A ​kozmikus gavallér 6 csillagozás

Orbán Ottó: A kozmikus gavallér

Verseskötet.

Tartalomjegyzék

>!
Orpheusz, Budapest, 1990
84 oldal

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
encsy_eszter
Orbán Ottó: A kozmikus gavallér

Szerencsés esetben a sugallat varrótű, a verssor cérna,
s a költő foltozó szabó, aki összeölti a foszló végtelent,
hogy gőzzel és porral teli műhelyében fölsegítse
egy addig nem észlelt jelenségre a ráillő nevét.

/Oszt modern vagy posztmodern? (részlet)/

Eddig ebben a kötetben találtam a legtöbb olyan verset, ami nem mozgatott meg, viszont a kiemelkedően jó darabok miatt még így is megérdemli a négy csillagot. Szeretem, ahogy O. O. gondolkodik a világról, és ahogy két mondatban összesűrít nagy gondolatokat anélkül, hogy negédes bölcselkedővé válna.

>!
attatoth
Orbán Ottó: A kozmikus gavallér

Nagyon tetszett a versek többségében megbúvó finom humor. Az Amerikáról szóló verseit viszont hangulatukban „szürkébbnek” éreztem.


Népszerű idézetek

>!
Zero MP

Száz ok
van arra, mondja a túzok,
hogy télen fázok,
nyáron púzok.

14. oldal, "Hódolat Christian Morgensternnek"

>!
encsy_eszter

a végtelenben az a vicc, hogy az, aminek hívják –
halványulok, belémosódom, eltűnök, hozsánna…

A betegség hétköznapjai (részlet)

>!
encsy_eszter

Előadások a kortárs költészetről

Az Esztétika Tanszék csokornyakkendős vendégelőadója
beír az irodalmi ellenőrzőkönyvbe egy rovót:
„Értesítem a szülőket, hogy fiuk életrajzi verset írt
és ezzel megsértette Gottfried Benn szabályzatát…”
Üdvözlégy új kor új szektájának új utópiája,
életnél fontosabb, cingár absztrakció,
halandzsád korszerű, intelligens és pluralista,
de lényege szerint erőszakos vakbuzgalom,
mint a tűzzel-vassal térítő keresztes vitézé,
hogy egy az isten és egy az ő stílusa! Áldott munkamegosztás:
az inkvizítort zavarja az emberi lucsok,
az eretneket tehát átengedi a világi hatalomnak –
s a hitvalló egyház dolga-e összekapcsolni a tiszta filozófiát
a könyvmáglya alá gyújtó, csuklyás hóhérlegénnyel?

>!
encsy_eszter

Szerencsés esetben a sugallat varrótű, a verssor cérna,
s a költő foltozó szabó, aki összeölti a foszló végtelent,
hogy gőzzel és porral teli műhelyében fölsegítse
egy addig nem észlelt jelenségre a ráillő nevét.

Oszt modern vagy posztmodern? (részlet)

>!
cassiesdream

Az ifjúság leginkább a nyíratlan ősréthez hasonlít,
bozontja jelmondat: „Szabad, mert természetes!”,
de pitypang-rokolyája, akár a szecesszióé:
ráfúj a történelmi szél, és szétrepül.

Most, mikor a vers épp kimegy a divatból

>!
encsy_eszter

A XX. század költői

Kidöglik alólam a vers Richard alól a ló
Letűnik a színről egy generáció

a nemzedékem Viszi vereségeit
rögeszméjét hogy ő majd igenis segít

a századokon át nem gyógyuló bajon
mert ő a képzelet és a forradalom

pedig csak seggencsúszás önbiztatás mánia
Egyikünkből sem lett isten fia

csak irodalmi sztár vagy népvezér
Bár közben ahogy szokás folyt a vér

És viharfelhők villámlás véreres ég
Kívül-belül füstölgő vereség

Mi csillog mégis itt Miféle szerelem
lidérces szelleme játszik velem

hogy a rám maradt beszédes csodát
épségben sértetlenül adjam át

Csak tudnám nyöszörgök kinek-minek
A senkinek súgja a semminek

Mert ez nem egy az eszközök közül
ezen fény szikrázik ezen köd ül

mint hegy csúcsán Ez él Ez az hogy élsz
Egy porcikájában a végtelen egész

és egyikükre sincs meggyőző magyarázat
Elbukik föltámad megalázkodva lázad

majd végigver mindent mint a tavasz zöld ostora
a tetszhalott ágat Ne add föl Ne add föl soha

>!
encsy_eszter

Csináld magad

Nádas Péternek

Nem költő, aki nem kérdezi: „Van-e Isten?”
S vonaglanak a léha válaszok, a van, a nincs… –
Elképzelem az első lángészt… Félig még majom,
a tűzfényben csillognak roppant rágóizmai,
s kiugró szemöldök-eresze alól bámul a csillagszitát rázó sötétbe…
Nem tudhatta, hogy az, amit föltalál, kombinált fogó,
egy sokféleképp használható szerszám a mindenség-szereléshez,
ha kell, mítosz, ha kell, matematika…
Az ihletére hallgatott és azt makogta: „Ő… izé… ez az!”
Mi más a végtelen hibája, ha nem az, hogy nem fér a fejünkbe?
Embernek istene is emberi, csak fölnagyítva;
minden a kotnyeles ezermesterre vall:
a földi eresztékek a mennyei ácsolatban,
s főképp a halhatatlanság, a fordított halál.

>!
encsy_eszter

Egy sejt, ha a mindenség programja van beleírva,
a mindenség maga. A puszta elv csak oszló eszme-gőz.

Összegyűjtött versek (részlet)

>!
encsy_eszter

ötven év itt vagy bárhol végtelenszer
    ötven esély se több se kevesebb
az emberiség vágyképével heccel
    amíg csak van jelen van hevesen

és hiába hogy hasztalanul ágál
    szerelmeiből semmi sem marad
a tanulsággal amit teste drágáll
    nem bírnak a kozmikus sugarak

s ha bírnak is valami ég a számon
    a mondhatatlan édes életíz
laponként szóródtam szét a világon
    a sír nyomdagépe majd összefűz

Ötvenedik évére írott verse (részlet)

>!
alaurent P

ötven év itt száz évet érne másutt
szép gondolat          nagy kár hogy hülyeség
ki mit szokott meg azt elunva ásít

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Fodor Ákos: Gyöngyök, göröngyök
Romhányi József: Nagy szamárfül
Fodor Ákos: Addig is
Fodor Ákos: Buddha Weimarban
Fodor Ákos: Szó-Tár
Fodor Ákos: Dél után
Kányádi Sándor: Zümmögő
Fodor Ákos: Képtelenkönyv
Fodor Ákos: Még: mindig