Első ​szerelmek és utolsó történetek 15 csillagozás

Oliver Sacks: Első szerelmek és utolsó történetek

Oliver ​Sacksot neurológiai esetleírásaiért és az emberi viselkedés legváratlanabb és legkevésbé ismert megnyilvánulásai iránti szenvedélyes érdeklődése tette közkedveltté. Utolsó esszékötete személyesebb hangvételű elmélkedés arról a megszámlálhatatlan dologról, ami élete során érdekelte: a páfrányok, az úszás és a tintahalak iránti szenvedélyétől a skizofréniával, a demenciával és az Alzheimer-kórral foglalkozó utolsó esettanulmányokig.
Az Első szerelmek és utolsó történeteket nemcsak a Sacksra jellemző beleérzés és tudományos alaposság jellemzi, hanem megdöbbentő bepillantást nyújt egy olyan ember gondolataiba, akit egész életében lenyűgözött az őt körülvevő világ, és aki maga is folyamatosan lenyűgözi olvasóit.

„Az orvostudomány koszorús költője.”
The New York Times

„Az érdeklődés, a szenvedély és a hála érzése láthatóan egy pillanatra sem apadt el Sacks életében; minden írását ezek hatják át és ragyogják be. Életművét azonban leginkább az új… (tovább)

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2020
254 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633048986 · Fordította: Pétersz Tamás
>!
HVG Könyvek, Budapest, 2020
264 oldal · ISBN: 9789633049808 · Fordította: Pétersz Tamás

Enciklopédia 4


Most olvassa 1

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 27


Kiemelt értékelések

Szigno P>!
Oliver Sacks: Első szerelmek és utolsó történetek

Oliver Sacks… Ezt olvasom az életrajzában: „… csatlakozott a Columbia University orvosi központjának fakultásához, mint neurológia és pszichiátria professzor. Ugyanekkor az egyetem … elsőként adta neki a Columbia University Artist címet, felismerve munkáját és szerepét a művészetek és tudományok áthidalása között.”
Egy igazi polihisztor, számomra egy nagyszerű tanár is, akinek mindig érdekfeszítőek, figyelemfelkeltőek az „órái”, és, amennyiben egy életstílus vagy életfelfogás tanulható, az övé mindenképp követésre méltó.

csokitorta>!
Oliver Sacks: Első szerelmek és utolsó történetek

A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című könyv alapműnek számít minden pszichológus hallgatónál és pszichológiát kedvelő személynél. A könyv elolvasása után én is csatlakoztam a rajongói táborhoz, és megfogadtam, hogy biztosan olvasok még Oliver Sacks-tól. Az idei év első olvasmányával teljesítettem ezt a fogadalmat, sorra kerítettem ugyanis az író utolsó esszékötetét, az Első szerelmek és utolsó történetek című írásgyűjteményt. A könyv nemcsak neurológiai eseteket mutatott be olvasmányosan (mint az előzőleg említett könyvnél), hanem mindenféle más témájú írásokat is tartalmazott. Legtöbbször ezek az író életének egy-egy darabkáját jelenítették meg, más érdeklődési területeit a neurológián, gyógyításon kívül (például úszást, páfrányok tanulmányozását). De senki ne féljen attól, hogy ezek nem olyan izgalmasak, mint az esetleírások; Oliver Sacks ebben az esetben is teljesen lenyűgözött írói stílusával. Többször is eszembe jutott az a gondolat, hogy egy bevásárló listát, vagy egy teljesen egyszerű, hétköznapi dolgot is képes lenne érdekfeszítően papírra vetni… Kedvenc részem a könyvben az Istent látni a harmadik évezredben című fejezet volt, ami az epilepszia során megjelenő eksztatikus, általában vallásos vetületű, „testen kívüli” hallucinációkat mutatja be. Külön tetszett benne az, hogy Oliver Sacks nem próbálja ránk, olvasókra erőltetni a két tábor véleményét: vagyis a csak biológiai alapon nyugvó magyarázatot (ami teljesen kizárja a hit szerepét), illetve a vallással kapcsolatos érvet.
Aki olvasott már az írótól, annak ez a kötet is kötelező olvasmány, de aki esetleg még nem ismerkedett meg Oliver Sacks műveivel, az inkább A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című könyvvel kezdje a sort.
Bővebb értékelésem (és ismertető az afantáziáról, vagyis vizuális képzelet nélküli állapotról – ami Oliver Sacks-ra is jellemző volt): http://varazstinta.blogspot.com/2021/10/a-nagy-pszichol…

Tiraus>!
Oliver Sacks: Első szerelmek és utolsó történetek

4.5 csillagot adtam volna, de már korábban olvastam Sackstől A férfi aki kalapnak nézte a feleségét, és az annyira jó volt, hogy ennek nem adhattam ugyanannyi csillagot. Pedig ez is egy kiváló könyv, Sacks nagyszerű és érdekes ember volt.


Népszerű idézetek

Kkatja>!

Kétségbeesésemet látva az egyik könyvtáros megnyugtatott, hogy minden „értékes” dolgot digitalizáltak. Én azonban nem használok számítógépet, és nagyon elszomorít a könyvek, de még a bekötött folyóiratok elvesztése is, mert van valami pótolhatatlan egy kézbe vehető könyvben: a kinézete, az illata, a fogása, a súlya.

45-46. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv · könyvtáros
gymb>!

Igazi, papírból készült, nyomtatott könyvet akarok, amelynek súlya és könyvszaga van, ahogy az összes könyvnek az elmúlt 550 évben. Könyvet, amit a zsebembe csúsztathatok vagy feltehetem a polcra könyvtársai közé, ahol aztán a tekintetem váratlan pillanatokban megakadhat rajta.

205. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv
Gudmundur>!

Manapság elárasztanak bennünket az orvosi emlékiratok, életrajzi és önéletrajzi ihletésűek egyaránt; az elmúlt két évtizedben az egész műfaj szinte robbanásszerű virágzásnak indult. Ám míg az orvosi technológia talán változott, az emberi tapasztalat nem, és az Utazás a koponyám körül, az agyban tett utazás első, önéletrajzi jellegű leírása a mai napig a legeslegjobbak közé tartozik.

47. oldal, Utazás az agyban (HVG Könyvek, 2020)

Gudmundur>!

A természet egyértelműen valami nagyon mély dolgot szólít meg bennünk. A biofília, a természet és az élő dolgok szeretete az emberi lét alapeleme. A hortofília, a természettel való kölcsönhatás, a természet gondozásának vágya is igen mélyen gyökerezik a lelkünkben. A természet szerepe az egészség fenntartásában és a gyógyításban még nagyobb azok esetében, akik egész nap ablaktalan irodákban dolgoznak, akik városi környezetben laknak, ahol nincsenek zöld területek, a városi iskolákba járó gyerekek és azok számára, akik intézeti körülmények között, például otthonokban élnek. A természet nemcsak spirituális és érzelmi hatást gyakorol az egészségi állapotunkra, hanem fizikai és neurológiai jellegűt is. Nincs kétségem afelől, hogy a természet mély változásokat képes elérni az agy működésében, sőt talán még a szerkezetében is.

219. oldal, Miért van szükségünk kertekre? (HVG Könyvek, 2020)

dorka_93>!

A Természetben sosem csalatkozunk: a sziklák, a hegyek, a patakok mindig ugyanazt a nyelvet beszélik.

39. oldal

csokitorta>!

„Nem taníthatnak nekünk bölcsességet – mondja Proust. – Saját magunknak kell felfedeznünk egy olyan út során, amelyet senki más nem tehet meg helyettünk, olyan erőfeszítés árán, amitől senki sem kímélhet meg bennünket.”

Kapcsolódó szócikkek: Marcel Proust
dorka_93>!

Igazi, papírból készült, nyomtatott könyvet akarok, amelynek súlya és könyvszaga van, ahogy az összes könyvnek az elmúlt 550 évben. Könyvet, amit a zsebembe csúsztathatok vagy feltehetem a polcra a könyvtársai közé, ahol aztán a tekintetem váratlan pillanatokban megakadhat rajta.

205. oldal

csokitorta>!

Az idősödő betegek esetében különbséget kell tennünk a hosszú élettartam és az életerő között. Robosztus szervezetünknek és a szerencsének köszönhetően hosszú és egészséges életet élhetünk. […] Ugyanakkor az ember lehet fizikailag és neurológiailag egészséges, miközben lelkileg már viszonylag fiatalon kiég. Ha azt akarjuk, hogy az agyunk egészséges maradjon, akkor az utolsó pillanatig aktívnak, érdeklődőnek, játékosnak, felfedezőnek és kísérletezőnek kell lennünk. Az ilyen tevékenységek vagy hajlamok talán nem látszanak az agyról készült felvételeken, vagy ha már erről van szó, nem mutathatók ki neuropszichológiai teszteken, mégis agyunk egészségének és fejlődőképességének meghatározó fontosságú elemei.

137-138. oldal

csokitorta>!

Néhány évvel ezelőtt meghívtak, hogy vegyek részt egy nyilvános vitafórumon, amely az „Információ és kommunikáció a 21. században” címet kapta. A résztvevők egyike, egy internetes úttörő büszkén mesélte, hogy kislánya napi 12 órán át böngészi az internetet, és olyan mennyiségű és olyan sokféle információhoz fér hozzá, amihez a korábbi nemzedékek tagjainak nem volt lehetőségük. Megkérdeztem, olvasta-e a lánya Jane Austen valamelyik regényét, vagy bármelyik klasszikus regényt, mire ő ezt válaszolta: „Nem, ilyesmire nincs ideje.” Én erre hangosan tűnődni kezdtem, hogy így viszont talán nem érti majd meg az emberi természetet és társadalmat, és hogy hiába rendelkezik majd szerteágazó információkkal, az nem egyenlő a tudással: az elméje sekélyes és fókuszálatlan marad.

Kapcsolódó szócikkek: Jane Austen-regény

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!
Irvin D. Yalom: A magyar macska átka
James Herriot: Ő is Isten állatkája
Irvin D. Yalom: A terápia ajándéka
Irvin D. Yalom: Egzisztenciális pszichoterápia
Suleika Jaouad: Két királyság határán
Irvin D. Yalom: Minden mulandó
John Keegan: A parancsnoklás álarca
Richard Shepherd: Holtak vallatója