„ Nagy, igaz sikerre számíthat Nyirő Józsefnek, a kiváló erdélyi írónak új könyve, amely szintén ehhez a műfajhoz tartozik. Memoárszerűen mondja el saját élményeit az író, aki pályája kezdetén pap volt. Ez a könyv úgy mondja el egy pap viharos, megrázó külső és belső élményeit, mint Remarque a katonáét, vagy Munthe az orvosét.
És mint ahogy Remarque sokkal több, mint egyszerű katona, Munthe sokkal több, mint kitűnő orvos, úgy Nyirő József is sokkal több, mint egy fiatal pap, aki elvégezte a szemináriumot, plébános volt a nép között, végig kínlódta a háborút és az összeomlás szörnyű éveit, és végül is lelkiismereti és egyéb okokból letette a reverendát. Nyirő József sokkal több ennél: ragyogó író, igazi költő, akinek rengeteg a mondanivalója, és szuggesztív erővel mondja is el.
Egy nagy, növekvő lelki válság története az egész könyv, amelynek egyes részei nyers, keserű realitásukkal felejthetetlenek. Különösen megkapóak azok a fejezetek, amelyek a háborús élményekről… (tovább)
Arénába űzve 3 csillagozás
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
Nemcsak jó, de szép könyv is a Kairosz kiadó Nyírő József: Arénába űzve című könyve. Igazán jó kézbe venni a 30-as évek Erdélyi Szépmíves Céh kiadás kalligráfiájára hasonlító, Gy. Szabó Béla metszeteivel illusztrált könyvet. A könyv Nyíró József önéletrajzi regényét, az Isten igájábant és tizennégy a regényhez szorosan kapcsolódó önéletrajzi írását tartalmazza.
Kevés megrázóbb és szívhez szólóbb regényt olvastam mint az Isten igájában, pedig ezt a regényt az élet írta. Hiszen Nyírő József életrajzát megnézve láthatjuk 1907 őszén került papneveldébe, 1912-ben pappá szentelték, majd 1919-ben feladta papságát és feleségül vette Bedő Ilonát. Ez a tizenkét esztendő Nyírő életében viszontagságos, a székelység számára a világháborúval és Trianonnal tragikus volt. Nemigen hiszem, hogy lehet ennél embert próbálóbb időszakba helyezni egy regény cselekményét,és ha még ehhez személyes kálváriáját is hozzáveszem… Nem akart pap lenni, csak özvegy édesanyja kívánságát akarta teljesíteni, a papi jövedelméből pedig testvérei nevelését támogatni. (nem is hiszem, hogy félárvaként más módja lett volna a kiemelkedésnek.) Én nagyra tartom azért is mert Trianon után amikor a magyar hivatalnokok tízezreinek vált semmivé állása, ő szerelmet és Ilonát választotta a biztos papi állását feladva. Pedig lehetett volna képmutató, Ilonka pedig mondjuk „házvezetőnő”.
Csatlakozik a regényhez tizennégy önéletrajzi ihletésű írás, mintegy száz oldalnyi pluszt „kapunk” az alapműhöz képest! Ezek közül kiemelkedik a kötet címadó novellája az Arénába űzve ebben édesapjának állít emléket. Vagy érdekes még az emigrációban íródott Mit ad érte?,ebben arról ír amikor a német-osztrák határon fekvő Passau-ból kis híján hazatért, mindez 1950 tájékán és az utolsó pillanatban figyelmezteti egy budapesti jóakarója.(Rajkék kikérték mint háborús bűnöst)
A kötetet végén található Medvigy Endre tanulmánya, amelyet szintén érdemes elolvasni, így valamennyire el tudjuk helyezni Nyírő munkásságát. Én minél többet olvasok tőle, az írásait annál inkább kedvelem, most pl. az emigrációs regényeire vagyok nagyon kíváncsi.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Fekete István: Búcsúzás 89% ·
Összehasonlítás - Makkai Flóra Ágnes: Kötéltánc ·
Összehasonlítás - B. E. Belle: A telepi lány 100% ·
Összehasonlítás - Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok 95% ·
Összehasonlítás - Cselenyák Imre: Pandemónium 98% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Sárgaréz patkók 91% ·
Összehasonlítás - Móra Ferenc: Daru utcától a Móra Ferenc utcáig ·
Összehasonlítás - Nemes Nagy Ágnes: Szilánkos fényjelek 87% ·
Összehasonlítás - Grecsó Krisztián: Harminc év napsütés 86% ·
Összehasonlítás - Kovai Lőrinc: Ködrongyok ·
Összehasonlítás