Madéfalvi ​veszedelem 20 csillagozás

Nyirő József: Madéfalvi veszedelem Nyirő József: Madéfalvi veszedelem Nyirő József: Madéfalvi veszedelem Nyirő József: Madéfalvi veszedelem Nyirő József: Madéfalvi veszedelem Nyirő József: Madéfalvi veszedelem Nyirő József: Madéfalvi veszedelem Nyirő József: Madéfalvi veszedelem Nyirő József: Madéfalvi veszedelem

A Madéfalvi veszedelem igazi „székelyregény”, amely egy magára hagyott népi közösség történelmi sorsának, „szenvedéstörténetének” elbeszélésével hívja fel a figyelmet arra, hogy Erdély maradék magyar karakterének fenntartására és védelme nem képzelhető el a székely közösség védelme nélkül.
A regény a székely határőrség szervezésének véres történelmi tragédiáját mutatja be. 1764. január 7-én hajnalban a császári katonaság hihetetlen kíméletlenséggel támadt az álmukból felvert székelyekre, a támadásnak több mint négyszáz halálos áldozata és több mint ezer sebesültje volt, közöttük asszonyok és gyermekek. A kollektív ábrázolás medrében a madéfalvi vérengzés áldozatai mintegy közös személyiséget kapnak, az elszenvedett tragédia nem pusztán sok-sok egyén személyes tragédiája, hanem egy egész népé.

Eredeti megjelenés éve: 1939

>!
Lazi, Szeged, 2010
416 oldal · ISBN: 9789632671277
>!
Kairosz, Budapest, 2005
474 oldal · ISBN: 9637510842 · Illusztrálta: Barabás Éva
>!
Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003
412 oldal · ISBN: 9736650308

7 további kiadás


Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Erdély


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

nyolcadikutas>!
Nyirő József: Madéfalvi veszedelem

Hááááát….-tal nem kezdünk mondatot.
Ergo: De, hááát, igen!
Nehéz ezt kifejezni. Mert ambivalensek az érzéseim.
Egyszer: Igen! Igen!! Igen!!!
Másszor meg: Ejnye, donnerwetter! Ahogy mondaná a német.
Nyírő a székelység történetének egy sötét korszakának állított emléket. Ahogy utána olvastam, a tények szikárak, valósak, osztrák szereplői úgy szintén. Hogy a Zöld, vagy a többi család létezett-e nem kérdés. Bizton rengetegen voltak, kik elszenvedték az attackot.
A regény tiszteletadás. Csak túlírt és rendkívül száraz. Noch dazu, olykor, már-már unalomba fullad. Az érdeklődés lankad és bár a nyelvezet, a kifejezési mód csodálatos, ez ma már önmagában kevés az üdvösséghez.
A két és fél csillaggal, nem tudom, most dicsértem, vagy lehordtam. De komolyan!

szikszai_2 P>!
Nyirő József: Madéfalvi veszedelem

Ez a könyv teljesen más világba repített, mint a novellái. Azok nem tetszettek annyira, ez viszont most teljesen magával ragadott. Ilyen gyönyörű leírást a székelyekről, csak Koós Károly és Wass Albert műveiben éreztem.
Alig bírtam letenni és végig szorítottam, hogy a székelyek győzzenek az osztrákokkal szemben. Sajnos nem így történt, mint kiderült.
Cselekményes, szép ízes székely párbeszédek. Akit érdekel a székely nép története, ezt a könyvet ne hagyja ki. Remekmű!

nagybettina P>!
Nyirő József: Madéfalvi veszedelem

Hű, eléggé hosszúra nyúlt ez az olvasás – de ez összességében nem a könyv hibája.
Az értékeléseket tekintve talán az író legnépszerűtlenebb könyve, bevallom félve álltam neki.
Ugyanakkor Nyirő az egyik kedvenc írom, s az álláspontomon ez a könyv sem változtat.
Sokszor több napon keresztül nem került sor a folytatásra, ez némileg kizökkentett, rontotta az olvasásélményt, mert újra fel kellett vennem a fonalat. Hozzáteszem, néha valóban a könyv miatt tettem félre, mert untam. Miután egyes részeket túl hosszassan taglal, egy idő után nem köt le. Többször úgy éreztem újra és újra ugyanazokat a mondatokat olvasom, csak épp más köntösbe bújtatva.
Alapvetően én a könyv „védelmére” szeretném terelni a szót. :D Tény, hogy nem a legjobb Nyirő könyv, amit olvastam, de megvoltak benne azok a mozzanatok, ami miatt szeretem az író történeteit. Leírásaival, a különböző életek, sorsok bemutatásával az ember lelkére hat. Erős jellemek bontakoznak ki, szerethető karakterek tűnnek fel – s ha nincs is döntő szerepük a történet alakulásában, biztos nyomot hagynak bennünk. A hazaszeretet amúgy is átjárja minden írását, itt viszont a történelmi vonatkozás miatt méginkább előtérbe került. S ha már a történelemnél tartunk; nem emészthetetlen, a korabeli viszonyok adta „kuszaságon” is felül lehet kerekedni. S ebben a tekintetben is pluszt adott, hiszen arra késztetett, hogy utánaolvassak, belemélyedjek eme tragikus esemény részleteibe, rákeressek a valós alakokra stb.
Ha legközelebb Madéfalván járok, biztos más érzés lesz az emlékmű előtt megállni. Eszembe fog jutni ez a regény.
Végül a csillagozásról; nem vagyok biztos a dologban, de a pillanatnyi benyomás és az író más műveihez hasonlítás után egy 3,5 ös ponttal zárok.

Édes_Erdély>!
Nyirő József: Madéfalvi veszedelem

Zsinális nyelvezetű, gyönyörű leírásokkal teli könyv. Erdély, a Székelyföld és aszékelység történetének meismerése szempontjából egyszerűen kihagyhatatlan alapmű. Célszerű lenne iskolai kötelező olvasmánynak, e legalábbis ajánlott könyvnek betenni!

Ha lenne nemzeti filmgyártásunk, akkor ez a könyv minden bizonnyal felkeltette volna valamely rátermett filmrendező érdeklődését és ma már a világ legtávolabbi szegletében is tudnának Erdélyről, a Székelyföldről, az erdélyi magyarságról, ezáltal az erdélyi magyarság mai elnyomatása, autonómia küzdelme is nagyobb támogatást kapna a nemzetközi közvéleménytől.

Hogy Nyirő Józsefnek ebből a remekművéből még nem készült film (sőt még ötlet szintjén sem merült fel) egy hatalmas mulasztása a hazai filmművészetnek, amelyet mielőbb pótolni kellene!

milcsi>!
Nyirő József: Madéfalvi veszedelem

Befejeztem. Ez borzalmas volt. Úgy hiszem, ez volt az első, és utolsó könyv amit elolvastam az írótól. Csak azért olvastam végig, és azért nem hagytam abba, mert érdekelt ez a gyászos történelmi esemény. Nyirő stílusa végig idegesített, egyszerűen borzalmas volt. Az állandó kicsinyítései, felnőtt nőnek testecskéje van, vagy az ellenpélda, minden idősebb ember, vén vagy vénecske volt. Szinte az őrületbe kergetett. Ez nem régies stílus, hanem végtelenül idétlen. Az utószó szerint a mű csúcspontja a mészárlás leírása. Én úgy álltam neki a könyvnek, hogy nem érdekelt az író politikai hovatartozása a II. világháború alatt. Azért nevetséges, hogy a mű méltatója szerint nem volt fasiszta, ugyanakkor tagja volt a Nyilas pártnak. De ettől még lehetett volna jó író. De a népirtás leírását olyan szadista beleéléssel ecsetelte vagy húsz oldalon, hogy egy normális érzésű embernek émelygett a gyomra. A belek kifordulásától a szemek kivájásáig csaknem húsz oldalon minden taglalva volt. Ezenkívül folyamatosan feltűntek nevek, az olvasó azt se tudja ki fiai, borjai. Össze-vissza ugrál a jelenetek közt, mindenhonnan előtűnnek különböző becenevek. De egyetlen normális jellemábrázolás nincs a könyvben. Pedig az olvasó szeretett volna valamit megtudni, akár a vérengzés kiagyalóinak jelleméről. Buccow halálánál ismét előjön az író szerintem nem igazán egészséges hajlama. Egyszerűen undorító és gyomorforgató ahogy ezt a haláltusát leírja. Az olvasó érzi, hogy az író élvezettel írja le ezeket a pillanatokat. Méltatója szerint ez a mű egy történelmi tabló erről a korról. Tudnék mondani kortársat, aki valóban tablót írt különböző történelmi korokról olvasói legnagyobb örömére. Lehetne mondani több magyar írót aki sokkal méltóbban tudott volna emléket állítani a székelység egyik legnagyobb tragédiájának. A történetet nem, de az írócskáját, stílusocskájával együtt szeretném minél előbb elfelejteni.

1 hozzászólás
DTimi>!
Nyirő József: Madéfalvi veszedelem

Habár nagyon szeretem a szerző írásait ezen a könyvön nehezen rágtam át magam. Egy pár éve neki rugaszkodtam már egyszer, de akkor feladtam. Annyira felszínesen érinti az egyes személyekkel való történéseket és úgrál egyik szereplőről, azaz helyszínről a másikra hogy nem tudott sehogyan se lekötni. Nagyon fontos, s főleg tragikus esemény sorozatot ír le amiért érdemesnek láttam mégis kitartani.

>!
Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003
412 oldal · ISBN: 9736650308
dzsobacsi>!
Nyirő József: Madéfalvi veszedelem

A történelmi esemény miatt voltam kíváncsi erre a könyvre. Bár volt benne pár szép és érzékletes leírás, vannak benne jóízű, tréfás mondatok, de összességében rendkívül kusza.
A nevek és események zűrzavarából nehéz kihámozni, hogy mi is történt valójában.
Kár érte.

lygia>!
Nyirő József: Madéfalvi veszedelem

Azért kezdtem bele, mert kíváncsi voltam, az íróra, mert már sokat hallottam róla. Sajnos csalódnom kellett, nagyon nehezen sikerült végigrágnom magam a könyvön a nyelvezete miatt. 18. századi kifejezéseket és szavakat használ, és szótár kellett volna ahhoz, hogy minden szót megértsek.


Népszerű idézetek

Sárhelyi_Erika I>!

– Aki nem hisz, az ne prédikáljon!
– Miben higgyek, apám?
A csontos, immár a halál felé fordított arc felfénylik.
– Abban, amiben eddig nem hittél… Nem az emberben, mert az emberek esendők, változékonyak és gyengék, hanem a földben, hegyekben, völgyekben, a fölöttünk levő égboltban, mert az nem távozik el innen soha. A fák nem futnak el a helyükről hűtelenül és akármilyen változás legyen, mindig ugyanazok maradnak… Osztán a föld alatt is emberek vannak! Hogy halottak? Hát aztán? A halott ember olyan, mint az elvetett búzaszem. Újból kikél és megsokasodik… Ebből érthetsz, ha akarsz!

55. oldal (Interedition, 1989)

2 hozzászólás
Sárhelyi_Erika I>!

(…) a székely lehet szent, gyilkos, az égvilágán minden, de gyáva soha!

45. oldal (Interedition, 1989)

Sárhelyi_Erika I>!

A székely hirtelen elszakítja magát a királybírótól és nehéz, kínos léptekkel elindul. Az ajtóban azonban még egyszer megáll, visszanéz és elkárhozott arccal felsóhajt:
– Könnyű az uraknak, mert csak – meg kell halniuk!
Mindenki érzi, tudja, mi van a különös mondás mögött.
Az ajtó dördül az eltávozó, idegen földre készülő lázadó mögött.
Az urak továbbra is lehajtott fővel állanak. Fekete Túri azonban gondütötten, rücskölt homlokkal, felfelé borzadó hajjal az urakhoz fordul:
– Tudjátok-e, hogy egy halott székely mene ki az ajtón? … Bár ne kellett volna megérnem! … Utána megy a másik halott székely, a harmadik, a századik, ezredik! … Bár ne kellett volna megérnem!
Senki sem felel. A gondolat leigázott mindenkit. Az éjszakában a nép elvérzésének hosszú útja látszik és nem lehet a végéig követni a sort, amely a lázadó székely nyomában elindul… Már senki sem törődik a halállal, a reáváró sorssal, mióta megvillant előttük a történelem fekete lovának patkóütötte szikrája…

112. oldal (Interedition, 1989.)

Farkasdal>!

Az élet sasmadarai voltak, kik ott fészkeltek a Kárpátok ormain, sziklának, fűnek, fának testvérei és a föld ereje átömlött a testükbe. A fenyvesek fiai, kik minden lélegzettel dalt és álmot, erőt, szépséget és jóságot vettek ajándékul a gyönyörű mindenségtől. A munka himnusza volt minden mozdulatuk, s a ragyogó fejek fénye, színe, pírja, az élet örökös tedeumja volt…
Most pedig csüggedtek, szárnyaszegettek, szemük homályos, mint a veszett kutyáé, kopottak és félelmetesen szegények. Sárba tiport különös havasi virágok, esett, komor lárvák csak, sötét árnyékok az emberiség lelkiismeretén…

bgea >!

Nagy varázsló az erdélyi ősz. Az embereket is elbágyasztja, tiszta békével és megnyugvással tölti el, elfedezi a gondokat, félelmeket, jókká teszi őket, hogy ne higgyenek a rosszban. Székelyföld is elcsendesedett, és bizakodva várta a királyné döntését.

Lazi 2010. 216. old.

bgea >!

Aztán váratlanul megszólalnak a közeli falvak harangjai. Az első halottakat fogadják Csicsó, Delne, Borzsova, Rákos, Szépvíz harangjai, és zúgnak egész nap. Egyik holttestet alig kísérik ki a határból, már jön a másik, tizedik, századik, s a vetéskapukhoz kiállott fekete pluviálés papok nem győzik elimádkozni, szentelni, füstölni őket.
Csak a harangok fáradhatatlanok. Egyik átadja a szót a másiknak, és csakhamar fel Gyergyóig, le Kászonig, a Kárpátok koszorúján végig az egész Csíki-medencét gyászba borítják. Egyedül a medéfalvi nem mer megszólalni, mintha az is meghalt volna.

Lazi 2010. 336-337. old.

nagybettina P>!

Kevesen sajnálták, hogy nagyobb legyen a büntetése.

nagybettina P>!

– No, maga is jó gazda, mondhatom!
– Miért?
– Hol volt a szeme?… Nem látá, hogy a maga lován vágtatott el Isvány úrfi?

nagybettina P>!

– Mert nem is volt lázadás!
[…]
– Ha nem volt lázadás, akkor miért kellett annyi vért kiönteni?
A herceg közmondással válaszolt:
– Ha a fejedelem haragszik, meghalnak az alattvalók!


Hasonló könyvek címkék alapján

Wass Albert: Csaba
Wass Albert: Magukrahagyottak
Wass Albert: Elvásik a veres csillag
Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!
Lőrincz György: Pusztulás
David Autere: Máglyatűz
Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi
Tamási Gáspár: Vadon nőtt gyöngyvirág
Muszka Sándor: A sziklahitű király
Benedek Elek: Az adószedő