Jézusfaragó ​ember 14 csillagozás

Nyirő József: Jézusfaragó ember Nyirő József: Jézusfaragó ember Nyirő József: Jézusfaragó ember Nyirő József: Jézusfaragó ember Nyirő József: Jézusfaragó ember Nyirő József: Jézusfaragó ember

Amikor ​Nyirő József 1924-ben, az ismeretlenségből előlépve, leteszi a Jézusfaragó ember c. novelláskötetét a magyar olvasóközönség asztalára, nem sejtheti, hogy olyan kötetet tett le e sokat látott „asztalra”, amelyet majdan többen a nyirői életmű csúcsának tartanak… Szokatlan dolog ez, mintha az operaénekes már az első fellépésén kiénekelné a magas C-t. Szokatlan és kényes, mert igaz ugyan, hogy lenyűgözi a közönséget, de egyúttal magasra is teszi a mércét. Hogy az éppen csak megszületett erdélyi magyar irodalom részéről erőteljes felütés volt ez a könyv, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan neves kritikusok méltatják lelkesen és elismerően, mint Németh László vagy Jancsó Béla.
A tekintetben is mérföldkő e mű, hogy nyitánya egy olyan sorozatnak, amely rövid időn belül a két világháború közötti magyar irodalom egyik kedvenc témájává avatja a Trianonnal idegen impérium alatt rekedt Székelyföldet és székelységet.
„A székelyek emelt elmével járnak. Nem… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1924

>!
Lazi, Szeged, 2012
214 oldal · ISBN: 9789632671840
>!
Pallas, Csíkszereda, 2005
206 oldal · ISBN: 9736651118
>!
Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2005
202 oldal · ISBN: 9736651118

4 további kiadás


Most olvassa 2

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
nadasdit P
Nyirő József: Jézusfaragó ember

Mélység és magasság.
Az emberek legárvább sorsa, és az Isten jóságos, megsegítő keze.
A világháború és Trianon után íródott novellák a székely emberek hol igen szomorú, hol vidám életét; vagy éppen a furfangos észjárását mutatják be. Szerintem itt el lehet vonatkoztatni a világháborútól, meg Trianontól is, mert ezek nélkül is ilyen lett volna a székely ember élete. Talán más magyar falun élő embereké is. A szegénység áll szemben az élni akarással, az el nem múló reménnyel.
Ezek a novellák hatással vannak az emberre, könny szökik a szemébe. Ahogy az író le tudja írni azokat a lelki fájdalmakat, amit egyes szereplői éreznek, az szinte átüt. Mindegyik elbeszélés egy-egy hitvallás is egyben: az Isten, a hit, a nemzettudat és az emberség mellett.
Aki járt már Székelyföldön, a Havasokban, az tudja, hogy ott milyen. Hogy élnek az emberek, hogy éreznek, mit esznek, mit isznak, mit vallanak. Nyirő József írásmódja visszaadja még a puliszka illatát is.

Legjobban a Bosszú c. novella tetszett.

>!
Sárhelyi_Erika I
Nyirő József: Jézusfaragó ember

Újabb szépség a székely irodalomból. Sírva-nevetős történetek, gyönyörű, ízes magyarsággal elbeszélve. Minden szereplő közel került a szívemhez, akár megríkatott, akár mosolyt csalt az arcomra. Sokat válogattam a könyvesboltban, hogy melyik Nyírőt is vegyem meg az Uz Bence után – most már tudom, a sorrend mindegy, beszerzem az összes írását.

>!
padamak
Nyirő József: Jézusfaragó ember

Tetszettek a novellák. A jellemábrázolások. Az élethelyzetek. Az írás stílusa. Remek.

>!
ppeva P
Nyirő József: Jézusfaragó ember

Voltak benne négy csillagos novellák (főleg a számomra kicsit túl pátoszosra, dagályosra sikerültek), és voltak benne öt csillagosak, igazi lélekfényesítők.


Népszerű idézetek

>!
Sárhelyi_Erika I

(…) a papot imádsággal, az ördögöt muzsikával, a búbánatot önmagával viszi be az ember a házába.

281. oldal (Kairosz Kiadó)

>!
Sárhelyi_Erika I

Férfiembernek falun semmi sincs nagyobb mérge, mint a beretválkozás, mert ritka a jó beretvakés. Sokkal ritkább, mint a tisztességes fehérnép. (…) a jó beretvát halálos vétek kiadni a kézből. Se kölcsön, se sehogy. Ha egyszer is járt idegen kézben, soha többet olyan nem lesz, amilyen volt. Ezt jegyezzék meg. Ebben is hasonlít a fehérnépre.

135. oldal (Kairosz Kiadó)

>!
Sárhelyi_Erika I

(….) elevenen él bennem, mint a papban a miatyánk.

38. oldal (Kairosz Kiadó)

>!
Sárhelyi_Erika I

A székelyek emelt elmével járnak. Nem barom mellett baktató parasztok ők, hanem Isten jobbjának árnyékai, kiknek értelme röptében táplálkozik, mint a fecske.

5. oldal (Kairosz Kiadó)

>!
Sárhelyi_Erika I

(…) omladozó, rozzant istenházák mutatják, hogy a templom élőlény. A benne feltárt sorsok táplálják, s a meleg embertestektől kapnak fényt a falai.

277. oldal (Kairosz Kiadó)

>!
Sárhelyi_Erika I

(…) szinte megütött a guta, mikor láttam, hogy a haldokló öregember ingben-gatyában, hajdonfővel, mezítláb valami malacokat téringet a hóban.
– Menjen csak bé a házba, tisztelendúr, mert mindjárt jövök én is. Ezek a fene malacok kirontottak, éppen csak bérekesztem.
(…)
– Tudja-e, Dani bá, hogy maga most nagy bűnt követett el?
– Én ugyanbiza mivel? – álmélkodik.
– Azt hazudta, hogy halálos beteg, és idefárasztotta az Úrjézust.
Az öreg megsértődik.
– Ki mondta a tisztelendúrnak, hogy én nem vagyok halálos beteg? … No osztán effélit ne halljak… Lásson csak el a szentségekkel, mert nekem nincs több hátra félórámnál. Olyan szépen meghalok, mint a pinty.

>!
Sárhelyi_Erika I

Karácsonykor múlt esztendeje, hogy megbuktam a képviselőválasztásokon. A szavazás után még nekem kellett vigasztalni a választókat, mert a székelyek nemigen akartak belegyőződni, hogy ilyen cudarul jártunk. (…) Én lelkesen kijelentettem, hogy a székely népet bújában-bajában, semmiféle állapotjában el nem hagyom, legyen akármi, engem mindenki saját édestestvérének tekintsen, akihez bármikor bizalommal fordulhat; mire az öreg Pap Mózsi poharat ragadott, s ünnepélyesen kijelentette:
– Akármit mutasson az eredmény, a székelységnek a tekéntetes úr a törvénytelen képviselője.
– Éjjön! – lelkesedett az egész kocsma.

199. oldal (Kairosz Kiadó)

>!
Sárhelyi_Erika I

Dénös föltette a második litret is az asztalra. Ebből láthattuk, hogy ritka tisztességes ember.

223. oldal (Kairosz Kiadó)

>!
nagybettina P

– Mások virágot, én tüzet teszek a sírjaimra, mert – hejh- hideg ez a mocskos világ ! …

19. oldal, Földig le székely ( Révai, 1937)

>!
Sárhelyi_Erika I

Öreg Bántó Mihály úgy ül a széken, mintha a halált várná. Beesett, fekete foltos ábrázata, mélyen ülő szemei, nyíratlan, őszes haja, szegletes csontjai, szegényes gúnyája; minden olyan szomorú rajta. Olyan, mintha egy régen halott megunva a sírt, élő szívet lopott volna magának, és az elhagyatott házba jött volna élni.

103. oldal (Kairosz Kiadó)


Hasonló könyvek címkék alapján

Bánffy Miklós: Farkasok
Benedek Elek: Székely Tündérország
Wass Albert: Magukrahagyottak
Bogdán László: Öt korsó sör a Golgotában
Wass Albert: Ötlet és bátorság I-II.
Tamási Áron: Tamási Áron válogatott művei I-II.
Bajor Andor: Április bolondja
Pál-Antal Sándor – Ördögh Imre – Balázs Dénes – Miklós Márton: Csíkmadaras
Benedek Elek: Firtos és Tartod
Mirk László (szerk.): 101 vers és ének Csíksomlyóról