak az én szép francia hazámban járja az nagyban a szabadság és testvéri szeretet tiszteletére.


A sorozat következő kötete

A Vörös Pimpernel sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Robin LaFevers: Sötét diadal
Juliette Benzoni: Az álarcos
Philippa Gregory: A folyók asszonya
Sebastian Faulks: Madárdal
Charles Dickens: Két város regénye
Charles Dickens: Két város
Victoria Holt: A királyné vallomása
Anatole France: A Lúdláb Királynő
Celia Rees: Sovay – Az útonálló úrilány
Ken Follett: A tűzoszlop