Fekete ​lobogó (Assassin's Creed 6.) 122 csillagozás

Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

„Lenyűgözött a csuklyás alak látványa. Szinte hipnotizált a halál végrehajtója, aki az őt körülvevő vérontással mit sem törődve, csak az alkalmas pillanatra várt, hogy lesújthasson.”

A kalózkodás aranykorában járunk, amikor csábít az ismeretlen Újvilág. Edward Kenway, egy gyapjúkereskedő elkényeztetett fia képtelen ellenállni a nyílt tenger, az arany és a kalandos élet vonzásának.

Amikor a családi gazdaságot megtámadják, kapva kap a lehetőségen, és megszökik. Hamarosan kora legrettegettebb kalózai között emlegetik a nevét.

A mohóság, a becsvágy és az árulás azonban a nyomába szegődik, és amikor egy megdöbbentő összeesküvés bizonyítékaira bukkan, amely azzal fenyegeti, hogy mindent elpusztít, ami kedves számára, utat enged a kíméletlen megtorlásnak…

Így belesodródik az Orgyilkosok és a Templomosok között fennálló évszázados küzdelembe.

A Ubisoft díjnyertes videójátéka alapján.

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Fumax, Budapest, 2019
440 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639861602 · Fordította: Szebegyinszki Szilvia
>!
Fumax, Budapest, 2014
436 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639861602 · Fordította: Szebegyinszki Szilvia
>!
Fumax, Budapest, 2014
436 oldal · ISBN: 9789639861985 · Fordította: Szebegyinszki Szilvia

Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Edward Kenway · Mary Read · Adewalé · Anne Bonny · Bartholomew Roberts/Fekete Bart · Caroline Scott · Edward Thatch/Feketeszakáll


Kedvencelte 27

Most olvassa 12

Várólistára tette 75

Kívánságlistára tette 137

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

R4ms3s P>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

"YO-HO! YO-HO!
We row beneath the black flag
A rollickin' we go!
We own the sea & sky"

Imádom a kalózokat, és ennél jobb és történelmileg hihetőbb történetet még sosem olvastam!

Assassin's Creed IV: Black Flag az egyik kedvenc videójátékom. És miért? Pont a főszereplőért: Edward Kenway-ért, akinek bár megvannak a saját démonjai mégis próbál a helyes úton maradni.

Ez a könyv sem volt olyan, mint az összes többi történet, amiket már olvastam. A főszereplő egy igazi antihős, akinek bár voltak alkohol és önbecsülési problémái, mégis mindig kiállt az igazáért, harcolt a rosszak ellen és mindent megtett a céljaiért. Persze voltak rossz tulajdonságai, de tetszett, hogy ezzel tisztában volt. Edward egy fantasztikus karakter, nagyon jó humorérzékkel, ami mind a könyvet, mind a játékot nagyon feldobja!

Magát a könyvet egyből megkedveltem. Először is azért, mert úgy van írva, mintha egy levélből olvasnám, vagy maga Edward ülne előttem egy kocsmában és sok-sok vicces megjegyzéssel beszámolna kacifántos életéről. Tetszett, hogy kicsit sem volt benne finomkodás, voltak durva részek, mégis hangsúlyos volt a mondanivaló, ami az, hogy minden döntésünk komoly következménnyel járnak.

Nagyon összetett könyv, sok-sok cselekménnyel, rengeteg szerethető (vagy épp utálatos) szereplővel, mely megszólítja az olvasót. Azonban igen, voltak néhol lapos részek, de végeredményképpen elégedetten fejeztem be a könyvet. Abszolút kedvenc AC könyvem lett!

Bár a könyv összefoglalja az AC IV: Black Flag előzményét, maga a játék tömény leírását és az utózmányát – mégis bátran ajánlom minden kalózimádónak, az olyanoknak, akik szeretik a kincskeresést és akik szeretnének olyan könyvet kezükbe venni, ahol a főszereplő annyi emberi és mindennapi problémákkal küzd, hogy jó végre ilyet is olvasni.

andie88_Sentellion>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

Assassin's Creed. Van aki csinálja. Van, aki nézi és van, aki olvassa. Na meg persze van olyan is, aki nem éri be csak az egyikkel és olyan is, aki még nem csatlakozott az orgyilkosok krédójához.

Népszerű videojáték franchise alapján készülő könyvekben mára már jócskán dúskálhatunk, de néhány örök kérdés megmarad. Vajon éppúgy élvezhetőek, mint maguk a játékok? Esetleg a kettő egészíti ki tökéletesen egymást? Ha valaki szereti a játékot biztosan szeretni fogja a könyvet is? És mi van azokkal, akik nem jártasak a videojátékok világában, de szeretnek olvasni? Vajon nekik is tetszenének ezek a könyvek?

Mindenki tudja, hogy ezek általánosságban megválaszolhatatlan kérdések, egészen addig, amíg nem pontosítjuk. Nézzük az 'Assassin's Creed: Fekete Lobogó (Black Flag)' esetében hogyan válaszolhatnánk meg ezeket a kérdéseket.

Kalóz becsületemre mondom, nem tudom miért kapott annyi negatívat ez a regény. Hibátlan adaptációja és kiegészítője a játéknak. Azt is meg merem kockáztatni, hogy jobb is, mint az alapanyag. A videojáték rajongói között remélem számos olyan is akad, aki szeret olvasni, mert annak kötelező darab.

Minden tökéletesen benne van, ami a játékban és egy cseppet sem érződik rajta, hogy játék alapján íródott. Irigylem Bowdent, hogy azokat a dolgokat, amiket a játékban a játékos irányít, (pl.: harc, világ felfedezés, hajócsaták) ennyire látványosan, tökéletesen, érdekesen és kreatívan beletudja szőni a történetbe.

A történet kicsit korábban, másként kezdődik, mint a játék így másként is ér véget. És kövezzetek meg, de én akkor is kimondom: MIÉRT NEM LEHETETT EZT A JÁTÉKBA IS BELEÍRNI?? Gyönyörűen ér körbe a végére a sztori és – leszámítva a könyvből kimaradt Anne énekét, ami a játék végének fénypontja szerintem-, sokkal csavarosabb, ütősebb véget kapott a könyv.

Most azokhoz szólnék, akik nem szoktak még rá a játékra, és talán soha nem is fognak, de felkeltette az érdeklődésüket Edward Kenway története: Ne törődjetek a játékkal! (err, micsoda?! Bitófára a galáddal!!) De komolyan, egyáltalán nem kell kockának lenned, ahhoz, hogy ugyanúgy élvezd, mint a franchise veterán rajongói. Az Assassin's Creed: Fekete Lobogó egy fantasztikus utazás minden kalandozni vágyó lélek számára. Ha szereted az izgalmas, középkori harcokat, hajócsatákat, vérontást minden mennyiségben – merthogy Bowden nem szépített! –, összeesküvéseket, szövetségeket, árulásokat és egy rendkívül összetett „anti-hőst”, akkor ne habozz. Fedélzetre, matróz!

Számomra tökéletes kerettörténetet alkotott Bowden és csapata a remekül átemelt elemek köré. És ez az, barátaim, amiért egy könyv mindig jobb lesz egy játéknál djkashdjsdjkanhdkasd……

Oké, na hol az az AC parancsikon???????

Bővebben a blogon.

8 hozzászólás
RosszQtya>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

Bowden „báttyó” igen csak meglepett ezzel a könyvvel, egész más hangulatú könyvet írt mint amit már megszokhattunk tőle.Még a humort is csatasorba állította, aminek igazán örülök, mert sokkal szellősebb lett tőle a történet, dacára a rengeteg gyilkolászásnak. Én a főhőst elég nehezen tudtam elfogadni.Miért pont egy szerencsétlen, minden lében kanál részeges, igen csak középszerű alakot kellett választania? Persze, lesz jellemfejlődés, meg minden, de én mégsem tudtam teljesen elfogadni őt. A szerelmi szál is olyan esetleges, kidolgozatlan volt, én feleslegesnek is éreztem. Mindazonáltal a könyv nem volt rossz, sőt, a sok pergő cselekmény miatt izgalmas lett. Egy kicsit többet kalózkodhattak volna benne, akkor adok még egy plusz fél csillagot.

Elhaym>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

Nem értem miért tartják a Fekete lobogó történetét gyengének. Nem a legjobb rész a sorozatból, de a pergő cselekmény, váratlan fordulatok, összeesküvések, politikai csatározások, látványos hajócsaták miatt mégsem tudtam letenni. Nagyon olvastatta magát. 100 oldallal lehetett volna hosszabb, akkor pár karaktert és eseményt még jobban kilehetett volna dolgozni, de így sem csalódtam.
Bővebben:
http://elhaym.wordpress.com/2014/05/04/oliver-bowden-as…

ppayter>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

„A történet váratlanul hosszú, majdnem száz oldalas felvezetéssel indul, melyből megismerhetjük Edward kalózkodás előtti életét, viszonyát Caroline-nal és viszályait a lakosság ellenszenvesebb tagjaival. Innentől exponenciális függvény szerint gyorsulnak az események: eleinte még egészen ráérős a történet, ahogy Edward beletanul a kalózkodásba, a végén viszont már szinte átmenet nélkül követik egymást a pörgős, feszült jelenetek, esélyt sem adva a pillanatnyi megpihenésre. Négy-öt alkalomtól eltekintve szinte nem is érezhető, hogy videojáték az alapja, csak a "pályavégi főellenségek” megorgyilkolásánál érhető tetten a jellegzetes Assassin's Creed stílus. Ez nem is baj, ha az ember végigtolta a játékot, nyilván sokkal több ismerős dolgot fedez föl benne, így viszont a nem gamer olvasót sem riasztja el semmi."


Bővebben: http://kultnaplo.blogspot.com/2014/02/oliver-bowden-fek…

Galathynius>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

Csak annyit mondok: Aztamindenit! *-*
Ez most nagyon jól esett. Nem gondoltam volna, hogy ennyire magába fog szippantani a könyv.
Ezután szükségesnek találom elolvasni az összeset. Igaz nem játszottam egyetlen Assassin's Creed játékon sem, de be kell pótoljam, a Black Flaggel fogom kezdeni (Pedig a Syndicate jobban a szememet szúrja).

Vladi>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

A könyv első fele szerintem jobb volt, mint bármelyik eddigi Creed regény, viszont a könyv második felére szokás szerint valószínűleg kevesebb ideje jutott az írónak, és jóval kevésbé kidolgozottnak éreztem. Összességében plusz száz oldalt elbírt volna még a történet, ha a világ hangulatosabbá tételére és a szereplők árnyalására fordítja Bowden. Ettől függetlenül jó kis könyv ez, a kalózos környezet, és a híres kalózok történetbe ágyazása pedig nagy plusz pont.

2 hozzászólás
Roona>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

Sokkal jobb volt, mint az eddigi Assassin's Creed könyvek:)
Mivel nem ez volt az első, amit a sorozatból olvastam, volt mihez hasonlítanom.
A könyv első fele volt a legjobb, az események zajlottak rendesen, le sem lehetett tenni egy pillanatra sem. A leírások színesebbek, bővebbek voltak, szép, kerek mondatokkal, néhol egy kis humorral is vegyítve. Edwardot nagyon megkedveltem, imádtam az egész karakterét! Mondjuk azt nem gondoltam volna, hogy az író megint naplóként írja le a történetet, de nekem így is nagyon tetszett! A kazok világa új volt, ennek nagyon örültem, vonzott már maga a téma is. Remélem a következő rész is lesz olyan jó, mint ez! :)

Rosie16>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

Imádtam minden sorát! Nagyon szükségem volt már egy ilyen izgalmas, kalózos történetre. A játékkal sajnos nincs lehetőségem játszani, így be kell érnem a könyvvel és gameplay-videók nézésével. Edward a kedvenc főszereplőm lett. Rengeteget változott a közel tíz év alatt. Eleinte csak a bosszú és a pénzvágy hajtotta, de a könyv végére egyre inkább olyan lett, amilyennek egy orgyilkosnak lennie kell.
Kedvenc mellékszereplő: Adewalé, a hűséges, józan gondolkodású fedélzetmester.
Úgy általánosságban a szereplőkkel meg voltam elégedve, szerintem jó ötlet volt valós történelmi személyekhez nyúlni. Így most már tudom, hogy létezett két hírhedt kalóznő, Anne Bonny és Mary Read. Sajnálom, hogy történelemórákon nem tanulunk a kalózokról, mert igenis ezek sokkal érdekesebb dolgok, mint a különböző politikai csatározások (és ami érdekes, az sokkal könnyebben meg is jegyezhető). Ha tanár lennék, ami nem leszek, akkor biztosan mesélnek a diákjaimnak ilyenekről.
Végül még kiemelném az írásmódot, mi azért tetszett annyira, mert olyan volt, mintha Edward itt ülne velem szemben, és nekem mesélné el a történetét.

Habók P>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

Eddig még csak egyet olvastam a sorozatból, és eleinte hökkenten tapasztaltam, mennyire más, mint a korábbi (Jelenések). De semmivel sem rosszabb. Másként pörög, kicsit lassabban, kicsit ráérősebben, de azért itt is van bőven kaland, harc, árulás, váratlan fordulat. És humor. Lehet, hogy kedvenc sorozatom lesz?


Népszerű idézetek

R4ms3s P>!

A kard a csetepatéhoz kellett, a rejtett penge pedig a kegyelemdöféshez.

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kard · Rejtett penge
PappDóra IP>!

Negyedik jó tanács: ha már nem hallgattál az első, második és harmadik tanácsra, legalább ne hadonássz egy használhatatlan pisztollyal!

146. oldal

Rosie16>!

– Mi az igazi neved, szélhámos? – kérdezte Torres.
Így, hogy már fegyvertelen voltam, hagyták, hogy felüljek.
– Kapd-be kapitány.

Kapcsolódó szócikkek: Edward Kenway
R4ms3s P>!

– Uraim! Ahogy az szokás a fajtánk körében, nem ugrunk fejest egyetlen őrült parancsára az ostobaságba, hanem a közös őrület vezérel minket!

217. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Edward Kenway · kalóz · őrület
Fumax KU>!

Nincs hangosabb az ágyú dördülésénél. Főleg, ha a füled mellett sül el.
Mintha fejbe vágna a semmi. A semmi, ami össze akarja zúzni a koponyádat. Nem vagy benne biztos, hogy csak a látásod tréfált meg, összezavart a vakító robbanás, vagy a világ remeg. Talán nem is számít melyik.
Valahol becsapódik a golyó, hajódeszkák repülnek szanaszét. Emberek karja és lába szakad le, mások lepillantanak, és abban a néhány másodpercben, ami még a halálukig hátra van, ráébrednek, hogy ellőtték a fél testüket, és visítani kezdenek. A lövés után mást se hallasz, csak a hajótest nyikorgását, a haldoklók sikolyait és a halált.
Nem mondom, hogy hozzá lehet szokni az ágyú hangjához, ahhoz, ahogy lyukat üt a világodba, de az a lényeg, hogy gyorsan magadhoz kell térned. Gyorsabban, mint az ellenfeled. Így maradhatsz életben.

mcgregor>!

És most, életemben először láttam igazán mosolyogni Dolzell kapitányt; a szájában felvillantak törött, fekete fogai, mint egy kifosztott temető.

107. oldal

Rosie16>!

– Jó ember vagy, Edward – mondta Anne csillogó szemmel. – És ha képes leszel egy hétnél tovább is megülni a fenekeden, egyszer nagyszerű apa lesz belőled.

Kapcsolódó szócikkek: Anne Bonny · Edward Kenway
Kazuko>!

– Kenway kapitány, pont úgy festesz, mint egy tál szilvás puding.

374. oldal, 61. fejezet (Fumax, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Adewalé · Edward Kenway
Fumax KU>!

– Nem látom a különbséget minden ember rabszolgasorba hajtása és csak néhány foglyul ejtése között – válaszolta Rogers. – Végül is az a célunk, hogy az egész civilizáció fejlődését mi irányítsuk.
– Ha az ember testét taszítjuk szolgasorba, a lelke lázongani fog, de ha a lelkét igázzuk le, a test magától követi – vetette oda Torres kurtán.


A sorozat következő kötete

Assassin's Creed sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

David Mitchell: Felhőatlasz
Jasper Fforde: Egy regény rabjai
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem
Ransom Riggs: Lelkek könyvtára
Stephen King: A Setét Torony – A harcos
Richard Paul Evans: Vadászat Jáde Sárkányra
Justin Cronin: A szabadulás
Alexandra Bracken: Sötét örökség
Jules Verne: Utazás a Föld középpontja felé
Estelle Brightmore: 13. napon