Ha úgy keresünk valamit, hogy átkutatjuk érte minden holminkat, azt mondjuk: tűvé tesszük érte a lakást. Ha egész városrészeket bejárt valaki, mondhatjuk rá: nyakába vette a várost. Amire nagyon kíváncsiak vagyunk, az fúrja az oldalunkat. Tűvé tesz, nyakába veszi a várost, fúrja az oldalunkat – olyan kifejezések, amelyeket lépten-nyomon használunk, és amelyeknek pontosan tudjuk a jelentését, de arra a kérdésre már nemigen tudnánk felelni, hogyan jutottak ezek a szókapcsolatok közkeletű, átvitt jelentésükhöz. Honnan erednek szólásmondásaink? Az átfogó szólásmagyarázó szótár erre a kérdésre ad választ.
Mi fán terem? 38 csillagozás

Most olvassa 2
Várólistára tette 13
Kívánságlistára tette 12

Kiemelt értékelések


O. Nagy Gábor: Mi fán terem? 91% Magyar szólásmondások eredete
Hogyan lehet a kákán csomót keresni? Megveszed olcsón, eladod jó drágán! – humorizált anya gyerekkoromban, de akkoriban nem igazán esett le a húszfilléres. Szólásmondásokból a tudományom pedig végképp nem ért egy hajítófát sem. Miért mondjuk, hogy iszik mint a kefekötõ, be van rúgva, mint az ágyú, részeg, mint a csap? (Jól festhet ez az illuminált objektumpaletta egy csehóban). Miért mond valami csütörtököt? Hogyan kopog egy szem az éhségtõl? Mi az az írmag? És miért rázta meg Krisztus a vargát? (Mert nem volt leföldelve.)
Igazán érdekes gyûjtemény ez, felerészt olyan feledésbe merült kifejezésekbõl, mint hogy főzik a kapcáját, lebeg, mint Mohamed koporsója, kapkod, mint Bernát a ménkû után. A manapság is használatos mondások boncolgatása ennél is izgalmasabb volt, így tudtam meg, hogy csávába kerülni tényleg módfelett kellemetlen, hiszen az a bõr kikészítéséhez használt bûzös, lúgos folyadék, amelyben bónusznak kutyaürülék is előfordulhat. Guszta. Fába szorulni féregként szintén erõs program, hiszen féreg=farkas, fa=kihegyezett karó a verem alján. Aki megütheti a bokáját, az se nem csupán egy botlást kockáztat, hanem hogy kötélen fog lágyan himbálózni, miután hurkot vetettek a nyakába, és épp a szél koccantgatja össze a lábait. Nem ok ez a fakutyás vigyorgásra, ami pedig a csizmahúzó nyitott szájforma sarokfogójára utal. Az sem mókás, ha faképnél hagynak valakit, ami a kapufélfát jelenti, melyet régen gyakran díszített fejforma faragás, és találkák népszerű helyszíne volt a legény és a leány közt. Aztán ha például a legény revideálta álláspontját a viszonyról, és dugába dőlt a románc, már csak bottal üthették a srác nyomát. A faképnél hagyott lány ilyenkor tűnődhetett azon, hogy mi is az a duga, és miért paskoljuk husánggal valakinek a nyomát. Miközben esetleg szidjuk, mint a bokrot. Pedig hát mit vétett az a cserje?
Ne menjünk Földvárra deszkát árulni, inkább vergődjünk diadalmasan zöld ágra!
spoiler


O. Nagy Gábor: Mi fán terem? 91% Magyar szólásmondások eredete
Vajon tud-e egy ilyen szólásgyűjtemény versenyezni az internetes keresőkkel? Én azt hiszem, hogy igen.
Rögtön az előszó egy komplett munka a szólások világáról, sőt még a közmondásokról is értekezik egy kicsit.
Érdekes volt a könyv. Bár azt eddig is tudtam, hogy több szólásunknak német eredete van, az viszont újdonság volt, hogy bizonyos szólások egymástól függetlenül több vidéken is ugyanúgy alakultak ki (pl. Bámul, mint borjú az új kapura).


O. Nagy Gábor: Mi fán terem? 91% Magyar szólásmondások eredete
Én már csak ilyen kíváncsi vagyok….nagyon szeretm.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Czakó Gábor: Beavatás a magyar észjárásba ·
Összehasonlítás - Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? 95% ·
Összehasonlítás - Hernádi Miklós: Közhelyszótár 95% ·
Összehasonlítás - Pusztay János: Az „ugor-török háború” után ·
Összehasonlítás - Erdélyi István: Sumér rokonság? ·
Összehasonlítás - Asbóth Oszkár: Szláv jövevényszavaink ·
Összehasonlítás - Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai ·
Összehasonlítás - Montágh Imre: Tiszta beszéd 96% ·
Összehasonlítás - Kálmán Béla: A nevek világa ·
Összehasonlítás - Deme László – Fábián Pál – Tóth Etelka (szerk.): Magyar helyesírási szótár ·
Összehasonlítás