A ​hopik könyve 42 csillagozás

Oravecz Imre: A hopik könyve Oravecz Imre: A hopik könyve Oravecz Imre: A hopik könyve

Néprajzi ​ihletésű könyvet sejthetünk a címében egy egész kultúra genezisének dokumentumát ígérő műben. S valóban látszólag egy prehisztorikus nép énekeit olvassuk, melyeket azonban Oravecz Imre nem a magát kiválasztottnak tekintő, észak-arizonai földművelő nép mítoszaiból fordított, hanem maga talált ki, maga hozott létre. A költő előszavából értesülünk könyve megszületéséről, s ez egyben az első kulcs az öt könyvbe (teremtés- és pusztulásversek, a világot definiáló névadó versek, a jelenségek emberi magyarázata, egy indián szerelmespár története, szerelmes énekek) sorolt versekhez, melyek a hopi indiánok fiktív mitológiáját mesélik el. A versek rituálisan ráolvasó jellegűek, s időnként a bibliára utaló fordulatokat tartalmaznak. Az értelmezést tekintve útbaigazító még Oravecz Imre vallomása: egy történelem előtti kultúra segítségével így jutottam el, helyesebben érkeztem vissza oda, ahova mindig is vágytam: tulajdon fajtám azóta felbomlott, de eszméletemben, idegeimben,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1983

>!
Magvető, Budapest, 2019
192 oldal · ISBN: 9789631439601
>!
Magvető, Budapest, 2019
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631438345
>!
Jelenkor, Pécs, 2007
170 oldal · ISBN: 9789636764166

1 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 6

Most olvassa 3

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Oravecz Imre: A hopik könyve

Az Oravecz Imre által megteremtett költői világ mesésen gazdag és színes, mégis egyszerű. Az ábrázolt élet, a természetközeli gondolkodás vagy a mítoszok, hiedelmek sokat adtak a versek egyedi világához.

https://gaboolvas.blogspot.com/2019/10/a-hopik-konyve.html

olvasóbarát P>!
Oravecz Imre: A hopik könyve

„A szeretet a Teremtő lelkének méze.”
Kultúrák közötti átjárás, egy a hopikról szóló néprajzi munka hatására született verseket tartalmazó kötet. Szépen felépítette, létrehozta egy valaha élt nép (a valóságban hiányzó) énekeinek, dalainak gyűjteményét. Mindig Szajlára érkezik, bármilyen messziről indul is, és az öregkorról szóló verseire rímelnek a Távozó fa című kötetének versei.
A teremtéssel kezdődik, majd megénekli a hónapokat, az emberek cselekedeteit, a szerelmet, a fiatalságot, az öregséget, a vadászatot, öt könyvbe szerkesztve.

Kis hopi anatómia: „ az ember szíve azért van, hogy szeresse a világot.”

Két beszélő az ifjú és az aggastyán mondatai:
„de a lelkem kiégetetlen, fénytelen, üres agyagkorsó.”
„de a lelkem, kiégetett, fényes, tele agyagkorsó.”

Szép szavakkal ír A gyógyító növények felfedezése című versben a növény megtalálásának módjáról és a gondolatok megtisztításáról.
(…)
"az ismeretlen növény tövénél borzlyuk ásít,
az ismeretlen növény fölötti ágon sasfészek sötétlik,
az ismeretlen növény levelén harmatcsöpp csillog,
az ismeretlen növény virágán lepke ül,
az ismeretlen növény levelén napsugár táncol,
az ismeretlen növény közelében patak csobog,

a borzlyuk azt jelenti: ásd ki,
a sasfészek azt jelenti: vidd haza,
a harmatcsöpp azt jelenti: főzd ki,
a lepke azt jelenti: a főzetet itasd meg Hopaqával,
a napsugár azt jelenti: imádkozz,
a patak azt jelenti: tisztítsd meg gondolataidat,"
(…)

Számadás az ó-esztendő végén:
„a jót megcselekedtem,
a rosszat elvetettem,
az élet útján továbbmentem,
bizakodva tekintek az új esztendő elé.”

Ismételgetések, megerősítések módszerét alkalmazza. Megsiratja a hűséges házőrző halálát, búcsúzik az ifjúságtól (fürgeség, biztos kéz, éles szem, öröm és elragadtatás), megénekli a világ mulandóságát.
A szöveg itt is elérhető: http://dia.pool.pim.hu/xhtml/oravecz_imre/Oravecz_Imre-…

Arianrhod>!
Oravecz Imre: A hopik könyve

Világéletemben a múlt érdekelt, sokszor a jelennél is jobban, a jövőnél is inkább. Ezért csak félve olvasok korunkbeli íróktól, költőktől. Most mégis megtettem, és több mint kellemesen csalódtam. Oravecz Imre írásában mindent megtaláltam abból, amit a múltban szeretek, ami után mindig is vágytam, a földhöz, természethez való közeli viszonyt, a fák, virágok és állatok iránt érzett testvériség valóságát, a bennem élő idealisztikus múlt látomását, amint valósággá, életté válik. És mégis „mai” könyv ez, a mondanivalója viszont időn átívelő, örökérvényű vágyakozás a fény, a szeretet és az emberség után. Mindig úgy gondoltam, ez a költő feladata, megmutatni az utat a jó iránt. Ahogy Oravecz Imre tette, a szívemhez szólt, archaikus, sámánisztikus, mitológikus és misztikus módon a mai elidegenedett világ emberéhez címzetten.

2 hozzászólás
fióka P>!
Oravecz Imre: A hopik könyve

Vajon, vajon az enyém milyen lenne?
Elfeledett mítoszok és bölcsességek ébresztője ez az oraveczi mitológia, olyanoké, amik beépülnek az emberbe, amik már érzés-sejtelem gyanánt zsigerileg benned vannak. S ha nincsenek, mert még vagy már, akkor lesznek.
Azt hiszem, az enyém is hasonló lenne, a forma nyilván különbözne.
Weöres jár az eszemben.

Naggy_Noemi>!
Oravecz Imre: A hopik könyve

Régebben kevésbé voltam nyitott egy ilyen képzelt népköltészetre, ma meg elbűvöl. Oravecz csodálatos szerző, én a regényei után értékeltem újra a verseit.

1 hozzászólás
tgorsy>!
Oravecz Imre: A hopik könyve

Tévedésből hoztam ki a könyvtárból. De nem bánom.
Egy óra alatt elolvasható, Sok ideig gondolkodtató.
Igazából közhelyesen-egyszerű megfogalmazások életről, születésről, halálról, örömökről, bánatokról.
És mégis!

1 hozzászólás
szöszmösz I>!
Oravecz Imre: A hopik könyve

Nem kapott valami szép értékelést„ de érhető. A versek nem világirodalmi szintű alkotások. Oraecz már az előszóban leírja, hogy szinte ömlöttek belőle a versek és ez – sajnos – meglátszik a kidolgozottságukon is.

De nem szabad elvetni azt, ami egyszerű, sőt. Oravecz a társadalom ellen is lázad verseivel és visszahozza azt az idillt, amibe mi már nem születhettünk bele. Engem mégis megnyugtatott. Sajátos mítoszvilág, sajátos közösség ez az álhopik világa. Bárcsak közelebb lennénk ehhez, mint a Falanszterhez.

LuPuS_007 P>!
Oravecz Imre: A hopik könyve

Tisztelt Oravecz Úr,

Hiányoltam a negyedik világot és annak pusztulását, ám utána megérkezett és teljes lett a kör. Amennyiben pusztítani kell azt csináljuk pontosan és szépen, ne végezzünk félmunkát, ha Istenek vagyunk akkor is.

Az indián mitológia, most éppen kedvező szelet kap nálam, hiszen éppen Winnetou-t is olvasom

gb_>!
Oravecz Imre: A hopik könyve

hmhm, kötelező volt, ha a mitológiát vesszük alapul, akkor versenyeztetem a Száz év magánnyal. És ha ez a verseny megtörtént, a hopik elbuktak, de nem vallottak kudarcot.

Izolda P>!
Oravecz Imre: A hopik könyve

Érdekes irodalmi kísérlet. Egy újjáképzelt nép képzelt népköltészete, érdekes.


Népszerű idézetek

Morn >!

A fontos helyek megnevezése

A falu,
mert oltalmazza az embert,
a ház,
mert otthona az embernek,
az ágy,
mert pihenteti az embert,
a tűzgödör,
mert melegíti az embert,
a kukoricaföld,
mert eteti az embert,
a forrás,
mert itatja az embert,
a füves zacskó,
mert gyógyítja az embert,
az izzasztó kamra,
mert tisztítja az embert,
az ösvény,
mert vezeti az embert,
a sivatag,
mert tanítja az embert,
az erdő,
mert megajándékozza az embert,
a hegytető,
mert felemeli az embert,
a látóhatár,
mert hívja az embert,
a kiva,
mert befogadja az embert.

Második könyv

Futóhomok>!

A vékony, rövid kukoricacső legendája

És tudni akarja a Teremtő,
hogy mennyi a mohóság már a népekben,

és összegyűjti a népeket,
és többféle kukoricacsövet tesz eléjük:
kicsit, nagyot, rövidet, hosszút, vékonyat, vastagot,
és megparancsolja nekik,
hogy válasszanak,

és lökdösik, tapossák egymást,
tülekednek a kukoricacsőért a népek,
viszik a nagyot, a hosszút, a vastagot,

de a hopik egy vékony, rövid kukoricacsövet választanak,
mert az a legszívósabb,
és az fejezi ki leghívebben
a Teremtő iránti alázatukat.

34. oldal

Morn >!

Haldokló dala I.

Éltem,
nem bánom hát,
hogy meghalok.

Ötödik könyv

olvasóbarát P>!


A tűzrakás szépsége a felhasznált anyagok alkalmasságában, az elhelyezés célszerűségében, a műveletek helyes sorrendjében, a mozdulatok összhangjában és a kívánt eredmény elérésében rejlik.

137. oldal, A tűzrakás szépsége

Kapcsolódó szócikkek: tűzrakás
Morn >!

Kis hopi anatómia

Az embernek lába van,
az ember a lábával megy,
az ember lába azért van, hogy bejárja a világot,

az embernek nemiszerve van,
az ember a nemiszervével szaporodik,
az ember nemiszerve azért van, hogy benépesítse a világot,

az embernek tüdeje van,
az ember a tüdejével lélegzik,
az ember tüdeje azért van, hogy sóhajával könnyítsen a világon,

az embernek szíve van,
az ember a szívével érez,
az ember szíve azért van, hogy szeresse a világot,

az embernek keze van,
az ember a kezével fog,
az ember keze azért van, hogy építse a világot,

az embernek nyelve van,
az ember a nyelvével beszél,
az ember nyelve azért van, hogy megszólítsa a világot,

az embernek szeme van,
az ember a szemével lát,
az ember szeme azért van, hogy gyönyörködjék a világban,

az embernek agya van,
az ember az agyával gondolkodik,
az ember agya azért van, hogy megértse a világot.

Második könyv

Morn >!

Eototo és Aholi a szeretetről I.

A szeretet a Teremtő szándékának megértése,

a szeretet színhelye a Földtest,
a szeretet kezdete a világosság,
a szeretet módja az odaadás,
a szeretet eszköze az alázat,
a szeretet útja a követés,
a szeretet iránya a közeledés,
a szeretet jelentése a bizonyosság,
a szeretet célja a tökéletesedés,

a szeretet minden ember kötelessége.

Harmadik könyv

Morn >!

Agg férfi éneke

Vegyétek el tőlem a kapát,
mert nincsen hozzá erőm,

adjatok botot a kezembe,
mert támaszra szorulok,

ültessetek a tűz mellé,
mert mindig fázom,

gyertek közel hozzám,
mert gyengén látok,

hajoljatok a fülemhez,
mert nagyot hallok,

figyelmeztessetek a teendőimre,
mert mindent elfelejtek,

kíméljetek a rossz hírektől,
mert nyugalomra vágyom,

adjatok könnyű ételt,
mert nehezen emésztek,

legyetek velem türelmesek,
mert nyűgös vagyok,

segítsetek le a kivába,
mert gyámoltalan vagyok,

vegyetek tőlem búcsút,
mert hosszú útra indulok.

Ötödik könyv

olvasóbarát P>!

Polipkoima életének huszadik napja
A huszadik nap hajnalán
bal karjára ülteti újszülött fiát Palaomauki,
Sziliomomo felesége,
kukoricacsövet vesz a jobb kezébe,
és a kukoricacsövet fia köldökétől fia fejéig
négyszer felemeli,
mikor először felemeli, nevet ad fiának,
mikor másodszor felemeli, hosszú életet kíván fiának,
mikor harmadszor felemeli, egészséges életet kíván fiának,
mikor negyedszer felemeli, eredményes életet kíván fiának,
és a kukoricacső oltalma alatt
kiviszi fiát a sötétből a fényre,
kiviszi Föld anyja öléből Nap apja kebelére.

117. oldal

Arianrhod>!

Eototo és Aholi a kacsinává válásról

Aki engedelmesen követi a lét tiszta parancsát,
annak nem kell megjárnia a hét világ útját,
és abból halála után mindjárt kacsina lesz,

aki vonakodva követi a lét tiszta parancsát,
annak meg kell járnia a hét világ útját,
és abból halála után nem lesz mindjárt
kacsina,

aki szembeszegül a lét tiszta parancsával,
annak kínok közt kell megjárnia a hét világ útját,
és abból halála után sosem lesz kacsina.

Morn >!

Látomás közben szerzett ének

Az űrből kilép a végtelenség és jön felém,
az égből kilép a magasság és jön felém,
a nappalból kilép a világosság és jön felém,
a levegőből kilép az áttetszőség és jön felém,
a fákból kilép a sudárság és jön felém,
a füvekből kilép az üdeség és jön felém,
a földből kilép a melegség és jön felém,
a vizekből kilép a lágyság és jön felém,
az állatokból kilép a szelídség és jön felém,
az emberekből kilép a szeretet és jön felém,
a szellemekből kilép az örökkévalóság és jön felém,

én is kilépek magamból és megyek magam felé.

Ötödik könyv


Hasonló könyvek címkék alapján

Pilinszky János: Pilinszky János összes versei
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
Romhányi József: Szamárfül
József Attila: József Attila összes versei
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes versei
Ady Endre: Ady Endre összes versei
Fodor Ákos: Addig is
Fodor Ákos: Képtelenkönyv
Fodor Ákos: Dél után
Gazdag Erzsi: Mesebolt