Szerelem (Death Note: A halállista 4.) 93% 206 csillagozás

„[Aizawa] – Ez a Ryuzaki vajon mikor alszik?
[Matsuda] – Egyszer láttam, hogy a széken szundikált. Ugyanebben a pózban.
[Aizawa] – …
[Matsuda] – Komoly. Esküszöm…”

Azt eddig is tudtam, hogy rákattantam a mangák és egyebekre, na de az ilyen történetek miatt van….♥
Az elején picit nehezebben rázódtam bele, de betudom a saját hülyeségemnek, még mindig nagy rajongással állok L felé…..Light reakciója meg a leányzóra… Zseniális. Tetszik, hogy egyre több halálistent ismerünk meg, és mindig azt hiszem, hogy egyre jobb és jobb lesz az újabb részekkel….remélem sosem lesz vége ♥

Nekem ez most túl elborult lett. Ezzel a rajongással nem igazán tudtam mit kezdeni. Misa egy agyatlan liba. Azt pedig nem értem, Light miért tart egyszerre több vasat is a tűzben, ha már ilyen merész vállalkozásba kezdett.
Aztán, ami még nagyon zavar az egészben, az Light és az apja viszonya. Amint L mondta, hogy bevonná a nyomozásba Light-ot, már hívta is. Naaa… ez azért nem túl reális. Remélem a folytatásban ez a szál is megerősödik, mert a cím ezt sugallja nekem.
Egyébként ezt leszámítva baromira élveztem és már nyúltam volna a folytatásért, mert ez csöppet függővéges lett. :)

„– Igaz… Light nem lehet Kira… Illetve nagy baj, ha mégis Light Kira… Leginkább azért… mert ő az első barátom.”

Egy sorozat negyedik részének mindig nehezebb lenyűgözőnek lennie, hiszen az olvasó az első három kötetben már kiismeri, mire számítson – és az így magasra kerülő lécet a történet előrehaladtával mindig nehezebb megugrani.

A Szerelem számos téren hoz friss színeket a sorozatba: új szereplők mutatkoznak meg, a halálistenek világának pedig újabb mélységei tárulnak fel. A hideg, kiszámítható reakciók mellett váratlan érzelmek nehezítik meg a szereplők boldogulását. A szálak kuszábbak, mint eddig bármikor, a szereplők pedig az olvasó eszén is túljárnak. (Legalábbis az enyémen biztosan.)

Misa a legidegesítőbb szereplője a mangának. Egyszerűen buta, csak próbál okos lenni. Nem csoda, hogy Light is csak kihasználni szeretné.
Még mindig izgalmas L és Kira harca. Jöhet a következő rész is.

Ciki vagy sem, egyre jobban bírom Light-ot! :D Nagyon szemét, rettentő önző, csak és kizárólag a saját érdekeit nézi, átgázol bárkin, megöl bárkit, nem számít semmi, csak hogy egy (vagy több) lépéssel L előtt járjon. Már egyáltalán nem emlékeztet az első kötet idealista fiataljára.

És nekem kifejezetten tetszett, ahogy az író Misa-t beleillesztette a történetbe, az életben őrületbe kergetne a lány, azt hiszem, de így olvasva nagyon imádom. :DD És nagyon jó, hogy a butácska szerelmes liba álarca mögött azért mégiscsak egy rettentő eszes és ravasz csaj lapul. :)

Tökéletesen értem, miért szeretik annyian ezt a sorozatot, magával ragadó és letehetetlen! :))

Ez nagyon izgalmas volt. Nagyon tetszett, nem bírtam letenni. Ha az előzőben volt feszültség, ez egyenesen felrobbantott. Milyen óriási katyvasz már az egész sztori! Amane eléggé kis buta fruska, de közben mégsem. Jót szórakoztam a karakterén, ami azért néha okozott kellemes meglepetést. Remélem lesz még szerepe.
Őszintén meglepett, hogy sikerült ráfagynom erre a sorozatra.

Ennyire idegesítő nőt én ritkán látok, vagy olvasok róla. (Ez alól kivétel Rentai Renáta :D).
Tetszett Light mondata, miszerint „képes lenne megütni egy nőt” életében először. Sosem hittem volna, hogy egyet fogok érteni egy ilyen mondattal feministaként. Jó, ez tényleg nagyon sarkalatos példa egy fiktív történetben, de hát na.
Ezért levontam egy csillagot, de a színvonal még mindig csodálatos.

Színre az első lép az első idegesítő, de mégis valahol egy kis humort szolgáltató tényező a sorozatban… Misa. Másrészről az ecchi faktort is ő szolgáltatja… Ez persze tovább bonyolítja a szálakat, de a mangaka ügyesen megoldja, hogy Kira ne bukjon le, L ne jöjjön rá 100%-ban, hogy ő az és Light se tudja meg L valódi nevét. Brilliáns! :)

Misát nagyon sajnálom, az, hogy Kiráért rajong, és mindent megtenne és feláldozna érte… Jaj. Remet viszont nagyon kedvelem. Érdekes egy halálisten. Persze ebben a kötetben is bonyolódnak a dolgok. A kedvenc részem volt, mikor spoiler, akkor magamban jót kuncogtam. :)

A negyedik kötet tovább bonyolítja a cselekményt. Két új szereplő is feltűnik. Misa-val különösebb bajom nincs, viszont Rem-et nem bírom. Egyszerűen idegesít a jelenléte. L és Light párharca most érkezett el a legizgalmasabb ponthoz! Már nem csak kóstolgatják egymást, ideje, hogy befejezzék ezt a játékot. Persze, ez koránt sem úgy alakul, ahogy azt eltervezték! Light manipulatív tulajdonsága most mutatkozik meg a legjobban. L mobiltelefonos húzása pedig a kedvenc jelenetem az animéből. A feszültség, amit teremt, az valami zseniális! Imádom! Most már egyre feltűnőbb, hogy Light a legtöbb helyzetet a szerencséjének köszönhetően ússza meg. Ryuk megjegyzési még mindig humorosak! :)

Ha az előző kötet színvonalát nem is szárnyalta túl, simán tudta tartani a szintet! Ez is megy a kedvencek közé! XD