Hibridek (Xenogenezis-trilógia 3.) 93 csillagozás

Octavia E. Butler: Hibridek

„Ha ​még nem olvastál Butlertől semmit, akkor el sem tudod képzelni, milyen lehetőségek rejlenek a sci-fiben.”
Fantasy & Science Fiction

Az emberek és az oankálik azóta párosodnak egymással, hogy az idegen faj megmentette a nukleáris háború utolsó túlélőit. Az idegenek célja, hogy a hímek és nőstények mellett létező, harmadik nemű társaik, az ólojok – akik az alakváltás, gyógyítás és génmanipuláció képességével rendelkeznek – addig kísérletezzenek az emberi DNS-en, míg létre nem hoznak egy olyan hibridet, ami képes életben maradni a világűr legkegyetlenebb feltételei közt is.
Jodahs egy különleges óloj: ő az első földönkívüli, akit emberi anya szült meg. Ahogy felnő és a teste érettségi szakaszba lép, úgy fedezi fel különleges képességeit. Jodahs azonban a származása miatt idegennek számít az idegenek között is, és ha nem tanulja meg kontrollálni a félelmét, valamint nem veszi sikerrel a metamorfózisokkal járó kihívásokat, akkor nem a két faj… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1989

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2020
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634197102 · Fordította: Huszár András
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2020
272 oldal · ISBN: 9789634197119 · Fordította: Huszár András

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 67


Kiemelt értékelések

csartak P>!
Octavia E. Butler: Hibridek

Pár hete már befejeztem, de csak húzom-halasztom az értékelést, mert van számomra egy sajátságos adaléka a történetnek, amiről ritkán beszélek.
A harmadik részben nem bonyolódunk túlságosan mélyre, igazából az történik, hogy megismerjük Jodash-t, akinek a célja az, (főképp az ösztöneire hagyatkozva) hogy emberi párt találjon magának bizonyos határidőn belül, mert különben nagyon rosszra fordulhatnak a dolgok.
Jodash egy különös kívülálló, egyedi az emberek és az oankálik között, a két faj keveredésének egy újabb lépcsőfoka. Nagyon élveztem olvasni őszinte, hátsó szándéktól mentes gondolatait.
Végül egy érdekes dolog: Octavia egy ritka genetikai betegségről ír a történetben. Már az elején gyanús volt a tünetek alapján, de mikor leírta a nevét, már tudtam miről van szó. Sajnos nekem is ilyen betegségem van. A könyvben a lehető legszerencsétlenebb és legszörnyűbb formájában mutatja be. Nekem hála az égnek, egyáltalán nincs ilyen szörnyű külső nyoma a betegségnek, de viszont bizonyos belső szervi dolgokban okoz hátrányt. A betegség gyógyíthatatlan, így jó volt elképzelni egy olyan világot, ahol már olyan lények élnek közöttünk, mint a konstrukrok, akik kigyógyítanak mindenféle nyavajából. :)
Szívesen olvastam volna még arról, hogy hagyták el a Földet az oankálik, de sajnos ebből a sorozatból ennyi jutott. Csodálom Octavia Butler fantáziáját, igazán különleges, egyedi hangulatú sorozatot olvashattam, amelyben az emberiség egy új egészen szokatlan szintre lépett.

3 hozzászólás
Mrs_Curran_Lennart P>!
Octavia E. Butler: Hibridek

A három rész közül ez tetszett legkevésbé, mert a főszereplő Jodah időnként eléggé idegesített. Jobban örültem, amikor még nem tudtam, hogyan működnek az ólojok. Kicsit perverznek éreztem állandóan arról olvasni, hogy mennyire vágyakozik a leendő párjai után. A történet amúgy jóval a második rész után játszódik, de szintén Lilith gyerekei a főszereplők. Egész jó befejezést írt a szerző, teljesen elégedett voltam vele.

ViraMors P>!
Octavia E. Butler: Hibridek

Az élet értékes.

– Könnyebben is lehetne beszélni erről – vallotta be. – De vannak dolgok, amiket nem szabad könnyen elintézni.

– Új faj nem születhet biztonságosan.

* * *

Beszélgessünk a csápos szexről.
Á nem, inkább mégse.

Bevallom, a könyv elég komoly hányadában nem volt kifejezetten őszinte a mosolyom. Hiányoltam azt a fajta pszichológiai éleslátást, ami az előző két részben leginkább megfogott, ugyanakkor az oankáli társadalmi és biológiai berendezkedés már nem hatott újdonságnak, csak furcsának. Ezért aztán soknak éreztem az amit az oankálikról feltétlenül tudni kell jellegű visszaemlékezéseket és a felnőtté válással, első sorban a szexualitással ismerkedő/küzdő Jodash kínlódásait, történetét is. És ezt eléggé sajnálom, mert sok helyen kissé esetlennek éreztem ezt a részt, pedig pont ennek nem lett volna szabad ilyen érzést keltenie.
Ami ennek ellenére erősen fölfelé húzza spoiler az a vége. Mert a vége pontosan az, amire a teljes három kötet mutatott, spoiler Ez pedig az én szememben egy végleges és visszavonhatatlan pesszimista voks a jelenlegi emberiséggel szemben, ugyanakkor abszolút pozitív az élet és a fejlődés mellett.

Lisie87 P>!
Octavia E. Butler: Hibridek

Úgy vártam ezt a könyvet, mint a Messiást. Ki is szabadítottam a leghamarabb, ahogy tudtam a Libri fogságából, hátrahagyva itthon férjet és (alvó) gyermeket. Ahogy időm engedte, rögtön bele is vágtam…az olvasásába.
Komolyabbra fordítva a szót, nem érzek teljes katarzist a könyv elolvasása után. Többre és másra számítottam, mint amit kaptam.
Először is, bár nem kellett volna meglepnie, megint kaptunk egy új szemszöget (a második rész elején is csalódásként ért, hogy nem Lilith-el folytatódik, hanem új szereplővel). Ezzel nem is lett volna baj, de kicsit olyan lett a harmadik rész, mint a második kicsit eltérőbb dolgokkal. De itt is figyelemmel követhetjük Jodash felnőtté érését és érzéseit, stb. Kicsit azért másra számítottam, mert sok más szálban láttam potenciált, pl hogyan boldogulnak a marsiak, vagy mi lesz, ha elhagyják a Földet az oankálik. Vagy bármi egyéb és újszerű ötlet.
Mégsem lehetek szőrös szívű, ezért csak fél csillagot vonok le. Az élmény megvolt, olvastatta magát és még mindig kedvenc sorozatként gondolok rá.

2 hozzászólás
Niitaa P>!
Octavia E. Butler: Hibridek

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2020/05/octavia-e-butle…

"Nehéz megfelelő szavakat találnom a sorozat és köztem kialakult kapcsolatra. Talán leginkább a bonyolult jelzővel tudnám illetni. Egyfelől egy új, a klasszikus sci-fi műfajába nyerhettem bepillantást és meglepődve tapasztaltam meg, hogy mennyire kíváncsivá tesz ez a műfaj. Felnyitotta a szemem és új kapukat tárt ki előttem. Ezért nem lehetek elég hálás neki. Ugyanakkor a befejező kötet közel sem hozta a várt színvonalat, ami negatívan hat az újdonsülten megalakult érdeklődésemre. A Hibridek elolvasása után nem lettem se több, se kevesebb. Szórakoztatott is, meg nem is. Nem mondanám, hogy kidobott idő volt a vele eltöltött pár óra, de hasznosnak sem titulálnám. Totális középállapot.
Talán, ha a szerző agya kevésbé jár a nemi aktusok körül, nagyobb volumenű történetet tudott volna létrehozni. Lagymatag lett, igen, pontosan ezt a szót kerestem. Pont olyan semleges, mint Jodash. Rosszul éltem ezt meg, hiszen Akin minden hibája ellenére közel került hozzám. Neki voltak céljai, elképzelései, ezzel szemben öccsének csak és kizárólag egy dolog lebegett a szeme előtt: találni magának két embert, akik közé befeküdhet és közösen átélhetik a gyönyört. Csupán ösztönök maradt, a felsőbbrendűség maximálisan eltűnt. De úgy vélem, mindez elnézhető lett volna, ha a lezárás valahogy grandiózusabbnak hatott volna. Nem érzem magamban azt, amit a sorozatok végére érve szoktam. Nem lebeg a szemem előtt a „Vége” felirat. Ugyanolyan átlagos volt, mint mondjuk a hét napjai közül egy csütörtök.
Mindemellett egyáltalán nem bánom a teljes sorozatra szánt időt. Mint mondtam, felnyitotta a szemem arra nézve, hogy igen, én szeretem ezt a műfajt is, szóval úgy vélem, a továbbiakban több sci-fi művet fogok a kezembe venni, mert van benne potenciál. A kategóriával történő ismerkedésnek, alapozásnak tökéletesen megfelelő. Többnek viszont kevés. "

pat P>!
Octavia E. Butler: Hibridek

Emberi kolóniák a Marson?
Idegen civilizációk együttélésének lehetőségei?
Az emberi faj előtt megnyíló perspektívák?
Csodás dolgok, amiket az oankálik múltjáról és képességeiről eddig csak sejtettünk?
Micsoda fantasztikus témák, micsoda izgalmak!

Rendben, akkor most lássuk, ki kivel dug!

Én tényleg szeretem ezt a trilógiát, de falnak megyek, mikor a hatalmas és lenyűgöző díszletek között kisszerű szappanoperák cselekménye zajlik.
Avagy, elhiszem, hogy nagy szám egy hibrid óloj, de miért is?
Jó, a végére talán megsejtettük. És akkor most lássuk, ennek fényében hogyan is lesz tovább!
No jó, majd elképzelem. Köszi.

luthienlovemagic IP>!
Octavia E. Butler: Hibridek

Amikor egy könyvsorozat végére érek, mindig elfog egyfajta gyász-érzés, mert el kell engednem a szereplőket, a történetet. De ez így is van rendjén, ugyanis nálam ez jelenti azt, hogy nyomot hagyott/hagytak az adott mű(vek). A Hajnal és az Átváltozás utánhogy lezárás is hasonlóan jó lesz, azonban ez sajnos nem így történt. A Hibridek nem hozta el azt a katartikus lezárást, amit a Xenogenezis-trilógia megérdemelt volna.

Egy jó nézőpontszereplő nagyon fontos, ennél a karakterközpontú trilógiánál meg különösen, ezért reménykedtem, hogy ismét kapok egy elgondolkodtató cselekményt, amiben elmerülhetek. Addig nem is volt ezzel baj, amíg úgy tűnt, Jodahs hímnemű konstrukt lesz. Mert habár azon kicsit húztam a számat, hogy lemásolja Akint, de pont ezért lett volna érdekes, hogy ő milyen döntéseket fog hozni. Aztán viszont kiderült, hogy spoiler lesz (megvallom, utólag olvastam fülszöveget, amit jól tettem, mert lelőtte volna a lényeget). Ez jó és hirtelen csavar volt, de ekkor kezdődtek a gondok is.

Nem tudom szofisztikáltabban megfogalmazni, de az egész regény arról szólt, hogy a főszereplőnk párosodni akar, már az ivarérettsége előtt szinte csillapíthatatlan szexéhsége van, és ráadásul közben Nikanzs (az óloj szülője) arra tanítgatja, hogyan csábítson magához embereket, akik aztán a hatására örökre a párjai lesznek, mert nem tudnak majd nélküle létezni. Ezzel kidomborította, kvázi lerántotta a leplet az ólojok igazi természetéről, ami mellékszálként nem lett volna rossz. De erre építeni egy egész könyvet nem volt szerencsés, főleg úgy nem, hogy közben egy csomó dolgot nem zár le, ráadásul a cselekmény is döcög, és Jodahs pártalálási és felnőtté válási stációin kívül szinte nincs is a kötetnek (kivéve a genetikailag tiszta, torzszülöttekből álló falu megtalálása, ami viszont szintén nincs rendesen kifejtve, és megint csak az oankáli fölényt hivatott bemutatni). Ez egy pontig érdekes, de aztán önismétlőnek hat, sőt néhol unalmassá is válik.

A történet- és világépítésbeli negatívumok dacára Butler nyelvezete továbbra is gyönyörű, továbbra is érdekes, amit megmutat az általa elképzelt világból, emellett a kötet teli van szép gondolatokkal, amelyeken érdemes elmerengeni egy kicsit. Mellesleg nem tagadom, hogy Jodahs összességében egy jól felépített karakter, akinek hálátlan szerep jutott a nagy egészben, de mindennek ellenére nagyon szerethető. Valamint általa jobban belelátunk a családja kapcsolatdinamikájába is, amiről érthető okokból a Lilith és Akin szemszögű kötetekben nem olvashattunk ilyen mélyen. Mert helyenként akármilyen beteg (aberrált) is volt ez a kapcsolatrendszer, azért érdekes volt innen kívülről jobban belelátni.

A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2020/11/27/konyvkritika_…

2 hozzászólás
kvzs P>!
Octavia E. Butler: Hibridek

Gondban vagyok ezzel a kötettel, sőt az egész sorozattal is. Intellektuálisan ugyanis érdekes az oankáli faj, és az ő működésük, érzelmileg viszont taszít ez az elnyomás. Emellett nehezítette a könyv(ek) olvasását, hogy igazából egyik szereplővel sem tudtam azonosulni.
Látom én is, hogy az emberiség mennyire elcseszett tud lenni, mégsem gondolom, hogy csak a teljes behódolás, vagy az erőszakos ellenállás az, ahogy egy idegen fajra tudunk reagálni.
Az érdekes szociológiai és pszichológiai kérdések mellett pedig nem tartom elfogadhatónak, hogy a emberiség megmentésének egyetlen újta a kikényszerített genetikai változás és a bolygó totális lerablása. Mert az oankálik végső soron azt érik el, amitől „megmentik” az emberiséget: a Föld elpusztul, az emberi faj pedig jelen formájában kihal. A biológiai eszközökkel kikényszerített rabszolgaság pedig akkor is rabszolgaság marad, ha a rabszolgák végül élvezik azt.

buzavirág>!
Octavia E. Butler: Hibridek

Kicsit csalódottan vettem tudomásul hogy megint ugrottunk az időben és az előző részben kulcsszerepet betöltő spoiler már túl vagyunk, sőt ez már mellékes szerepet kapott a történet folytatásában.
Az írónő megint kiemelt egy főszereplőt, és köré építette a történetet, ezért egyfajta kiegészítésként értelmeztem ezt a kötetet, nem igazi folytatásként. Számomra zavaró volt hogy a párkeresés lett az események mozgatórugója.Többször is helytelennek, kizsákmányoltnak érzetem az új fajjal, a hibridekkel élő emberek helyzetét.
Összességében végig egy olvasmányos, izgalmas sci-fi sorozattal ismerkedhettem meg, és egy merész írónővel, aki bátran nyúl az új és az ismeretlen felé, rendkívül tehetséges módon. Szívesen olvasnék még tőle.

Ananiila>!
Octavia E. Butler: Hibridek

Ismét ugrott a könyv az időben, megint új főszereplőt kaptunk Jodash-t, aki érdekesebb figura, mint az előző kötetbeli Akin.
Apropó Akin. Azért arról kaphattunk volna több infót, hogy mégis hogyan alakult a további élete illetve a Marsbéli kolónia.
Ez a könyv egy erotikus történet volt, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni.
Jodash jön-megy és párt (párokat) keres magának párzás céljából.
Most vált igazán ellenszenvessé az egész oankáli faj, azzal, ahogy manipulálja az embereket.
Továbbra is emberpárti vagyok, még akkor is ha menthetetlenül elbaltázott faj vagyunk.
Sokkal könnyebben csúszott ez a rész, mint a második annak ellenére, hogy ennek sem volt különösebben izgalmas cselekménye.
Összességében a remek kezdés után, egy erős visszaesés volt ez a sorozat számomra, de mégsem bánom, hogy elolvastam, mert nem érzem elpazarolt időnek. Tudott adni egy újfajta megközelítést, melyet még nem olvastam soha sci-fi műfajban.


Népszerű idézetek

CrazyTeddy>!

– Az akarsz lenni, ami vagy. Így egészséges. Így helyes. Az már a mi döntésünk, a mi felelősségünk, hogy mihez kezdünk ezzel. Nem a tied.

37. oldal

ViraMors P>!

Az emberek mást mondanak a testbeszédükkel, és megint mást a szájukkal; rengeteg időbe és energiába telt kisilabizálni, mire gondolnak valójában. Ha pedig nagy nehezen megértettük őket, dühbe gurultak, és úgy tettek, mintha kiolvastuk volna a gondolataikat.

Kapcsolódó szócikkek: emberek
ViraMors P>!

– Hisztek a szellemekben?
– Mi az életben hiszünk.

ViraMors P>!

– Könnyebben is lehetne beszélni erről – vallotta be. – De vannak dolgok, amiket nem szabad könnyen elintézni.

ViraMors P>!

Az emberek rengeteget foglalkoztak mások kinézetével.

Anikó_Kádár P>!

Az emberiség hierarchikus berendezkedésből fejlődött: uralkodni akart más életformák felett, olykor meg is semmisítve azokat. Az oankálik gyűjtögető életmódot folytattak: összeszedtek más fajokat, és keveredtek velük. A gyilkosságot nem pusztán pazarlásnak tekintették, hanem ugyanolyan elfogadhatatlannak, mintha saját egészséges végtagjukat fűrészelnék le. Csak önvédelemből és mások életének megmentéséért harcoltak, de még olyankor sem törtek mások életére, csak ártalmatlanná tették őket.

56. oldal

Niitaa P>!

A gyerekek olyanok, amilyennek – fejtette ki Tehkorahson keresztül. – Minél inkább torzszülöttként kezeljük, annál inkább úgy is fog viselkedni.

84. oldal

Anikó_Kádár P>!

Az emberek úgy tartják, minél közelebbről ismerünk valakit, annál több hibát találunk benne.

33. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Joan Slonczewski: Génszimfónia
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Philip K. Dick: A jövő orvosa
Aldous Huxley: Szép új világ
Philip K. Dick: Szárnyas fejvadász
John Marrs: The One – A tökéletes pár
Szathmári Sándor: Kazohinia
Robert Merle: Védett férfiak
Frank Herbert: Frank Herbert teljes science fiction univerzuma 1.