Hazugságban 1 csillagozás

– […] Ez nem az én falum! Ez már nem az enyém! Olyan, mint egy törzsi horda, ezek itt embereket esznek, és én nem akarok kannibálok között élni többé! Mert ezek a kannibálok. Nem a saját keresztjük hordják, hanem a másokét.

60. oldal

Képzeletében tisztán látta, hogy az emberek ujjal mutogatnak rá: „Áruló vagy! Megcsaltad a feleséged, a falu egyik tagját, így megcsaltál minket is. Menj, tűnj el a faluból! Itt csak tisztességes emberek élhetnek.”
„Én nem vagyok olyan, mint ti. Ti rejtegetitek a bűneiteket, melyek talán rosszabbak, mint az enyém, csak azokról nem lehet tudni. De ti ismeritek az enyémet, ami feledteti a sajátotokat. Pedig mi mindannyian emberek vagyunk, ugyanazokkal a hibákkal, csak nem akarjuk ezt elismerni” gondolta Natan.

67. oldal

A magas torony középső harangja minden egész órában szentmisére hívta híveket (sic!), és ugyanaz a néhány ember vonult be ugyanabba a kis templomba (melynek főkapuja csak különleges alkalmakkor volt nyitva), egymásnak jó reggelt kívántak, mintha még nem találkoztak volna a korábbi misén.

104. oldal