Hansen ​gyermekei 11 csillagozás

Ognjen Spahic: Hansen gyermekei

Egy barátság története. Egy forradalom története, habár csak úgy, ahogy távolról, egy kerítés mögül látszik. Az utolsó európai lepratelep története. Kiközösítve, a pusztaságba vetett kastélyban horvát, amerikai, román, orosz leprások a huszadik század végén. Összezárva, barátságra, bűnre és halálra ítélve. Egy hely, ahonnan nincs értelme megszökni, mert a tisztátalanság stigmája sosem ereszt, és mégiscsak a szökés terve ad erőt… Spahic lírai és reális leírásokat összefonva ad feszes ívet regényének, mely a betegség kultúrtörténetével, legendáival nyeri el allegorikus formáját.

Eredeti cím: Hansenova djeca

Eredeti megjelenés éve: 2004

>!
Jelenkor, 2009
212 oldal · ISBN: 9789636764654 · Fordította: Csordás Gábor

Enciklopédia 1


Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 5

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
ppeva P
Ognjen Spahic: Hansen gyermekei

Korábban lepráról, leprakolóniáról csak Victoria Hislop: A sziget regényében olvastam.
Spahić a könyve szerint Európa utolsó leprakolóniájának történetét írta meg, de keresgélés közben azt találtam, hogy Romániában még ma is van lepratelep (igaz, ma már másképp működik, egy kórház- vagy idősotthonszerű helyen ápolják az idős betegeket).
A könyv nagyon megrázó, A sziget ehhez képest egy lányregénynek tűnik. Nemcsak a lepra naturalisztikus ábrázolása miatt. Bemutatja a kirekesztett leprások nyomorúságos életkörülményeit – a betegek végtelen szenvedése és nyomorúsága még halmozódik azáltal, hogy Ceaușescu Romániájában kell vegetálniuk –, és azt a helyzetet, ahol végül egymás ellen fordulnak a különböző nációkat képviselő, közös sorsuk miatt összezárt emberek. Szó sincs nemzetek közötti ellentétről, csak a pici hatalom (ételosztás, döntő szó piszlicsáré dolgokban, meg egy elvakult, illuzórikus szökés ábrándja) miatt tör ki az agresszió.
A betegeket még csak őrizni sem kell (ápolásuk vagy gondozásuk szóba se kerül), mert nincs hová menekülniük, nincs helyük a világban. Az elvadult kutyafalkák és a leprásoktól rettegő emberek pedig minden magas kerítésnél hatásosabban elriasztják őket a szökéstől, sajátos, törvényen kívüli védvonalat alkotnak a leprakolónia és a társadalom között.
A háttérben pedig folyik az 1989-es romániai forradalom, ami csalóka reményeket ébreszt a társadalomból száműzött emberekben.
Nehéz olvasmány, gyomrot és lelket egyaránt felkavaró.

>!
eeszter P
Ognjen Spahic: Hansen gyermekei

Vonaton utazva olvastam, és a szemben ülő lány egyszer csak elkezdett csokit enni, én meg furcsán néztem rá, hogy „hogy lehet ilyenkor ENNI??” … de aztán szép lassan rájöttem, hogy ő NEM olvassa azt, amit én, sőt NEM lát bele a fejembe sem…

>!
Cipőfűző P
Ognjen Spahic: Hansen gyermekei

Kemény könyv. Bár egy lepratelep mindennapjairól nehéz lenne vidám történetet írni. Ennek ellenére mégis meg-megbújik benne pár groteszk fordulat, ami abszolút hozzájárul az egyébként is viszolygással vegyes együttérzés hatásához. A karakterek között talán nincs is "szerethető"(nagyszerű ábrázolása annak, hogy a körülmények hogyan alakítják az ember jellemét), ellenben annál több a sajnálatra méltó.
A stílusa néhol nyers, néhol pedig egészen művészi. Csak a „zsíros” jelző állandó használata zavart egy kicsit.
Spahic pusztulás ábrázolása szerintem egészen hátborzongató. Csoda, hogy a végére nem lett minden az enyészeté.

>!
Kooczka
Ognjen Spahic: Hansen gyermekei

Szentimentalizmus mentes, naturális, realista, keserű, önáltatóan reménykedő, beletörődő – és olykor-olykor még talán szép is.


Népszerű idézetek

>!
dokijano

    Robert W. Duncannek köszönhetően a lepratelepen töltött évek rövidebbnek tűntek. R. W. D. soha nem feledkezett meg a születésnapomról. Ajándékként mindig olyasmit kaptam, ami tökéletesen megfelelt szükségleteimnek vagy ízlésemnek. A legkedvesebbre, a Beatles fehér albumára a Jugoton kiadásában egész életemben úgy fogok emlékezni, mint a jóság és a csonkítatlan barátság hangjaira. Emlékszem, amikor a Back in the U. S. S. R. felharsant a hangszóróból, az öreg Zoltán Ingemar ordított örömében, mert azt hitte, hogy propagandaindulót, a Budapest utcáin dübörgő orosz tankokhoz intézett ultimátumot hall. A folyosón menetelve naponta újra és újra akarta hallani, és boldogan üvöltötte az ő szovjetellenes jelszavaival egybecsengő refrént.

20. oldal, 1. fejezet (Jelenkor, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: The Beatles
>!
Cipőfűző P

Robert észrevette, hogy az állami televízió operatőrét két rendőr az épület mögé kíséri. Néhány hatalmas pofon kíséretében elvették a kazettát a szerencsétlentől, majd ütésekkel a falhoz szögezték. Az egyik erősfiú megveregette a vállát, és a fiatalember betett egy új szalagot. Csönd lett megint. Azt hiszem, a munkások hallhatták a kamera surrogását, ahogy lassan tekeredett a celluloid, és rögzítette rémült arcukat. A tiszt gumibottal mutatta, mit kell lefilmezni. Az objektív engedelmesen járt a nyomában, és nagy üvegszeme sorra közelített a lehajtott fejű rendbontókhoz. Robert W. Duncan később majd keserű iróniával veti össze a kamera üveglencséjét és a dolgok, események tényleges állását jelentő szavakat: objektív és objektív. Csodálkozott ezen a nyilvánvaló össze nem illésen, és felhozott még néhány példát, amelyekre már nem emlékszem.

73. oldal

>!
eeszter P

Bizonyos dr. Horatius Portos Tercino professzor, nagy tekintélyű tudós, a fertőző betegségek specialistája […] azt állítja, hogy hogy a lepra legrégebbi nyomai az australopithecus településein mutathatók ki. A gerinccsigolyák fosszilis maradványai állítólag olyan porózus üregeket tartalmaznak, amelyek Hansen bacilusának jelenlétére utalnak.

141. oldal

>!
Cipőfűző P

Nem annyira a dac vezérelt minket, hogy ellenszegüljünk a törvény dölyfös erejének, mint inkább a vágy, hogy részesévé válhassunk valaminek, ami a kerítésen kívül létezik. …
Mindannyian kontaktusra vágytunk, akár ellenségesre is, csak hogy egy pillanatra lerombolhassuk a falat, mely sokkal magasabb a kórházat körülvevő kerítésnél. Ám minden megtört azon a vasfalon, amelyet Hansen szorgalmas mesteremberként évezredek óta építgetett bemocskolt nevünk köré.

80-81. oldal

>!
eeszter P

[…] azon ügyködik, hogy egy volt tébécést szervezzen be sofőrnek. Köztudomású, hogy akik átestek ezen a betegségen, azokat nem fertőzheti meg Hansen bacilusa.

106. oldal

1 hozzászólás
>!
Cipőfűző P

Mindig az volt a benyomásom, hogy az épületet és közvetlen környékét inkább ősi, elátkozott temetőnek tekintik, amelyben szellemek nyüzsögnek, semmint egészségügyi létesítménynek. Ehhez, azt hiszem, a hosszú vászonköpenyek is hozzájárultak, amelyek a naptól meg a többi beteg tekintetétől védték testünket. Úgy értem, azok tekintetétől, akiknek még volt szemük.
Minden leprás szeretné szeretné tudni, milyen torzulásokat mutat a többiek teste. A négyszemközt, esetleg három- vagy kétszemközt folyó beszélgetések örök témája ez. A legérzékenyebbek a férfi nemi szervek, a betegség bizonyos stádiumában szárított enciángyökérre hasonlítanak, azelőtt pedig egy öregember göcsörtös, használhatatlan ujjára. Hallgatólagosan ennek a testrésznek az állapota határozta meg a páciens státuszát a telepen.

13. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mirko Kovač: Város a tükörben
Andrej Nikolaidis: Az eljövetel
Branimir Šćepanović: Az a gyalázatos nyár
Mihailo Lalić: A sötétség sugara
Mirko Kovač: Bevezetés a másik életbe
Mihailo Lalić: Hadiszerencse
Mihailo Lalić: Siralomhegy
Veljko Kovačević: Gavro megpróbáltatásai
Andrej Nikolaidis: Kilenc
Branimir Šćepanović: Földbe némult száj