Oravecz Imre új könyve a szerző elmúlt években írt rövidprózáit foglalja magában. A kötet írásai, akárcsak a Halászóember versei, ezúttal is főkép Szalját, a szülőfalut és környékét járják körül. Fölidézik a régit, és leírják az újat: az összehasonlítás elkerülhetetlen. A falu életének, természeti környezetének változásai érzékletesen mutatják be nem csupán a vidéki, de általában a mai Magyarországot. A szerző túlnyomórészt a krónikás szenvtelenségével beszéli el a pusztulás folyamatait, csak néha izzik fel benne az indulat. Nem kétséges, hogy igazságot, de legalábbis magyarázatot keres a könyv, amelynek egyszerű, szókimondó stílusa mindannyiunkat képes megszólítani.
Egy hegy megy 13 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2006
Enciklopédia 2
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
„Nekem személy szerint még ennél is többet jelent, életem egyik színtere, meghatározó élménye, valósággal szerves része, mint szülőfalum, a közeli Szajla, az anyanyelv vagy Mikszáth, akinek e tájat lakó palócaitól származom.”
Rövidprózai írások. A szűkebb haza, Szajla és környéke a központi téma. A szülőhely iránt érzett felelősséggel járja körül a környezeti ártalmak (szemét, égetések következményei, földterületek művelésének hiánya) okait és körülményeit. Tapasztalatait összeveti az amerikai élményekkel is. Nagyon jó stílusban fogalmazza meg ezeket a szomorú gondolatokat a környezet pusztulásáról, a jogi szabályozás útvesztőiről Erdő, erdő, kerek erdő…, Kert, Made in Hungary, és az ország állapotáról, A mezőgazdálkodás vége, Veszélyeztetett séták, az igazságszolgáltatással kapcsolatos csalódásokról, Az ítélet, a kisebb – nagyobb magánéleti kudarcokról.
Családja történetébe is bepillanthatunk, az utalásokkal, pár dolgot érthetőbbé tesz. A versekkel, a regényekkel együtt olvasva vált előttem világossá, hogy hogyan szövik át az életét és műveit a történetek, jelennek meg a családban megélt események a regényekben, versekben.
Ahogyan a Távozó fa című kötet egy fejezetében a madarak, Az ellenállhatatlan cser című írásában a fák dicsérete szól. Hosszan sorolja kedvenc fáit Kaliforniában és Szajla környékén.
A nagyon kifejező borítót Müller Péter tervezte.
A kötetet erre a kihívásra olvastam: http://moly.hu/kihivasok/oravecz-imre-tobb-mufajban
Rövid írások. Végig érezhető, hogy a szerző a saját életét, érzéseit írta meg. Többször ismétli magát. Valahogy ez mégsem zavaró.
A regényeivel lopta be magát a szívembe. Ezek az éppen csak egy kicsit tetszettek kevésbbé.
Krasznahorkai a Sátántagóban megírta Békés megye életképét. Oravecztől megkapjuk a Sátánkeringőt Heves megyéből.
Egy falu agóniája, lassuló kiszenvedése. A pusztulás nyomait, ahogyan a természet mindent visszahódít szinte érezni és látni lehet.A kilátástalanság és a hozzátartozó mélabús légkör lapokról kiugrik és megtölti körülöttem a szobát, ott ülök és bámulok lefelé a dombon és látom, ahogyan lassan a ház egyik vályog fala kidől. Senki nincs ott, én is csak egy csendben megbúvó olvasó vagyok és nézem az enyészett kérlelhetetlen munkáját.
Kiegészítés:
A házépítés agóniája pedig kis magyar tankönyv mindenki okulására.
Népszerű idézetek
Valamikor a 80-as évek elején, mikor szegény Márai Sándor még nem volt divatban, mi kevesebb, Magyarországon jószerével ismeretlen szerzőnek számított, valami olyasmit olvastam tőle, talán a Füves könyvben, hogy fiatal íróként úgy képzelte az öregséget, hogy üldögél majd a háza mögötti kertben, a méhesben, és egész nap nem tesz egyebet, minthogy elégedetten, bölcsen és boldogan Horatiust olvas, miközben egy keskeny résen át besüt az asztalra a nap, méhviaszillat terjeng a levegőben, és méhek döngenek körülötte. De aztán ebből semmi nem lett. Se ház, se kert, se méhes, és nem tanult meg latinul sem, sőt még a méhektől is fél. Hát, erről van szó.
25. oldal, Szőlő
13x9-es papírkép. A szülőfalum látható rajta. Én csináltam 1976 nyarán, egy 110-es kis zseb-Kodakkal, közvetlenül második disszidálásom előtt. Azzal a céllal, hogy magammal viszem Amerikába, hogy legyen majd évek, évtizedek múltán mit elővennem, mihez folyamodnom segítségért, ha már elfelejtem, hogy helyezkednek el a házak, a hegyek, mi, hol, merre volt.
5. oldal, A célt tévesztett fénykék
A viszonylag nagy kiterjedésű szajlai határban, a falut övező görbeországban, a megannyi hegyen, tetőn, gerincen, oldalban, hajlatban, völgyben, teknőben, fenéken,lapályon valaha szinte szó szerint nem volt egy talpalatnyi hely sem, ahol ne termesztettek volna valamit. Bárhol állt az ember, bármerre nézett, nyáron mindenfelé, közel, távol, lent, fent, zöldellett, fehérlett, lilállott, szőkéllett, sárgállott, bókolt, hajladozott, hullámzott valami emberkéz vetette- ültette, ameddig csak a szem ellátott. És mindenfelől keréknyikorgás, kaszasuhogás, kapasurrogás, a munka hangját hozta a szél.
133. oldal, A mezőgazdálkodás vége
A Darnót ismerők és szeretők számára Darnó fogalom.
[…]
Nekem személy szerint még ennél is többet jelent, életem egyik színtere, meghatározó élménye, valósággal szerves része, mint szülőfalum, a közeli Szajla, az anyanyelv vagy Mikszáth, akinek e tájat lakó palócaitól származom. Szorosan hozzám tartozik, elválaszthatatlan tőlem, már mintegy családi okokból is. Anyai erdésznagyapámnak ugyanis ez volt az utolsó kerülete, innen ment a születésem körüli években nyugdíjba, a már régen lerombolt darnói erdészházból, amely a keleti oldalon, a leendő bányától nem messze állt az erdőszélen.
219. oldal, Egy hegy megy
Hasonló könyvek címkék alapján
- Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből 93% ·
Összehasonlítás - Kertész Imre: A száműzött nyelv 91% ·
Összehasonlítás - Kertész Imre: A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt 91% ·
Összehasonlítás - Karinthy Ferenc: Mélyvízi hal ·
Összehasonlítás - Esterházy Péter: A szabadság nehéz mámora 88% ·
Összehasonlítás - Csoóri Sándor: Breviárium ·
Összehasonlítás - Térey János: Teremtés vagy sem ·
Összehasonlítás - Nádas Péter: Esszék ·
Összehasonlítás - Isztray Botond: Ugyanis Hamvas Béla ·
Összehasonlítás - Spiró György: Mit ír az ember, ha magyar 88% ·
Összehasonlítás