Mese ​a csodálatos nyárról 3 csillagozás

Orbán Ottó: Mese a csodálatos nyárról

"A nyár a földön járt aranycipőben,
aranycipőben, szárnyakon vivőben,
aranycipőben, virágos ruhában,
melyet suhogva lengetett a szél…"
– így indul Orbán Ottó gyönyörű szép poémája, mely nemcsak a csodálatos arany nyarat varázsolja elénk, hanem az évszakok körforgását is.

Mire az olvasó végigolvassa a költeményt, valamennyi évszak szépségével és jellegzetességével találkozik. Hajnal Gabriella színpompás, üde grafikája még hangulatosabbá teszi ezt a szép kis kötetet.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Óvodások könyvespolca

>!
Móra, Budapest, 1984
30 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631138801 · Illusztrálta: Hajnal Gabriella

Várólistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Uzsonna
Orbán Ottó: Mese a csodálatos nyárról

Csodálatos vers csodálatos illusztrációkkal a csodálatos nyár egy évéről.


Népszerű idézetek

>!
Uzsonna

A nyár a földön járt aranycipőben,
aranycipőben, szárnyakon vivőben,
aranycipőben, virágos ruhában,
melyet suhogva lengetett a szél;
s ha könnyű lábain előrelépett,
napfény fürdetett mindig egy vidéket,
ha szép szoknyája egyszer körbefordult,
odébb kotródott egy tájjal a tél.

3. oldal (1. versszak)

6 hozzászólás
>!
Uzsonna

Futott a szél a búzaföld sörényén,
méhek szálltak kalászok sárga fényén,
mint aranypáncélos lovagkirályok:
a mező folyt alattuk, mint a méz;

12. oldal

>!
Uzsonna

Mint ezüstlándzsák meredtek a nyárfák,
erdők zúgtak, mint acélhúrú hárfák,
aztán elült a szél is lenn a tájon,
nem is sóhajtott, úgy aludt a rét,
árnyék ölelgette a falu tornyát,
szálltak az égen görbe, nagy cikornyák;
egy hang se szólt, a nyár suhant az éjben,
suhant kezéből csendet hintve szét.

18. oldal

>!
Uzsonna

Ha szőke haja sugarasat lebbent,
virág nyílott, fészkén a fecske rebbent,
ha tükörtiszta szeme fénye villant,
csobbant a forrás, csendült a folyó.
Ha karcsú keze a magasba lendült,
az erdő sok szakállas fája zendült,
mint búgó kürtök, s messze lenn pipálva
magas füstfelleget fújt a hajó.

4. oldal

>!
Uzsonna

S a folyó és a földek szűk határán
állott egy sombokor magába, árván,
kis ágain nem hozott még virágot,
csak állt, csak állt, és csendben suttogott:
simítsd fagyott ágaimat kezeddel,
takarj be gyógyítóan melegeddel,
hogy engedjen fel holtra dermedt testem,
mert rügyem dermedt, vérem megfagyott!

S a szőke nyár jött, lehajolva hozzá
végigsimított minden ága hosszán
lágy mosollyal, mint anya: óvatosan;
s ahogy vonta simítva ujjain,
a sok kis ág elernyedve aláhullt,
a kis bokor gyönyörködve elájult,
álmában meghozta minden virágát:
lángolt, vibrált testén ezernyi szín.

10. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Gazdag Erzsi: Itt az ősz!
Gazdag Erzsi – Juhász Magda: Vidám vásár
Boncsér Orsolya: Fogd rá a jetire!
Zelk Zoltán: Mese a kiscsikóról, akinek még nincs patkója
Kőrösi Zoltán: Ami a szívedet brummja…
Arany János: Családi kör
Ambrus Judit (szerk.): Gyermekversek
Szekeres Kató: Róka fogná puskát
Ványai Mária (szerk.): Volt egyszer egy kismalac
Gerzsényi Melinda: Mézike okosodik