Alvilág (Assassin's Creed 8.) 64 csillagozás

Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág

Kegyvesztett orgyilkos és beépített ügynök egyben. Hosszú út vár rá a megváltásig.

1862. Londonban az ipari forradalom épp virágkorát éli, készül a világ első földalatti vasútvonala. Ám az alagútásási munkálatok során egy holttestet fedeznek fel, ezzel pedig kezdetét veszi az orgyilkosok és a templomosok több évszázados csatájának legújabb véres fejezete.

A templomosok a birodalom fővárosában felállított titkos szervezetét egy mélyen beépült, orgyilkos ügynöknek kell felszámolnia, ám az ő múltja sem mentes a sötét foltoktól.

A Testvériség hamarosan Henry Greenként, Jacob és Evie Frye mentoraként ismeri meg. De egyelőre még csak úgy hívják: a Szellem.

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Fumax, Budapest, 2020
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155514449 · Fordította: Rusznyák Csaba
>!
Fumax, Budapest, 2016
462 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155514449 · Fordította: Rusznyák Csaba
>!
Fumax, Budapest, 2016
464 oldal · ISBN: 9786155514678 · Fordította: Rusznyák Csaba

Enciklopédia 22

Szereplők népszerűség szerint

Evie Frye · Jacob Frye · Ethan Frye · Jayadeep Mir (Szellem, Henry Green) · orgyilkos

Helyszínek népszerűség szerint

Dél · Temze


Kedvencelte 8

Most olvassa 5

Várólistára tette 51

Kívánságlistára tette 95

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

R4ms3s P>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág

„Slaves in seas of soot we drown
Come on down to London town
The cogs they creak and the pistons pound”

Hivatalosan is az egyik kedvenc AC könyvemmé vált! Ez a könyv fantasztikus volt és nem értem miért van ilyen alacsonyan csillagozva!

A történet az Assassin's Creed: Syndicate játékból már ismert Henryre összpontosult. Ez azt jelenti, hogy a videójáték előzményéről szól a könyv főleg. Egy indiai fiúról szól, aki nem egy átlagos orgyilkos. Felkerül Londonba, az ipari forradalom utáni viktoriánus korban, ami olyan zseniálisan lett megírva, hogy végig úgy éreztem magam én is ott vagyok! A nyomornegyedek, a vasútépítés, az akkori gondolkodásmód tökéletesen bemutatta az angol történelem egy darabját. A főszereplőnk kémmé válik és ha még nem lenne izgalmas az egész történet, rengeteg csavart és egyéb szálat is belerakott az író, melyek a végén összeértek. Volt itt krimi, akció, nyomozás, erőszak és igazságszolgáltatás. Számomra izgalmasra sikeredett és imádtam Henry történetét.

A könyv vége felé érkeztünk meg a rendes játékadaptációba, ahol a fontosabb részek megelevenedtek, főleg Eviere kihegyezve. Aki ismeri a játékot azoknak nem kell bemutatni az ördögvigyorú ikerpárt, akiket nem lehet nem szeretni! Viszont a könyvben nagyon tömören és részletek nélkül lettek leírva a hőstetteik. De miért? Én is sokat kérdeztem magamtól, hogy: Oliver Bowden, miért nem lehetett ezt megírni két könyvben? Egy rész Henryé, egy rész a kedvenc párosomé, a Frye ikreké?

Aztán elolvastam az utolsó oldalt, ami inkább már utózmány, és rájöttem a válaszra: Henry miatt. Ő egy különleges, szerethető karakter és igazán megérdemelt egy teljes (kicsit hosszú) élettörténetet. Aki meg Frye ikrekre kíváncsi az elég időt el tud tölteni a Syndicate-ben velük.

Nem bántam meg hogy elolvastam és bátran ajánlom mindenkinek, akik szeretik az olyan furfangos könyveket, ahol, mint egy kirakós a végére szépen összeáll a történet.

És természetesen megjegyzem, nem kellett hozzá AC előismeret spoiler

Ruby_εïз IP>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág

Nem is tudom, hol kezdjem…
Van AC múltam bőven. Játszottam a befutó részeivel, aztán amikor kijött a Syndicate, elfordultam tőle. Nekem mindig is a három volt a kedvencem, mind a játékban, mind a könyvben.
Jó dolog az szerintem, hogy az írók néha más karakter szemszögéből közelítik meg a sztorit, de engem ez most nem igazán nyűgözött le. Vagyis inkább Henry nem úgy hatott az érzékeimre, ahogy vártam volna.
Maga a történet nagyon jól fel van építve, és nagyon jól, élvezhetően, szépen van megírva. Bowden kiváló író, de ez most nekem nem igazán…
Még annyit hozzáfűznék, hogy nem szeretem azt, ha egyre több bőrt húznak le egy-egy franchise-ról, és szerintem az AC már elment ebbe az irányba, ezért is tettem le konzolon. off

Habók P>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág

Szeretem ezt a sorozatot, és bár nem ez a kötet lesz a kedvencem, ez is elég elöl van. Ebben egy kicsit kevesebb a mészárlás – habár nem ússzuk meg most sem a kiadós vérfürdőket – és egy kicsit több a XIX. századi London, ez pedig előnyére válik.

Viki24>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág

Hmmm… Mit is írjak… Azt hiszem ez volt az egyik legjobb (A fekete lobogó után). Jó volt a történet, úgy volt megírva, hogy gyorsan olvastatta magát, nehéz volt letenni. Jacobról olvastam volna még egy kicsit. Hanry/Szellem elég furcsa karakter volt, de azért sikerült megkedvelnem.

Kikyo>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág

Mivel a Syndicate-tal még nem volt alkalmam játszani, teljesen ismeretlen volt számomra az Alvilág története. Viszont egy izgalmas történelmi regénnyel lettem gazdagabb. A Viktória korabeli London szinte megelevenedett a fejemben olvasás közben, és a cselekményt is folyamatosan vizualizáltam. A Szellem és az ikrek karaktere is szimpatikus volt a hosszú előkészítő rész pedig könnyítette a történet megértését. Abszolút pluszpont, hogy Edward Kenway is „megjelent”, számomra ugyanis ő a Nr. 1. Kalandregény-szeretőknek mindenképpen ajánlom.

BBarb>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág

A könyv három részre tagolódik. Ebből az első kettő a Szellem történet, amely igazán jól sikerült. Sokat megtudhatunk a karakterről, a város és a korszak hangulatát jól adja át a szerző.
A bajok az utolsó résznél kezdődnek, egyszerűen elnagyolt az egész. A főszereplőnk mellékszereplővé változik, az ikrek kerülnének a fókuszba, de ezt sem sikerült jól érzékeltetni. A fejezetek itt 4-5 oldalanként pörögenk, amolyan biztos játszottál a játékkal, nem mondom el mi volt pontosan, csak kiemelek pár részletet gyorsan stílusban.

PaiPai>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág

Pici szívemben fontos helyet foglalnak el az Assassin's Creed játékok – legfőképpen a Unity –, és ezeknek az univerzuma, mivel épp az említett játék volt az, ami bevezetett a komolyabb játékok világába. Jelenleg pedig pont az AC Syndicatet nyúzom, szóval pont itt volt a tökéletes alkalom arra, hogy kezembe vegyem az adott részből írt regényt.
Talán mondhatni, hogy aggódtam, mivel tisztában voltam vele, hogy Henryről, a Szellemről – vagy hívjuk, ahogyan akarjuk –, fog szólni a történet, és az ő karaktere nem igazán érdekelt sosem, de pozitívan csalódtam. A háttértörténete fenntartotta az érdeklődésemet, az akciójelenetek is tetszettek, mint ahogy az Orgyilkosok és a Templomosok ezen újabb összecsapása. Nem is igazán értettem ezt a kissé talán alacsony százalékot, ami a könyvön van.
Aztán a cselekmény elért ahhoz a részhez, amelyet már a játékban is láthatunk, és azzal együtt jött a meredek lejtmenet is. Teljesen olyan érzésem volt, mintha egy elnagyolt vázlatot olvasnék, és ez számomra teljesen élvezhetetlenné tette a könyv hátramaradó részét. Nagyon sokáig úgy terveztem, hogy olvasás után egy erős négyes csillagot adok majd rá, de a vége ezen tervemet konkrétan porrá zúzta, és azon szörnyűsége után csak azért nem lesz a négyből kettő és fél, mert amúgy a regény nagyobbik cselekménye tényleg nem volt rossz.

koppy>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág

Ebben a kötetben megismerhetjük Jacob és Evie mentorát, Szellemet. Megtudjuk, hogy hogyan lett belőle az, aki és miken ment keresztül addig, míg az ikrek tanítójává lépett. A cselekmény merő izgalom, egy kis krimivel fűszerezve. Emellett nem máshol játszódik, mint a ipari forradalom kora beli Londonban, ami az egyik kedvenc korszakom/helyszínem. Érdekes volt megismerni a város sötét oldalát.

Shandrish>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág

Kimondottan tetszett. Bár volt egy köztes rész, miután a Frey ikrek bejöttek. Az elején lévő események csak pár mondat erejéig kerültek említésre és olyan időugrás érzetet adott neki. Szóval mondhatni az eleje és a vége felé tetszett igazán. Kár hogy Jacob-ról nem sok szó esett. Jayadeep miatt inkább Evie-n volt a hangsúly, főleg, mert spoiler.
Mondjuk nálam már a helyszín és az időpont is nyerő helyzetbe tette a történetet.

Kittyharaszty>!
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág

Nagyon örültem hogy nem teljesen a játék szerint mentünk. Henry elő története kihagyhatatlan. Sajnálom hogy a játékban ne fektetnek rá több hangsúlyt.


Népszerű idézetek

R4ms3s P>!

– Tudod, miért repülnek a madarak délre?
– Nem tudom, miért?
– Mert gyalog lassan érnének oda.

213. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dél · madár
3 hozzászólás
PappDóra I>!

– Én az én kincsemet a könyvtárba rejteném – jegyezte meg Evie, és Henry felnevetett.
– Az enyém maga lenne a könyvtár.

392. oldal

Fumax KU>!

– Éppen erről a lenyűgözöttségről van szó, érted? Az eszméről. Ebben rejlik az ereklyék bűvös ereje. Legyünk orgyilkosok vagy templomosok, mind eszméket árulunk a tömegeknek, és mind hisszük, hogy a mi eszménk fogja megmenteni a világot, de az közös bennünk, hogy tudjuk, ezek az ereklyék az Első Civilizáció titkait rejtik magukban. Nézz körül… – Körbemutatott a hamis házban, amelyben ültek, az alagúton, amelyben hamarosan vonatok, méghozzá földalatti vonatok fognak utazni. – Van gőzerőnk. Hamarosan lesz elektromosságunk. A világ szinte elképzelhetetlen, hihetetlen tempóban fejlődik. A nyakunkon a huszadik század, és a jövő immár a huszonegyedik század, Jayadeep. A hidak, az alagutak és a vasútvonalak építéséhez alkalmazott technológiát arra használják majd fel, hogy fegyvereket készítsenek. Ez a jövő. És hacsak nem akarod látni, ahogy az emberiséget rabszolgaságba hajtja a zsarnokság és a totalitarizmus, meg kell mentenünk ezt a jövőt a gyerekeinknek, a későbbi generációknak, akik egy nap majd a könyveikben olvasnak az erőfeszítéseinkről, és köszönetet mondanak nekünk, amiért nem engedtük, hogy önkényuralom martalékává legyenek.

LLBarbi>!

– Tudod, mi a te bajod, Freddie? Mindent feketének és fehérnek akarsz látni. Mindig, mindenre válaszokat akarsz. És tudod, néha egyszerűen nincsenek válaszok, és nincs fekete és fehér; csak a szürke különböző árnyalatai vannak, amivel azt akarom mondani, hogy a dolgok éppoly homályosak, mint a Temze alja, és pont úgy bűzlenek is, és ahogy semmit sem tehetsz a Temzével, ugyanúgy nem tehetsz semmit ezzel sem.

214. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Temze
R4ms3s P>!

…forgolódom álmatlanul éjjelente, azon tünődve, nem vallunk-e kudarcot, amikor a magunk képére formáljuk gyermekeinket, ahelyett, hogy inkább arra tanítanánk őket, járják csak a saját útjukat.

78. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ethan Frye · önmegvalósítás
R4ms3s P>!

– Evie Frye – dorgálta meg Jacob a nővérét. – Ezt meg kitől örökölted?
– Ugyanattól, akitől te, Jacob – válaszolta a lány.

336. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Evie Frye · Jacob Frye
No_Exist>!

– A fiatalok azt hiszik, rajta hagyhatják kezük nyomát a világon, mely világot pedig teljes egészében az ő kizsigerelésükre építettek.

440. oldal

R4ms3s P>!

– Szereztem állást az alagút-építkezésnél, ahogy kérted.
Ethan elmosolyodott.
– Tudom. Szemmel tartottalak.
– Bölcs dolog ez?
– Miért ne lenne az?
Válaszul a Szellem vállat vont, és széttárta a karját.
– Bármi, ami növelheti álcám lebukásának veszélyét, nem bölcs dolog.
– Nos, látom, jól tanítottalak – mosolyodott el ismét Ethan.
– Tartanod kellene magad ahhoz, amit prédikálsz.
– Már bocsáss meg, ha nem fogadok el tanácsot egy olyan zöldfülű kölyöktől, mint te. – Ethan mosolya fenntartotta a baráti tréfálkozás látszatát, de tekintete szigorról árulkodott.
– Tudod – folytatta a Szellem –, nem kellene az álladat fegyverforgató kezeden nyugtatnod.
– Tényleg? – vonta fel Ethan döbbenten a szemöldökét. – Talán a tanítvány tanítóvá vált? Van egyéb orgyilkos-leckéd is a számomra?

148. oldal

R4ms3s P>!

Evie Frye képzeletét a tanulás lobbantotta lángra. Az orgyilkos elődök írásai, a legendás orgyilkosok krónikái: Altaïr Ibn-La'Ahad, akinek a neve azt jelentette, hogy a „repülő sas”, a jóképű Ezio Auditore da Firenze, Edward Kenway, Arno Dorian, Adewalé, Aveline de Grandpré és természetesen Arbaaz Mir, akivel apja oly sok időt töltött el együtt fiatalkorában.

210. oldal

R4ms3s P>!

Jacob félbeszakította.
– Mindig is úgy gondoltam, fantasztikus bandavezér lehetnék. Kemény, de igazságos. Szigorú öltözködési szabályt vezetnék be. Egy név alatt egyesíteném a jogfosztott kívülállókat. Ez az, Evie. Az oldalunkra állíthatjuk a bandákat.
Evie rávetette jól begyakorolt szemrehányó pillantását.
– Á, tényleg? Úgy, ahogy azokat a kártyásokat is a folyóba állítottad az Oakbrook fogadóban?
– Az más volt. Megvertek whistben. – A távolba meredt. – Már látom magam előtt. Bástyáknak hívjuk majd magunkat.
– Sosem voltál jó sakkban sem – jegyezte meg Evie, és fivére viselkedéséért bocsánatkérően Henryre sandított.

370. oldal


A sorozat következő kötete

Assassin's Creed sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Karen Marie Moning: Keserű ébredés
Szélesi Sándor: Az ellopott troll
Buótyik Dorina: Az egyiptomi királynő rejtélye
Neil Gaiman: Csillagpor
Stephen King: A Setét Torony – Callai farkasok
Ben Aaronovitch: London folyói
J.D. Barker: Szíve helyén sötétség
Neil Gaiman: Sosehol
Neil Gaiman: Anansi fiúk
Nalini Singh: Angyaltánc