Egy ​hegy megy 13 csillagozás

Oravecz Imre: Egy hegy megy

Oravecz Imre új könyve a szerző elmúlt években írt rövidprózáit foglalja magában. A kötet írásai, akárcsak a Halászóember versei, ezúttal is főkép Szalját, a szülőfalut és környékét járják körül. Fölidézik a régit, és leírják az újat: az összehasonlítás elkerülhetetlen. A falu életének, természeti környezetének változásai érzékletesen mutatják be nem csupán a vidéki, de általában a mai Magyarországot. A szerző túlnyomórészt a krónikás szenvtelenségével beszéli el a pusztulás folyamatait, csak néha izzik fel benne az indulat. Nem kétséges, hogy igazságot, de legalábbis magyarázatot keres a könyv, amelynek egyszerű, szókimondó stílusa mindannyiunkat képes megszólítani.

Eredeti megjelenés éve: 2006

Tartalomjegyzék

>!
Alexandra, Pécs, 2006
224 oldal · ISBN: 9633697956

Enciklopédia 2


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

olvasóbarát>!
Oravecz Imre: Egy hegy megy

„Nekem személy szerint még ennél is többet jelent, életem egyik színtere, meghatározó élménye, valósággal szerves része, mint szülőfalum, a közeli Szajla, az anyanyelv vagy Mikszáth, akinek e tájat lakó palócaitól származom.”

Rövidprózai írások. A szűkebb haza, Szajla és környéke a központi téma. A szülőhely iránt érzett felelősséggel járja körül a környezeti ártalmak (szemét, égetések következményei, földterületek művelésének hiánya) okait és körülményeit. Tapasztalatait összeveti az amerikai élményekkel is. Nagyon jó stílusban fogalmazza meg ezeket a szomorú gondolatokat a környezet pusztulásáról, a jogi szabályozás útvesztőiről Erdő, erdő, kerek erdő…, Kert, Made in Hungary, és az ország állapotáról, A mezőgazdálkodás vége, Veszélyeztetett séták, az igazságszolgáltatással kapcsolatos csalódásokról, Az ítélet, a kisebb – nagyobb magánéleti kudarcokról.
Családja történetébe is bepillanthatunk, az utalásokkal, pár dolgot érthetőbbé tesz. A versekkel, a regényekkel együtt olvasva vált előttem világossá, hogy hogyan szövik át az életét és műveit a történetek, jelennek meg a családban megélt események a regényekben, versekben.
Ahogyan a Távozó fa című kötet egy fejezetében a madarak, Az ellenállhatatlan cser című írásában a fák dicsérete szól. Hosszan sorolja kedvenc fáit Kaliforniában és Szajla környékén.
A nagyon kifejező borítót Müller Péter tervezte.

A kötetet erre a kihívásra olvastam: http://moly.hu/kihivasok/oravecz-imre-tobb-mufajban

korkata>!
Oravecz Imre: Egy hegy megy

Rövid írások. Végig érezhető, hogy a szerző a saját életét, érzéseit írta meg. Többször ismétli magát. Valahogy ez mégsem zavaró.
A regényeivel lopta be magát a szívembe. Ezek az éppen csak egy kicsit tetszettek kevésbbé.

6 hozzászólás
LuPuS_007>!
Oravecz Imre: Egy hegy megy

Krasznahorkai a Sátántagóban megírta Békés megye életképét. Oravecztől megkapjuk a Sátánkeringőt Heves megyéből.
Egy falu agóniája, lassuló kiszenvedése. A pusztulás nyomait, ahogyan a természet mindent visszahódít szinte érezni és látni lehet.A kilátástalanság és a hozzátartozó mélabús légkör lapokról kiugrik és megtölti körülöttem a szobát, ott ülök és bámulok lefelé a dombon és látom, ahogyan lassan a ház egyik vályog fala kidől. Senki nincs ott, én is csak egy csendben megbúvó olvasó vagyok és nézem az enyészett kérlelhetetlen munkáját.

Kiegészítés:
A házépítés agóniája pedig kis magyar tankönyv mindenki okulására.


Népszerű idézetek

olvasóbarát>!

Valamikor a 80-as évek elején, mikor szegény Márai Sándor még nem volt divatban, mi kevesebb, Magyarországon jószerével ismeretlen szerzőnek számított, valami olyasmit olvastam tőle, talán a Füves könyvben, hogy fiatal íróként úgy képzelte az öregséget, hogy üldögél majd a háza mögötti kertben, a méhesben, és egész nap nem tesz egyebet, minthogy elégedetten, bölcsen és boldogan Horatiust olvas, miközben egy keskeny résen át besüt az asztalra a nap, méhviaszillat terjeng a levegőben, és méhek döngenek körülötte. De aztán ebből semmi nem lett. Se ház, se kert, se méhes, és nem tanult meg latinul sem, sőt még a méhektől is fél. Hát, erről van szó.

25. oldal, Szőlő

Kapcsolódó szócikkek: Márai Sándor
3 hozzászólás
olvasóbarát>!

13x9-es papírkép. A szülőfalum látható rajta. Én csináltam 1976 nyarán, egy 110-es kis zseb-Kodakkal, közvetlenül második disszidálásom előtt. Azzal a céllal, hogy magammal viszem Amerikába, hogy legyen majd évek, évtizedek múltán mit elővennem, mihez folyamodnom segítségért, ha már elfelejtem, hogy helyezkednek el a házak, a hegyek, mi, hol, merre volt.

5. oldal, A célt tévesztett fénykék

olvasóbarát>!

A viszonylag nagy kiterjedésű szajlai határban, a falut övező görbeországban, a megannyi hegyen, tetőn, gerincen, oldalban, hajlatban, völgyben, teknőben, fenéken,lapályon valaha szinte szó szerint nem volt egy talpalatnyi hely sem, ahol ne termesztettek volna valamit. Bárhol állt az ember, bármerre nézett, nyáron mindenfelé, közel, távol, lent, fent, zöldellett, fehérlett, lilállott, szőkéllett, sárgállott, bókolt, hajladozott, hullámzott valami emberkéz vetette- ültette, ameddig csak a szem ellátott. És mindenfelől keréknyikorgás, kaszasuhogás, kapasurrogás, a munka hangját hozta a szél.

133. oldal, A mezőgazdálkodás vége

olvasóbarát>!

A Darnót ismerők és szeretők számára Darnó fogalom.
[…]
Nekem személy szerint még ennél is többet jelent, életem egyik színtere, meghatározó élménye, valósággal szerves része, mint szülőfalum, a közeli Szajla, az anyanyelv vagy Mikszáth, akinek e tájat lakó palócaitól származom. Szorosan hozzám tartozik, elválaszthatatlan tőlem, már mintegy családi okokból is. Anyai erdésznagyapámnak ugyanis ez volt az utolsó kerülete, innen ment a születésem körüli években nyugdíjba, a már régen lerombolt darnói erdészházból, amely a keleti oldalon, a leendő bányától nem messze állt az erdőszélen.

219. oldal, Egy hegy megy

Kapcsolódó szócikkek: Mikszáth Kálmán

Hasonló könyvek címkék alapján

Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Kertész Imre: A száműzött nyelv
Kertész Imre: A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt
Karinthy Ferenc: Mélyvízi hal
Esterházy Péter: A szabadság nehéz mámora
Csoóri Sándor: Breviárium
Térey János: Teremtés vagy sem
Nádas Péter: Esszék
Isztray Botond: Ugyanis Hamvas Béla
Spiró György: Mit ír az ember, ha magyar