Mai magyar regények – a cím nemcsak a ma történőre, hanem a kortársi jelen előzményeire is vonatkozik, hiszen itt olykor félszázadnál régebbi művekről is szó esik, abból a meggondolásból, hogy a prózapoétika paradigmaváltása, mely nálunk az 1970-80-as években játszódott le, korábbi évtizedekre vezethető vissza. A könyv több mint fél évszázad regénypoétikai törekvéseinek lehetséges kérdésirányait kívánja megvilágítani, de nem valamilyen hagyományos történelmi vagy írói-életrajzi meghatározottságban, hanem apoétikai események összefüggésében. Nem módszeres regénytörténet, hanem a regény műfajt az 1940-es évek közepétől tárgyaló munka, amely átfogó képet is ad. Olyan kézikönyvként is használható, amely alakulásfolyamatok irányait és ívét vázolja: a regényelemzéseken alapuló könyv szerzője arra kíváncsi, hogy merre haladt, halad vagy szeretne haladni az újabb magyar regény.
Mai magyar regények – Poétikai változatok fél évszázad regényirodalmában 1 csillagozás
Enciklopédia 3
Szereplők népszerűség szerint
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Összességében véve jól megalkotott. Megtalálható benne sok jelentős regény a kor irodalmából. Néha éreztem benne olyan bekezdéseket, idézeteket, amelyek egyáltalán nem illettek oda, csak úgy lógtak a levegőben, mintha karakterszám növelés miatt kerültek volna be. Azért jó alaplefektetés, persze ezután még érdemes jobban beleásni magunkat egy-egy regény mélyebb szakirodalmába.
Népszerű idézetek
Jókai Anna: Ne féljetek
…
Nem a halál érdekel, hanem a meghalás. A halálról nem tudjuk, micsoda, ám a meghalással minden élőnek szembe kell néznie. Kosztolányi Esti Kornélja mondja ezt, s erre utal a Ne féljetek két rövid mondata: „ Mintha már tudnám, hova. Csak még a hogyan… nem a halál többé, hanem a meghalás…” Kosztolányi mondja: „Ha nem lenne halál, művészet sem lenne.” A halál tehát a művészet egyik legrégibb és legfontosabb témája, s Jókai Anna új regényének érdeme, hogy e régi tárgyat is új módon tudja megközelíteni. Az egy helyen idézett Shelly-sor akár mottó is lehetne: „Ha elhangzott a zene, zeng emlékezete…” Ez a visszaéneklés a fogyó évek és napok idején is erőt ad. Boldog, aki meghal? – Egyáltalán nem. Inkább arról van szó, hogy az élet a halállal, haláltudattal együtt is csoda…
99. oldal
Miért ír regényt az író?
„Megjegyzem, a mai magyar irodalomban néha találkozik az ember azzal a szerepzavarral is, hogy olyan verset és prózát írnak, amely nem felel meg az adott műfajnak. Amely akkor lenne igazán jó, hogyha azt, amit az illető versben, vagy prózában megírt, inkább egy filozófiai vagy történelmi esszében fejezné ki. Megint egy kiábrándító dolgot mondok: véleményem szerint regényt azért ír az ember, hogy azt el is olvassák, lehetőleg minél többen. Tehát hozzátartozik az is, hogy olvasmányos, szórakoztató is legyen. A mai magyar irodalomban az a szerencsétlen helyzet állt elő, hogy olvasmányosnak lenni, már-már halálos bűn.” Grendel Lajos
154. oldal
Krasznahorkai László: Háború és háború
Krasznahorkai regényének hőse a születésnapján döbben rá, hogy negyvennégy évig értette a világot, most viszont az akár otthonosnak is nevezhető létezés egycsapásra érvényességét veszítette… Ez a születésnapi este „nem a veszteség, hanem a nyereség kiindulópontja lett…” Ez az ismeretelméleti alapszituáció minden bizonnyal sokaknak az Iskola a határont juttatja eszébe. Ott már az első oldalon erről az érvénytelenné válásról, kibillenésről olvashatunk, s tudjuk, sok-sok gyötrelem után a hősök mégiscsak megerősödnek, új tudással vérteződnek fel.
195. oldal
Ottlik regényszemléletének változásai
…
A Buda meglehetősen vegyes fogadtatása, a „művészi csőd” és az ájult lelkesedés végletei megnehezítik a mű tárgyilagosabb értékelését. Legfőképp a regénypoétika állandó és új elemeinek vizsgálata maradt el. E kétarcúságot talán Margócsy István érzékelte leginkább, de túlságosan a Buda leértékelésére, önállótlanságára hegyezte ki mondandóját. „…önmagában nem áll meg a lábán, az előző nagy regény nélkül nem működik, nem érthető; minden elemében az Iskolához és csak az Iskolához kapcsolódik… a Buda nem más, mint zseniális, illusztrarív, variatív lábjegyzetgyűjtemény az Iskolához.” …Megannyi vitatható megállapítás. Láttuk, már a Továbbélők sem követi egyértelműen a nagy európai regénytradíciót… Ami a Budában hibának tűnik, az másféle regénypoétika jele is lehet: a klasszikus modernitás a posztmodern útkeresés felé mozdul.
41-42. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- H. Szász Anna Mária: A modern regény mesterei ·
Összehasonlítás - H. Szász Anna Mária: A 20. századi családtörténeti regény ·
Összehasonlítás - Hajdu Péter: Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival ·
Összehasonlítás - Bojtár Endre: Hazát és népet álmodánk ·
Összehasonlítás - Benedek Marcell: Kis könyv a regényről ·
Összehasonlítás - Kulcsár Szabó Ernő: A zavarbaejtő elbeszélés ·
Összehasonlítás - Maczák Edit: A szövegalkotás műfajai ·
Összehasonlítás - Pomogáts Béla: Regénytükör ·
Összehasonlítás - Sőtér István: Nemzet és haladás ·
Összehasonlítás - Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond ·
Összehasonlítás