Így ​szerettek ők (Így szerettek ők 1.) 572 csillagozás

Magyar irodalmi szerelmeskönyv
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

>!
Corvina, Budapest, 2013
ISBN: 9789631361445
>!
Corvina, Budapest, 2012
132 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631360981

Enciklopédia 29

Szereplők népszerűség szerint

Kosztolányi Dezső · Szabó Magda · Krúdy Gyula · Gyarmati Fanni · Benedek Elek · Radnóti Miklós · Gárdonyi Géza · Molnár Ferenc · Pilinszky János · Balázs Béla · Böhm Aranka · Fedák Sári · Lesznai Anna · Móricz Zsigmond · Németh László · Szobotka Tibor


Kedvencelte 80

Most olvassa 79

Várólistára tette 314

Kívánságlistára tette 353

Kölcsönkérné 14


Kiemelt értékelések

>!
vargarockzsolt P
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Szerelem, szerelem, szerelem.

Az ötvenhárom éves Varga Zsolt levéltári segédfogalmazó és nyugalmazott gátőr 2012. június 28-án egészségügyi sétát tett a Duna-korzón, amikor találkozott a tizenkilenc éves Bartos Rozáliával és annak katona bátyjával. A rácvárosi lány kiöltözött a pesti korzózáshoz: kibodorította a haját, fehér fodros ruhát és sárga szalmakalapot vett fel. Imponált neki a csaknem két méter magas, idősödő úr határozottsága, aki hozzájuk lépve bemutatkozott.
Varga ekkor már nagybeteg – nemrég esett túl egy stockholmi rádiumkezelésen –, ennek ellenére kifejezetten jó kedélyállapotban van. Korábban tehernek érezte a megélhetéséhez szükséges mindennapos levéltári munkát, és barátjának – Tóth Gyula bádogos és vízvezeték szerelő – arról panaszkodott, hogy feleségét is távol érzi magától. „Családom szétzüllött. […] Örömöm semmi.” – mondta. A betegség viszont az utóbbi években soha nem tapasztalt szabadsággal ajándékozta meg. A Duna-korzón megismert fiatal lány is hamar rabul ejtette. Beszélgetések, közös séták, majd titkos légyottok követték egymást.

Nem folytatom a banális történetet, annál is inkább, mert szerencsére egy szó sem igaz az egészből. Ha viszont Varga Zsolt levéltári segédfogalmazó és nyugalmazott gátőr nevét Babits Mihály vagy Kosztolányi Dezső koszorús költők nevére cserélem ki, az olvasó érdeklődése talán föltámad, és kíváncsian várja a folytatást.
Nyáry Krisztián könyvében többnyire ehhez hasonlóan kezdődnek a történetek, amelyek a magyar irodalom jeles alakjainak sorsfordító szerelmi kalandjait mesélik el gyorsan elolvasható, szórakoztató formában.

A műfaj: irodalmi bulvár – vallja és vállalja a könyv előszavában maga szerző is. Aki ennél többet, komolyabbat vár, az a kötet végében található függelékben megtalálhatja azokat a forrásokat, amelyek a hősök életét irodalomtörténeti monográfiák formájában mutatják be.

A kötet hátlapján Kálmán C. György irodalomtörténész írja: Nyáry Krisztián írásai nem akarják átvenni az elemzés helyét, viszont odavonzzák a befogadói tekintetet a műalkotás környezetére – azaz, teszem én hozzá, a leghíresebb irodalmi művek és pályák mögé rajzolnak laza csuklómozdulatokkal egy-egy portré részletet. Ez segíthet a művek értelmezésében, és közelebb hozza, emberibbé teszi szerzőiket is.

Vannak, akik számára a bulvár megvetendő dolog. Mások az irodalmat komolyabbnak tartják, mintsem hogy ilyen felületesen közeledjünk hozzá. Olyanok is akadnak, akiket zavar, hogy a nemzeti panteon figuráiról kiderül: esendő, időnként botló, gyakran vétkező emberek voltak. Házasságtörés, züllés, sőt még homoszexuális kapcsolat is előfordul a történetekben, és ez keresztény valláserkölcsi szempontból elítélendő – érthető tehát, hogy a könyv fogadtatása ellentmondásos.

Én érdeklődve olvastam és szerettem ezeket a gyakran megható és mélyen emberi történeteket. Költőink, íróink körében ritka volt a bölcs emberi belátás és a kiegyensúlyozott, nyugodt életvitel, ezért aztán felizzó, zabolátlan szenvedélyeik sokszor tragikus végkifejletbe sodorták – partnereiket. Művésszel, zseniális alkotóval szerelmi kapcsolatba kerülni mindenképpen kockázatos, mert bár múzsaként az irodalmi örökkévalóságba lehet kerülni, de a hétköznapi élet mellettük gyakran elviselhetetlen. Nem hétköznapi sors, amit ezek a társak, többnyire asszonyok vállaltak, és megérdemlik, hogy megismerjük, megőrizzük nevüket, emléküket. Van aztán néhány olyan eset is, amikor sírig tartó, hosszú és boldog kapcsolatról, házasságról szól a történet. Ilyenekről érdekesen mesélni igazán nehéz, de Nyáry Krisztiánnak ez is sikerül.

Szép, igényes kivitelezésű könyv, egyszerre könnyed és megható – ajándékozásra kiváló.

34 hozzászólás
>!
sophie P
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Tudom, hogy nem erre való ez a könyv, amit most én csináltam vele, hogy ledaráltam két nap alatt az elejétől a végéig (a kihívás, az kihívás), merthogy birtokomban van a nem is olyan távoli (nemzetközi) rokona Klasszikus szerelmespárok címmel, és azzal is másképp van. Arra való, hogy ott lehet tartani a polcon, ha úgy adódik belelapozgatni, egy-két történeten elcsodálkozni, (valahogy mindig van benne, valami új), elhatározni, hogy most aztán tényleg el fogom olvasni ezt vagy azt a könyvet, meg fogom nézni ezt vagy azt a filmet. Ebből a szempontból kicsit barátságosabb az utóbbi szerkezete, a bulvár-tárcához rövid, igazi életrajz is kapcsolódik, és nem kell hátralapozni a kapcsolódó bibliográfiához/filmográfiához.
    Nyáry Krisztián pedig az alanyaihoz sokkal barátságosabb. Olyan szeretettel beszél mindről, hogy én is megszerettem őket, és az asszonyaikat is, általában mégiscsak ők a főszereplők, még ha a háttérből is. Az ilyesmi ragadós.
    Különben pedig nagyon ötletesnek, üdvözlendőnek tartom ezt a munkát (és bizonyára nagy élvezet volt elkészíteni). Hát mikor hallottam volna Vay Saroltáról, pedig a könyvtárban egy fél polc? Honnan kaptam volna kedvet Gozsdu Elek levelezéséhez? És Szentkuthy tényleg egy bohém lett volna? És Benedek Elek regényei? És Harmos Ilona egy szupersztár. Én bukom az ilyesmire.:)

2 hozzászólás
>!
ppeva P
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Nem csoda, hogy költők, írók, filozófusok, pszichológusok (meg további bölcs, okos vagy kevésbé okos emberek) hiába próbálják meghatározni, mi is a szerelem.
Bulvár vagy nem, nem tisztem ezt eldönteni – de ez a könyv szép is, jó is, élvezetes is, további olvasásokra, ismerkedésekre ösztönöz. Az sem zavart, hogy megcibálta egyik-másik koszorús nemzeti költőnk/írónk nimbuszát – szerintem még jót is tesz ezzel nekik. Másként néz majd rájuk az ember, ismerve vívódásaikat, szenvedélyeiket, tragédiáikat, vagy akár boldog, megelégedett életüket.
Az is nyilvánvalóan látható a könyvből, hogy nem egyszerű sors vár azokra, akik érzékeny lelkű, bohém, szabad életre vágyó művészhez kötik az életüket.
Már itt várakozik olvasásra a második kötet is.

3 hozzászólás
>!
Sippancs P
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Nagyon ellentmondásos egy könyv ez. Egyrészről ugyanis gyönyörű, és hihetetlenül olvastatja magát, másrészről viszont kiábrándító, és felforgatja az ember lelkivilágát.

Szeretni azért szerettem, mert bár – ahogy az író is fogalmaz – csak egy „irodalmi bulvár”, mégis olyan történeteket mesélt el, amikkel az általános- és középiskolai irodalmi tankönyvekben nem igen találkozhattunk. (Vajon miért?!) Jó volt belelátni ennek a 40 írónak és költőnek a szerelmi életébe, és megbizonyosodni róla, hogy ők is csak hús-vér emberek voltak, akik hibáztak, titkolóztak, bűnbe estek és az ész helyett az érzelmeikre hallgattak. Tetszett az is, hogy minden egyes történetet képekkel, versekkel vagy levélrészletekkel illusztrált az író – így legalább arcot is tudtam társítani a legtöbbször botrányos szerelmi kapcsolatokhoz. Amiért pedig még inkább belopta magát a szívembe a könyv, az a „kényszer”, hogy a jövőben levegyek a polcról egy Szerb Antal kötetet, megismerkedjek Lesznai Anna munkásságával vagy fellapozzam újra az Egri csillagokat.

Ami kevésbé tetszett a könyvben, az az, hogy egy kicsit kiábrándító. Az iskolában irodalomórán minden író és költő feje fölé egy képzeletbeli glóriát rajzoltunk, és magyar tanáraink azt sulykolták belénk, hogy ezek az emberek életükben szentek és tökéletesek voltak. Soha nem esett szó a „sötét oldalról”, vagyis a depresszióról, megcsalásról, homoszexualitásról vagy a nyitott kapcsolatról. Egyrészről megértem én, hogy egy 12-16 éves gyereknek nem ez a legfontosabb, ugyanakkor meg hatalmas csalódás, amikor felnőtt fejjel a kedvenc költődről (jelen esetben Radnóti Miklós) kiderül, hogy nem volt a hűség mintapéldánya…

Mindent egybevetve örülök, hogy olvashattam a könyvet, mert összességében tetszett. Mind beltartalmilag, mind külalakra igényes és összeszedett, úgyhogy a magyar irodalom szerelmeseinek csak ajánlani tudom!

>!
csillagka P
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Valahogy úgy érzem olvassuk a korabeli Blikket, magában az se jó. Az emberek rosszak és jók egyszerre, nem feketék vagy fehérek. Nem lett szememben Faludy kevesebb hogy 35 évet együtt élt egy férfival, vagy Móricz mert nem tudott uralkodni az érzelmein.
Viszont ez magában kevés, nagyon felemás érzést kelt, mert nincs mellette a másik oldal, ahol ezeknek a zseniális művészeknek az írásait dicsérjük.
Tanítani kellene, irodalom órán elővenni, de csak az után amikor elolvastunk már felejthetetlen gondolatokat amit magyar irodalomnak nevezünk.
Igen Németh László azért tudta megírni az „Iszonyt” mert olyan volt a házassága amilyen, és Móricz is Csibétől kapta az Árvácska alapötletét.
Ne legyünk vaskalaposak, emberek voltak, szerettek, gyűlöltek, megcsaltak, és megint szerettek, de hogy nekem ezt így kell megtudnom az kicsit kiábrándító.
Köszönet Nyári Krisztiánnak, hogy így összeszedte és ezzel is közelebb vitt a valósághoz.

2 hozzászólás
>!
Lynn P
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Nem igazán tudok mit kezdeni ezzel a könyvvel. Elhiszem, hogy facebook-os változatában üdítő volt ennyi író/költő szerelmi életéről olvasni, megnézegetni a csatolt képeket, elolvasni a vers, levél vagy egyéb részleteket.. de így könyv alakban nekem sok volt. 40 különböző történet, mégis összefolyik és csak 1-1 marad meg. Sok a hármas pár, sok az idős férfi-fiatal nő, sok a megcsalás, a reménytelen szerelem. Nem lettem sokkal több tőle.

1 hozzászólás
>!
TiaRengia IMP
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Vajon az irodalomtanítás miért merül ki abban, hogy be kell s.ggelni az írók, költők születési és halálozási dátumát, (adott esetben) a dögunalmas könyveket és memoritereket?

Miért is nem az a cél sok helyen, hogy az embert, az élettörténetet mutassák be a nebulóknak, ami által megérthetik nemcsak az alkotó műveit, de akár később a saját kis életük gondját-baját? Miért a legizgibb részeket felejtik ki a száraz életrajzokban, amire pedig biztosan felkapná az is a fejét, aki egyébként nem érdeklődik az irodalom iránt?

Gyönyörűséges kötet volt ez, míves dobozba helyezett különleges bonbonok sorakoztak benne. Megismerhetjük, a szerelemnek milyen sokféle színe, formája, megélése létezik. Számomra kissé döbbenetes volt, egyesek mennyire a korukat meghaladóan álltak a párkapcsolati működéshez, ahogyan az is, hogy a magyar irodalom sem szűkölködött súlyosan perverz, vagy egyenesen elmebeteg alkotókban. Némely történet egyenesen megrázó volt, sajnáltam az érintetteket. Ugyanakkor volt pár igazán szép, már-már mesébe illő szerelmes történet, aminek szintén örültem, amúgy is folyton ezt a szerelmi dramaturgiát promózzák a fiatalok fejében, legalább kiderült, hogy tényleg van ilyen is.

A könyv dizájnja is különleges, ízléses volt (a vége felé már előbukkant pár sajtóhiba sajnos), a fotókat elnézegetve pironkodva állapítottam meg, mennyire nem tudtam volna felismerni pár alkotót arcról. A képek már önmagukban is csodálatosak voltak, némelyik szinte mesélt, ha az ember belefeledkezett a tekintetekbe, a szereplők testbeszédébe.

Végezetül egy személyes élmény: a könyvben megismerhetjük Fekete István és Piller Edith szerelmének és házasságának történetét is. Ha tudom, hogy „névadómról” ilyen izgi dolgokat is megtudhatok, hamarabb utánajártam volna, hogy az a sztori hogyan is volt… Pontosan ezért is kellenek az ilyen könyvek, hogy ezek a történetek, ezek az emberek ne vesszenek a homályba.

2 hozzászólás
>!
AniTiger MP
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Döbbenetes tény: a könyvben csupán 3 db hibát találtam és mind a 108. oldalon van („egy-kori”, „szerep-lőként”, „másod-unkatestvér”). Ennyi! Ez csak azért érdekes, mert egy ennyire igényes kiadványban nagyon feltűnő! Csodálatos a borító, nagyon jól válogatottak a képek és az idézetek (versek, irományok, levelek, satöbbi.). A 3-4 oldalas szerelmi összefoglalók változatosak: találtam szörnyű, szánalmas, átlagos, szép, szomorú és különleges kapcsolatokat is.

A legmaradandóbbak: Böhm Aranka és Vajda János volt. Amennyiben a maradandót úgy vesszük, hogy annyira elképesztettek, hogy utólag is meg tudnám őket fojtani egy kanál vízben… Rémes emberek! Szegény Karinthy Frigyes, szegény Bartos Róza!

Persze bulvár és igen, magánéletben vájkálás, de ha azt tudnom kellett anno, hogy X dátumtól – Y dátumig élt és közben mit csinált, mit írt (jobb-rosszabb esetben érdemes-érdemtelen verseit be kellett magolnom, rémes-csodás írásait el kellett olvasnom), akkor jogom van az igazi okokat is ismerni. Márpedig kiderült, hogy ők is az életükből inspirálódnak. (Ugye? Meg mondtam én Madáchnál, hogy az asszonykája Kepler asszonykájának papírra vetült mása!)

Tökéletes kikapcsolódás. Iskolásoknak hasznos, végzetteknek pedig nosztalgia.

http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2014/10/nyary-krisz…

5 hozzászólás
>!
Vivi_
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Mivel régen ezt adtam ballagásra a régi magyartanáromnak, úgy gondoltam illik nekem is elolvasni, hogy miről is szól igazán. Kicsit érdekesebbé tette az írók/költők életét a szememben. Nekik is volt életük, amit úgy is meg lehet tanulni, hogy nem bemagoljuk, hanem tényleg érdekeljen minket. Nagyon szépen összegyűjtötte az írója a különböző információkat, sok olyat is megtudtam, amit nem tanítanak.

3 hozzászólás
>!
Valcsa
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Engem ritkán szokott érdekelni írók/költők életrajza. Általában a műveikért szeretem őket, és nem foglalkoztat különösebben, hogy mit tettek a magánéletükben. Most viszont azért jó néhány eddig kedvelt szerzőben csalódtam, már ami emberileg őket illeti… :/ Ebben a röpke ~130 oldalban benne volt minden: hűtlenkedés, jegyben járás egyszerre 2 nővel, 7 évtizedes házasság (*-*), rengeteg Anna, csupa férjüknél idősebb nő (le a sztereotípiákkal!), szerelmi háromszögek, polgárpukkasztó szerelmek, rossz anyós-meny viszony, és megannyi öngyilkosság keretezi ezeket a történeteket, amikből világosan kiderül, hogy végső soron régi nagyjaink is csak emberek voltak: megvoltak a maguk hibái, de mikor szerettek, akkor így szerettek ők: esztelenül, szenvedéllyel, lángolóan, olykor mindhalálig, és még azon is túl…
Nem tudok mást írni: nagyon tetszett, kíváncsian nyargaltam végig a történeteken, mindegyiken. Nagyon jól lettek összeválogatva.
Érdemes!


Népszerű idézetek

>!
encsy_eszter

Radnóti Miklós tizenhét éves korában, 1926-ban ismerte meg a tizennégy éves Gyarmati Fannit. Igazi diákszerelem volt. Ugyanahhoz a tanár-házaspárhoz jártak matematika korrepetálásra, a kereskedelmi középiskolás fiúnak ott tetszett meg a gimnazista kamaszlány. Elcserélte a ceruzáikat, hogy következő alkalommal legyen miért megszólítania a szőkésbarna, feltűnően művelt lányt, akit a barátai csak Fifinek hívtak.

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Kapcsolódó szócikkek: Gyarmati Fanni · Radnóti Miklós
2 hozzászólás
>!
Detty89 P

Akit szeretnek, sosem öregszik meg, szerelmese szemében mindig tizenhét éves marad és kócos haját, könnyű, nyári ruháját ugyanaz a barátságos szél borzolja egy életen át, ami akkor fújt, abban a végzetes pillanatban. – Szerb Antal 1935 körül

76. oldal · Szerb Antal

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Kapcsolódó szócikkek: Szerb Antal
1 hozzászólás
>!
Badiga

Misi szeme azt mondta: „Fele mindennek. A jónak, ami jön, a rossznak, ami jön. A fele. Azért vagy a feleségem.”

Szabó Magda – Szobotka Tibor / Szabó Magda : Születésnap /

103. oldal

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

>!
madárka 

Mikor megkérdezték, miért csap patáliát férje félrelépései miatt, amikor ő maga sem hűséges, ezt válaszolta: ”Elég gyalázat, hogy tűri, én nem tűröm.”
[Böhm Aranka, Karinthy felesége]

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Kapcsolódó szócikkek: Böhm Aranka
>!
Detty89 P

A legnagyobb jó mit az élet ad
egy meleg kéz mely kezünkben marad.

– Gárdonyi Géza: Ősz van

100. oldal

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Kapcsolódó szócikkek: Gárdonyi Géza
>!
madárka

Mert a nő az erősebb. Az igazi szerelmes nő erősebb minden férfinál: mert meghal. Éspedig ízenként hal meg. Elveszti lányságát, szüzességét és ezzel járó misztikus nimbuszát. Egy olyan áldozat, amit a férfi csak szabadságának föláldozásával ellensúlyozhat.
(Móricz Zsigmond: Napló)

15. oldal

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

>!
tshehip

(…) egy kapcsolat erejét, gyengéjét nem az mutatja meg, hogy mennyire rángatják, hanem, hogy mekkora rángatás nem képes elszakítani.
Németh László

49. oldal, Németh László és Démusz Ella

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

>!
Detty89 P

(…) Kicsim, ne haragudj, csak azért nem szeretlek most még jobban, mert nem lehet már ennél jobban szeretni valakit.
József Attila

44. oldal

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Kapcsolódó szócikkek: József Attila
>!
Fay 

A boldog szerelem létfeltétel és munkafeltétel, mint a kenyér, a toll, a szabadság.

Nemes Nagy Ágnes

89. oldal

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · idézet · kenyér · szabadság · szerelem
>!
sophie P

„Maga szerencsétlen, tájékozatlan lúd, ha én magát még egyszer meglátom az erkélyen szenvelegni, ha maga még egyszer csak egyetlen izenetet, levelet, apróhirdetést vagy csak jelt is ad vagy jelet elfogad az én szerencsétlen, haláltól és öregségtől – sajnos joggal – rettegő, gyönge jellemű uramtól, akkor én magát a nyílt utcán, a fia szemeláttára összeverem, mint egy haszontalan, rossz és ostoba dögöt, de az is lehet, hogy lelövöm, mint valami veszett kutyát. (…) Én minden apró részletet tudok, még azt is, ami az erdőben történt, (…) Magának pedig azt a tanácsot adhatom, hogy vagy azonnal ugorjon a Dunába, de jól, vagy pedig tanuljon.”

40. oldal - Kosztolányi Dezső, Harmos Ilona és Radákovich Mária

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2 Újabb irodalmi szerelmes könyv

Így szerettek ők sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Nagy Kati – Horváth Dezső – Kemény György: Nálatok esznek-e állatok?
Simon Houpt: Eltűnt műkincsek múzeuma
Cristina Morató: Elátkozott királynők
André Gide: Oscar Wilde
Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője
Kádár Judit: Engedelmes lázadók
Christa Maerker: Marilyn Monroe – Arthur Miller
Zoltán Péter: A képzelet varázslója
Szabó Ede: Krúdy Gyula
Pongó Bertalan: Justh Zsigmond nyomában