Az ​élet rövid 10 csillagozás

Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz
Oliver Burkeman: Az élet rövid

Szomorú ​tény: az átlagos emberi élet felháborítóan rövid. A nyolcvanadik születésnapunkat ünnepelve például alig négyezer hetet töltöttünk még csak ezen a bolygón.
Szükségtelen hangsúlyozni, mennyire kevés időnk van. És mi mégis a véget nem érő tennivalók, az e-mailek és a hatékonyság bűvöletében élünk. A helyes időbeosztás különféle praktikái, az életvezetési tanácsadók intelmei sokszor csak még rosszabbá teszik a helyzetet. Az egyre feszesebb tempót diktáló szorongás eluralkodik felettünk, és úgy tűnik, soha nem érünk el arra a pontra, ahol végre hátradőlhetünk, és azzal foglalkozhatunk, ami igazán fontos. Hiába minden: fogalmunk sincs, hogyan aknázzuk ki a lehető legjobban a rendelkezésünkre álló éveket.
Oliver Burkeman a régi és a modern kor filozófusait, spirituális tanítóit hívta segítségül, hogy megfejtse a tevékeny, ugyanakkor békés és jelentőségteljes élet titkát. Provokatív, mégis gyakorlatias útmutatóját követve megtanulhatjuk elfogadni saját végességünket,… (tovább)

>!
Libri, Budapest, 2022
272 oldal · ISBN: 9789636040246 · Fordította: Bujdosó István
>!
Libri, Budapest, 2022
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633109724 · Fordította: Bujdosó István

Enciklopédia 2


Most olvassa 5

Várólistára tette 54

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Anna_Nina_Orosz>!
Oliver Burkeman: Az élet rövid

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz

Pár hete az Instagramon sztoriban azt kértem, akinek van kedve, tippelje meg, hány hétből áll az életünk, ha megérjük a kb. 80 éves kort, és sokan eltalálták a sokkoló számot. 4000 hét, ennyi, nem több, és ez az eredeti angol címe Oliver Burkeman új könyvének, amire egy tavalyi Guardian-cikkben figyeltem fel és örültem, hogy magyarul is megjelent a Libri kiadó gondozásában (a fordító Bujdosó István – megjegyzem, hajlamosak vagyunk csak szépirodalmi műfordítókról beszélni, pedig tapasztalatból mondom, hogy sokszor jóval nehezebb egy nem szépirodalmi művet jól magyarra fordítani.)

Azt hiszem, ebben a műfajban kétféle szerző létezik: az egyetemi professzor, aki a tudományos kutatását/doktori disszertációját írja meg, ami így nagyon alaposan alátámasztott, de általában száraz és kevésbé olvasmányos, és az újságíró, akit érdekel egy téma, és utánajár, a könyve így tele lesz érdekes anekdotával, ténnyel és abszolút olvasható, viszont csapong és kevésbé áll össze egy logikus egésszé.

Az újságíró Burkeman az utóbbi típusú szerző (akinek még egy könyve, a Túladagolt boldogság is olvasható magyarul): személyes indíttatásból kezdi kutatni az időgazdálkodással kapcsolatos elméleteket, elsősorban gyógyulófélben lévő időmenedzsment-megszállottként, miután rájön a nagy igazságra: soha nem fogsz tudni mindent kipipálni a to-do listedről, nem fogsz tudni mindent elintézni, és mindennél kijózanítóbban szembesít ezzel a tény, hogy alig pár ezer heted van hátra (jó esetben).

Burkeman könyvében pont az a legjobb, ahogyan szembesít saját végességünkkel, a mai irtózatosan felgyorsult világ jelenségeit rendszerbe állítja, és pontról pontra megmutatja, miért nem győzhetünk soha ebben a harcban.

A könyv legérdekesebb részei számomra az idővel kapcsolatos gondolatok, amelyeket Burkeman nagyon jó érzékkel választ ki. Az “itt és most”-tal foglalkozó fejezetben pl. arról a rossz gyakorlatról ír, hogy a gyerekkort sokan hajlamosak megfosztani saját értékétől és úgy tekinteni rá, mint a felnőttkorra felkészítő edzőtáborra. Burkeman idéz Tom Stoppard angol drámaíró The Coast of Utopia című darabjából, melynek egy szereplője így birkózik meg a fia halálával: “Csak azért, mert a gyermekek felnőnek, azt hisszük, hogy a gyermek célja, hogy felnőjön. Pedig nem. A gyermek célja, hogy gyermek legyen. A természet nem nézi le azt sem, ami egyetlen napig él csupán. Mert teljes mértékig beletölti magát minden egyes pillanatba… Az élet gazdagságát a pillanatok áramlása adja. Később már túl késő.”

És mi is tulajdonképpen az idő? Miért nem győzhetjük le, eleve miért kell másként gondolkodnunk róla? Mert ahogy Heidegger megfogalmazta: “az ember egyáltalán nem is kapja az időt, és nem is birtokolja azt: az ember maga az idő.” Vagy ahogy Borges írja: “Az idő szubsztancia, amelyből vagyok.”

Akit esetleg kétségbe ejtene a megvilágosodás, Burkeman azokat sem hagyja cserben, és a kötet függelékében tíz hasznos módszert ajánl a véges emberi lét elfogadására. Vannak köztük elég evidens tanácsok, de van, ami talán mozgalommá nőheti ki magát: a semmittevés gyakorlása, amire pl. nemrég Byung-Chul Han filozófus is utalt a CEU-n tartott előadásában.

1 hozzászólás
porcellan>!
Oliver Burkeman: Az élet rövid

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz

Engem nem fogott meg. Olyan semmilyen pár sztorival megspékelve.

ivett_hosszu >!
Oliver Burkeman: Az élet rövid

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz

Burkeman másik könyvét nagyon szerettem (a Túladagolt boldogságot), így akarva akaratlanul ahhoz mértem ezt a könyvet. Bár lehet, hogy csak a téma miatt, ami bár nagyon hasonló az előzőhöz, mégis egy kicsit más. Az író stílusa, szerkesztése, kutatómunkája továbbra is lenyűgöz, mivel ő nem szakember, „csupán” újságíró, mégis olyan emberekkel értekezik, olyan kutatásokat végez, amelyek abszolút megalapozzák azt, hogy jogosan írjon meg egy ilyen könyvet. Bár stílusa csapongó, nem könnyű tartalomba rendezni, de úgy érzem, egy ilyen mefoghatatlan témánál ez abszolút megbocsátható. Hatalmas pacsi neki. Emiatt lehet az is, hogy nem válik unalmassá a könyve, annak ellenére, hogy a nyomaték kedvéért tartalmaz azért ismétléseket, de én úgy éreztem szükségem van egyébként erre. A végén a függeléket is épp ezért szerettem, hiszen 10 pontban rendszerezte a gondolatait, módszereit, amik neki beváltak.
A halálhoz hasonlóan, az idő (mivel alapvetően összefüggésben állnak) a másik olyan nehéz és megfoghatatlan téma számomra, amiről soha nem tudok elég információt gyűjteni, mint ahogy a Földön élő többi ember sem, ezért mindig érdekel mások tapasztalata és véleménye ezzel kapcsolatban. Oliver úgy tűnik kezdi elfogadni azt, – ha megérteni nem is, hiszen az úgy gondolom mindannyiunk számára szinte lehetetlen – hogy élete véges, és igyekszik nem megállókként tekinteni életének nagy dolgaira. Ez nekem is mindig nagyon nehezen ment. Igazán mellbevágó volt azt is olvasni, mikor megállapítást tett arról, hogy a gyerekekkel kapcsolatban szinte minden jótanács és intelem arra hegyeződik ki, hogy mi szolgálja a gyerek fejlődését és felnőtté válását, és ebbe belegondolni tényleg szörnyű… Hogy mi lenne, ha csak hagynánk, hogy a gyerek gyerek legyen? Persze nem a nevelés ellen vagyok, Isten őrizz, de ez azért komolyan elgondolkodtató volt.
Ahogy azzal is nehéz volt szembesülnöm, hogy az ember igazán szabadidővel ritkán rendelkezik. Mármint, ha van is neki, abban is teljesítményt akar nyújtani, fejlődni, jobbá válni. Amivel szintén nincs baj, de mi lenne ha csak élveznénk néha? Erről egyből eszembe jutott a saját életem, aki még a könyveket, filmeket és sorozatokat is rendszerezi, pipálgatja, listázza … Borzalmas, folyton úgy érzem lemaradok valamiről, pedig ezeknek a tevékenységeknek is mi lenne a lényege? A pihenés, a szórakozás … Nem a halmozás és a listázás… Aú. :(
Ahogy az író is említi már az elején, ha szerencsések vagyunk 4000 hetünk van, ennyi és nem több. Megéri csak a célokért, a jövőbeni el nem érkező „majd akkor ha…” boldogságért és a kipipált listákért létezni, vagy ideje lenne végre megállni és elgondolkozni azon, hogy a teljesítményorientált társadalmunkban TÉNYLEG megálljunk végre és élvezzük az életet.


Népszerű idézetek

narancsmag>!

Honnan tudhatjuk, hogy az emberek valóban ilyen elfoglaltnak érzik magukat? Nagyjából onnan, ahonnan azt is, hogy valaki vegán: előbb-utóbb elmondja.

13. oldal

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz

ivett_hosszu >!

A tervekre úgy tekintünk, mint egy lasszóra, amelyet a jelenből dobunk a jövőre, hogy irányításunk alá vonjuk. Pedig a terv nem más – és nem is lehet más –, mint csupán egy jelenben tett szándéknyilatkozat. Annak kifejezése, hogy jelen pillanatban éppen mit tartasz ideálisnak a tekintetben, hogyan is szeretnéd a jövőre vonatkozóan a dolgok feletti szerény befolyásodat felhasználni. A jövő pedig természetesen egyáltalán nem köteles ehhez alkalmazkodni.

125. oldal

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz

ivett_hosszu >!

Amíg azt hiszed, hogy az életed igazi értelme valahol a jövőben vár rád – amíg elhiszed, hogy egy szép napon majd minden erőfeszítésed megtérül, és rád köszönt a boldogság aranykora, ahol már nem lesznek problémáid –, addig nem kell szembenézned a kellemetlen valósággal, vagyis azzal, hogy az életed egyáltalán nem halad sehová, és nincs semmiféle nagy pillanat a jövőben, az igazság pillanata, amely még nem érkezett el. Annyira abban élünk, hogy folyton magunk elé vetítjük az értékes jövőt, hogy már észre sem vesszük: valójában az igazság pillanata mindig most van; nem látjuk, hogy az élet nem más, mint jelen pillanatok hosszú sorozata, amelynek utolsó eleme a halál és hogy valószínűleg soha nem jutunk el arra a pontra, ahol elmondhatjuk, hogy minden, de tényleg minden tökéletesen működik. És hogy ezért talán érdemes is lenne felhagyni az állandó halogatással, arra hivatkozván, hogy a létezésünk „igazi értelme” valahol a jövőben keresendő. Inkább itt és most kellene belevetnünk magunkat az életbe.

136-137. oldal

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz

ivett_hosszu >!

Tökéletesen a jelenben élni talán nem is jelent mást, hogy végre igazán felfogod: soha nem is volt más választásod, mint itt és most, ebben a pillanatban jelen lenni.

141. oldal

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz

ivett_hosszu >!

Az emberek állandóan azon nyafognak, hogy „nincs idejük olvasni”, pedig valójában – ahogy a regényíró Tim Parks rámutatott – egyáltalán nem arról van szó, hogy ne tudnának beiktatni egy félórát a napjukba. Inkább úgy értik ezt, hogy amikor mégis sikerül néhány szabad percet találniuk, és azt olvasással akarják tolteni, arra jönnek rá, hogy túl türelmetlenek ahhoz, hogy átadják magukat az élménynek. "És nem egyszerűen arról van szó, hogy az embert állandóan megszakítják abban, amit csinál – írja Parks. – Sokkal inkább arról, hogy mi magunk hajlunk arra, hogy hagyjuk magunkat a tevékenységünkben megszakítani. Tehát nem úgy áll a dolog, hogy túl elfoglaltak lennénk, vagy nagyon könnyű elterelni a figyelmünket, hanem hogy mi magunk nem akarjuk elfogadni azt az igazságot, hogy márpedig az olvasás olyan, hogy az bizony a maga tempójában halad.

167. oldal

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz

1 hozzászólás
ivett_hosszu >!

Megkönnyebbült sóhaj hagyja el a szádat, és amint belemerülsz az életbe, olyannak érzékelve, amilyen valójában, akkor tisztán látod majd a saját korlátaidat is, és szép lassan elsajátítod azt, ami a legkevésbé divatos, de a legnemesebb a szupererők között: a türelmet.

173. oldal

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz

ivett_hosszu >!

A legáltalánosabb definíció szerint a probléma egyszerűen az, ami megköveteli, hogy foglalkozz vele – márpedig ha az életben nem lennének ilyen dolgok, semminek nem lenne értelme. Ha egyszer lemondasz arról az elérhetetlen célról, hogy az életedben ne legyenek problémák, akkor már beláthatod: az élet nem más, mint egymás után felbukkanó problémák folyamata, és mindegyiknek annyi időt kell szentelni, amennyit megkövetel – azaz a problémák az életedben nem akadályozzák az értelmes létet, hanem éppen, hogy az érdemes lét alapvető feltételei.

181. oldal

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz

ivett_hosszu >!

Maria Rilke híres mondatából ismerjük: „élje át a kérdéseket”. Már az is valami, ha képes vagy a legnagyobb komolysággal feltenni őket magadnak, már azzal is elkezded megérteni a saját helyzeted valóságát, ami segít, hogy a lehető legtöbbet érd el a véges időddel.

218. oldal

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz

Kapcsolódó szócikkek: Rainer Maria Rilke
ivett_hosszu >!

„Az emberek gyakran mondogatják, hogy jaj, mi lesz, ha eljön az apokalipszis… Én nem tudom, ezek miről beszélnek. Hiszen már itt van.” A világ már elromlott.

230. oldal

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz

ivett_hosszu >!

Kedves nagymamám, Erica Burkeman, akinek a náci Németországban töltött gyermekkoráról említést tettem a 7. fejezetben, 2019-ben halt meg, kilencvenhat éves korában. Nem tudom, hogy ezt a könyvet olvasta volna-e, ha megéri a megjelenését, de az biztos, hogy mindenkinek elmondta volna, akivel csak találkozik, hogy én írtam.

247. oldal

Oliver Burkeman: Az élet rövid Útmutató halandóknak a stresszmentes időbeosztáshoz


Hasonló könyvek címkék alapján

Eckhart Tolle: Új Föld
Ryan Holiday: Az akadály maga az út
Laurent Gounelle: A nap, amikor megtaláltam a boldogságot
Bakos Attila: Ég a Szívben
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal
Demi Lovato: Légy erős!
Robin Sharma: Tanítások vezetőknek a szerzetestől, aki eladta a Ferrariját
Rhonda Byrne: A Hős
Robert Greene: A kiválóság hatalma
Julia Hobsbawm: Az egyszerűség elve