Így ​ettek ők 21 csillagozás

Magyar írók és ételeik
Nyáry Krisztián: Így ettek ők

„Mert ​már az maga vallás, ahogy a magyar ember a szép fehér abrosszal leterített asztalhoz ül, és áhítattal megeszi azt a jó sárga tyúklevest.” (Móricz Zsigmond)

Nyáry Krisztián legújabb könyvében találkozik otthonunk két legőszintébb pontja: a kamránk és a könyvespolcunk.

Az irodalomnak épp olyan ősi témája a gasztronómia, mint a szerelem. A legjobb magyar írók egy tál étel történetén keresztül mindent el tudtak mesélni szegénységről és gazdagságról, örömről és boldogtalanságról. Krúdy és Mikszáth nagyevő hősei, Móricz szegényember-portréi, Kosztolányi habos süteményt faló nőalakjai vagy éppen József Attila sosem volt libasültje nem alapanyagokról és főzéstechnikákról, hanem az ember leglényegéről szólnak. Ez a könyv olyan magyar írókat mutat be, akik az evés, az étkezési szokások vagy a főzés ábrázolásán keresztül mondtak el valami érvényeset a világról, Magyarországról vagy az emberi viszonyokról. És persze többségük a magánéletben is szeretett enni, vagy… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2023

Tartalomjegyzék

>!
Corvina, Budapest, 2023
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631369601
>!
Corvina, Budapest, 2023
272 oldal · ISBN: 9789631369823

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Jókai Mór · Mikszáth Kálmán · Molnár Ferenc · Fedák Sári


Kedvencelte 3

Most olvassa 15

Várólistára tette 78

Kívánságlistára tette 102

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Nyáry Krisztián: Így ettek ők

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

„A magyar irodalom legjobbjai is mindent el tudnak mesélni egy tál étel történetén keresztül szegénységről és gazdagságról, örömről és boldogtalanságról.”

Sokszor leírtam már személyes tapasztalat alapján, hogy Nyáry Krisztiánt üdítő hallgatni és olvasni egyaránt. Számos könyve jelent már meg, bátor emberek életét mutatta be, végigjárta a Himnusz és a Szózat történetét, legismertebb munkái azonban továbbra is az irodalmi nagyjaink szerelmi életéről szóltak. Most egy újabb fába vágta a fejszéjét, magyar írók és költők szíve után a hasukat célozta meg és a tőle megszokott formában hozta is a kötelezőt.

Az előszóban leszögezi, hogy csakis már nem élő írók és költők kerülnek a kötetben terítékre, hiszen élő emberről nem szokása továbbra sem írni. Ezután harminc történetet mutat be, amelyeknek az adott íróra jellemző címet ad és a történet mellé mintegy körítésként az adott személyhez kapcsolható étel receptjét is leírva, ami el van különítve a törzsszövegtől. Az adott elbeszélésben kirajzolódik előttünk a korszak, amiben a tárgyalt személy élt és annak életkörülményei, milyen lehetőségei voltak az étkezésre és miket fogyasztott szívesen, illetve mire vágyott. Van, akinek a művein keresztül ismerjük meg az ízlésvilágát. A történeteken belül megismerhetjük például az arisztokrata Bethlen Miklóst, aki nagyon szerette a kávét, de a teát az első fogyasztás után megutálta és a káposztás hús volt a kedvenc étele. Miközben felfedezzük Vörösmarty étkezési szokásait, tanúi lehetünk, hogyan született meg a fröccs. Jókai Mórnál végigkövethetjük, hogyan alakult ki a Jókai-bableves mai formája és elképedhetünk azon, hogy mennyit tudott enni Vajda János. Krúdy Gyula történetében most sem fogunk csalódni, ebből az írásból érződik, hogy A has ezeregyéjszakájának szerzője egyszerre falta a finomabbnál finomabb ételeket és a nőket. Képet kapunk különböző tájegységek ételeiről Mikszáth Kálmán és Tömörkény István történetében, és Karinthy Frigyesnél láthatjuk, hogy az étkezésből is tréfát űzött olykor. Átélhetjük a sokat nélkülöző József Attila helyzetét, aki a Japán Kávéházban egy időben Lakatos Péter Pállal közösen ettek egy nagy tál bablevest és elosztották egymás között a benne található kolbászt és oldalast.

A történetek a szerzőtől megszokott könnyed, de olykor tárgyilagos stílusnak köszönhetően egyből a könyvhöz szegezik az olvasót és szinte nem is veszi észre ahogy halad a barokk kortól egészen napjainkig. Olykor a humorbombát is eldobja, véleményem szerint a Petőfiről szóló történet a legszórakoztatóbb, amit három megállapítás miatt nagyon veszélyes tömegközlekedésen olvasni:

„Forradalomba nem indul tele hassal az ember”

„Március 15-e lett az egyetlen forradalom a világtörténelemben, ahol a felkelt nép déli tizenkettőkor szünetet tartott, és hazament ebédelni.”

„A szintén akkoriban divatossá váló fokhagymás kolbászt is szerette, s az sem meglepő, hogy ennek ifjú felesége nem különösebben örült.”

A szórakoztatóan megírt történeteket gazdag képanyag hozza hozzánk még közelebb. A szerző nagyon sokat idéz a tárgyalt személyek műveiből, ezek által mi is kedvet kaphatunk a még nem olvasott író könyveihez / verseihez. A történeteket kevésbé ajánlott éhgyomorra olvasni, mivel garantáltan összefut a nyál a szájában a korgó gyomrú olvasónak. A kötet végén pedig egy kisebb irodalomjegyzék gondoskodik arról, hogy a témában további szellemi táplálékot keressünk magunknak.

Nyáry Krisztián szokása szerint ismét egy érdekes könyvet tálalt fel nekünk, remélhetőleg a magyar írók gyomrában való kutakodásnak lesz folytatása, akár más szereplőkkel is kiegészítve!

4 hozzászólás
robinson P>!
Nyáry Krisztián: Így ettek ők

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Korrajz is egyben ez a gasztróutazás a magyar konyhában. Külön érdekesség, hogy az írók saját kedvenc receptjeik is megtalálhatóak a könyvben. Irodalmi háttérrel, idézetekkel megszórt kulináris időutazás ez a kötet, amit érdemes elolvasni, megismerni. A korabeli fényképek adnak egy tökéletes hangulatot a tartalomhoz.
https://gaboolvas.blogspot.com/2023/12/igy-ettek-ok.html

kratas P>!
Nyáry Krisztián: Így ettek ők

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Többnyire érdekes írásokhoz volt szerencsém és általában véve tetszettek az anekdoták, de az, ami az egyediséget is jelentette a könyvben, az a sokadik alkalomnál már elcsépeltnek tűnt. Méghozzá itt pontosan arra gondolok, hogy a szerző ételhez való viszonya hogyan jelenik meg a műveiben, mindez idézetekkel is alátámasztva. Érezni az alapos kutatómunkát, de ettől nem lett könnyebben fogyasztható ez a mű. Mondjuk biztos nem úgy érdemes olvasni, ahogy én tettem, hanem szépen falatonként, minden napra egy fejezettel.
Aztán aminél szintén csak néztem, mint Rozi a moziban, amikor becsúszott egy-egy kép X.Y. étkészletéről, vagy leveses tányérjáról, vagy fakanaláról…. Igen, híres ember, de most komolyan, ez mit ad hozzá a megismeréséhez?
A receptek pedig megint csak megtörték az olvasást, talán jobban mutattak volna a könyv végén, bár az mindenképpen elismerésre méltó, hogy korban a lehető legközelebbi találatot kaphattuk meg így, amit nagy valószínűséggel az éppen szereplő alkotó is fogyaszthatott talán.

Baráth_Zsuzsanna P>!
Nyáry Krisztián: Így ettek ők

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Irodalom és gasztronómia. Nyáry Krisztián hozta a tőle megszokott színvonalat, ezúttal Kulináriába vezet el bennünket, íróink étkezési szokásairól írt könyvet. Több nagy legendáról lehull a lepel, ki gondolta volna például Krúdy Gyuláról, hogy egyáltalán nem volt akkora gourmet, mint gondolnánk, Móra Ferencnek pedig hiába volt híresen jó szakácskönyvíró a felesége, mégsem rajongott különösebben a kulináris örömökért. Örkény István, akinek a felesége szintén nagyon neves gasztronómiai szereplő volt, már sokkal jobban elmerült a konyhai örömökben, Márai Sándor nem meglepő módon rajongott a polgári konyháért, ahogyan Esterházy Péter sem vetette meg a konyhaművészetet. Sok író nagyon szerette a hasát, de csak nagyon kevesen ragadtak főzőkanalat – például Bächer Iván – , de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy irodalmi munkásságuk részeként a gasztronómiáról is értekezzenek. Sokféle életutat ismerhetünk meg a szegény sorsúaktól a főúri rendekig, de szinte mindannyiukban közös volt, hogy értékelték az asztal örömeit, fontos szerepet játszott az életükben az étkezés, amely részét képezte szépírói tevékenységüknek is. Szakácskönyvet érdekes módon egyikük sem írt, de például Esterházy Péternek saját gasztrorovata volt, ahogyan Petri Györgynek sem volt megvetendő a kulináris munkássága. Többen közülük nagy társasági életet éltek, melynek része volt az étkezés is természetesen, melynek során mesés étkek kerültek az asztalra, minden leírásnak része egy-egy recept is, amelyből az aktuális író kedvenceinek leírását ismerhetjük meg. Nem érdemes üres gyomorral belekezdeni ebbe a könyvbe, mert garantáltan megéhezünk, miközben szellemünk sem marad éhen, hiszen rengeteg irodalmi idézet vár ránk a kulináris kalandok mellett. A szokásos Nyáry Krisztián könyv, nem jobb és nem rosszabb, mint a többi, amelyet elsősorban ínyenceknek ajánlok.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2023/12/06/konyvkritika_…

1 hozzászólás
porcellan>!
Nyáry Krisztián: Így ettek ők

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Vegyes.
Először is 2 napja fonott kalácsra vágyom, szóval még a héten készíteni fogok.
Az írók két okból írtak az étkezésről, a legnagyobb részben az éhezés és szegényes táplálkozás miatt. Ezeket szerencsére rendesen végig sem tudom gondolni, de az biztos, hogy hálásak lehetünk, hogy van mit ennünk. A másik ok a pazar lakomát és fogások. Ezeket is jó volt végig olvasni, de nem lettem tőle nagyobb húsimádó. Én nem vagyok vegetáriánus, de a mértéktelen húsfogyasztást nem igazán szeretem.
Jó volt végig bogarászni. Szerettem a hangulatát és békebeli fonott kalácsot is muszáj készítenem miatta ;)

dianna76 P>!
Nyáry Krisztián: Így ettek ők

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Érdekes volt olvasni ezt a könyvet, és betekintést kapni neves emberek étkezési szokásaiba, kedvelt ételeibe. Egyik-másik fejezet kicsit unalmasabbra sikeredett, de volt, amit kimondottan élvezettel olvastam. Többnyire hagyományos ételek, desszertek kerültek terítékre, de akadtak ínyencfalatok is. A receptek régiek, ez megmutatkozik a stíluson is, de pont emiatt voltak érdekesek. Természetesen az ismert palócleves, Jókai-bableves, pacalpörkölt, lecsó és korhelyleves mellett találtam olyat, ami újdonság számomra, és kipróbálásért kiált. A káposztás-tepertős pogácsa is jól hangzik pl. Meglepő, hogy a kugler nem valami mini kuglóf. Talán ezt már olvastam amúgy valahol.
Tetszett, ahogy megemlíti a szerző az írók, költők egy-egy művét, olvashatunk röpke részleteket, idézeteket versekből, novellákból és regényekből.
Nem is tudom, hogy lehetne még kategorizálni, megnevezni ezt a könyvet. Életrajzok gasztronómiai szempontból? Gasztronómia utazás az irodalomban?
Amúgy érdemes szemezgetni innen olvasnivalót is!

>!
Corvina, Budapest, 2023
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631369601
NyZita >!
Nyáry Krisztián: Így ettek ők

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Kíváncsi vagy, szerette-e Esterházy Péter az Esterházy tortát? Miért főzött Szabó Magda csakis lebbencslevest? Hogyan lett Kosztolányi Dezső vegetáriánus? Akkor olvasgass bátran bele ebbe a kötetbe! Ízlés dolga, de nekem kifejezetten tetszettek a szakácskönyvet idéző illusztrációk, az egyes fejezetekbe illesztett receptek, sőt még a dekorációs céllal kifőzött velőscsontok is Petri György asztaláról :)

Nyáry Krisztián ezúttal is nagyon kellemes, anekdotázós összeállítást készített, sőt aki hozzám hasonlóan inkább praktikus mint romantikus lelkületű (mert szerelem nélkül azért valahogy életben lehet maradni, evés nélkül viszont tuti, hogy nem) az még jobban is fogja élvezni ezt a kiadványt, mint az Így szerettek ők 1-2-t.

Harminc magyar író-költő kapott helyet a kötetben, nyolc-tíz oldalas fejezetekre bontva, ami még egyértelműen az a terjedelem, ami a többé-kevésbe laikus, ismeretterjesztőt esetleg ritkábban olvasó embert is le tudja kötni. Pláne ha éppen az általa is kedvelt túrós csuszáról van szó, amint a derék Mikszáth Kálmán azt nassolja az ágyban, elalvás előtt, vagy Berda József egy-egy érzékletes versidézetén mosolyoghat jókat, mikor a költő a finom úri szépségek helyett a tenyeres-talpas kofaaszonyokat meg a májas hurkát dicsőíti túláradó érzelemmel.

Edit_Bíró>!
Nyáry Krisztián: Így ettek ők

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Érdekel a gasztronómia, szeretek főzni és enni, meg szeretek olvasni is róla, nem csak recepteket. Az irodalommal is kezdek jóban lenni, bár az iskolában tanult klasszikusoktól még mindig megvan a három lépés távolság, de lassacskán igyekszem őket is felfedezni és átértékelni. Ehhez pedig nagyon jó belépő, ha a száraz életrajzok és az elvont műelemzések mögött valahogy sikerül meglátnom az embert. Enni pedig nyilván mindenki evett, és ebből a könyvből azt is megtudtam, ki hogyan viszonyult a témához magánemberként és íróként egyaránt. Nyáry Krisztián a tőle megszokott olvasmányos stílusban ír, sok-sok érdekességet beleszőve, és igazán közel hozva az általam kevésbé kedvelt vagy nem igazán ismert szerzőket is. Külön tetszett, hogy a képek és a receptek szervesen kapcsolódnak a szöveghez, nem csak dekorációs célt szolgálnak. Először persze pár kedvencem fejezetét olvastam el, aztán rájöttem, hogy a többiekről szóló részek sem kevésbé érdekesek. Az pedig már csak hab a tortán, hogy kedvet csinált néhányuk műveihez is.


Népszerű idézetek

Alvarando P>!

régi megfigyelésem, hogy otthonunk két legőszintébb pontja, amely a legtöbbet árulja el rólunk: a kamránk és a könyvespolcunk.

9. oldal - Előszó

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Alvarando P>!

Egy legenda szerint amikor tisztelője, Rejtő Jenő nagyobb honoráriumhoz jutott, megrendelte a Japán teljes étlapját az éhes József Attilának, amit a pincérnek abc-sorrendben kellett felszolgálnia – „míg a költő úr másképp nem rendelkezik”.

197. oldal - Kugler helyett bableves - József Attila

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

1 hozzászólás
Alvarando P>!

A família neve többszörösen bevonult a magyar gasztronómiatörténetbe: a ma is népszerű receptek közül az Esterházy-torta, a bécsi Esterházy-gulyás vagy az Esterházy-rostélyos őrzi szakácsaik emlékét. Utóbbi nem is igazán arisztokratikus étel, sokkal inkább a monarchia polgári konyhájának kedvelt fogása, amely a kommunizmus idején Puskin-rostélyosként szerepelt az étlapokon. (A névadókat nem zavarta, hogy az orosz költő éppúgy arisztokrata volt, mint a magyar grófok. Viszont, ha már a pesti Esterházy utcát Puskinra keresztelték át, jobb volt nem kockáztatni).

247. oldal - Hedonista harmónia pacaltól homárig - Esterházy Péter

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

1 hozzászólás
Alvarando P>!

Családja szerint azért tudta nagy türelemmel krémesre keverni a krumplipürét, mert közben fejben megírt egy új elbeszélést.

214. oldal - Lakoma, hozott szalonnával - Örkény István

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Alvarando P>!

Egy ilyen baráti írótalálkozó történetét szintén Nagy Endre idézte fel. Kettejükön kívül az Egerből Pestre ránduló Gárdonyi Géza volt résztvevője a Bródy által szervezett közös ebédnek. Az ínyenc író megnyugtatta híresen takarékos barátját, hogy csak egyetlen fogást fog rendelni a vendéglőben. Arra már nem készítette fel, hogy is néz ki nála az egyfogásos ebéd. „Kiment a konyhába, hogy személyesen dirigálja a szakácsot és a pincér hatalmas deszkatálon hozta be a roston sült entrecote-ot, körülötte a gombák, spárgák, karfiolok, paradicsomok, primőr-zöldek pompás palettájával. Utána csak őszibarack volt vörös borban, mokka-kávé, egy üveg francia Pommard és egy-egy havannaszivar.” Amikor fizetésre került sor, a három vendég megosztozott a borsos számlán. „No édes Görém, ízlett az ebéd? – kérdezte Bródy. Gárdonyi gyomorsavas mélabújával felelte: ízlett, Sándorkám, de ezentúl majd külön ebédelünk.”

77. oldal - A nap lovagja és a borjúpörkölt - Bródy Sándor

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

1 hozzászólás
Alvarando P>!

Leginkább a budapesti kávéházakban érezte otthon magát. „Kávéház nélkül nincs irodalom – írta. – Petőfi úr nem síelni járt, hanem a Pilvaxba, s Vörösmarty úr nem a strandra járt, hanem az Arany Ökörhöz. Óriási különbségek ezek”.

181. oldal - Egy polgári konyha vallomásai - Márai Sándor

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Alvarando P>!

„Vigyázni kell az emlékeinkkel. Foszlósak, mint a régi szövetek” – jegyezte fel.

184. oldal - Egy polgári konyha vallomásai - Márai Sándor

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Alvarando P>!

Nem volt az evés megszállottja, írói pályáját mégis egy gasztronómiai hasonlattal írta le: „Az anyám mesterségét is folytatom. Kenyeret sütök a magyar irodalom asztalára. Nincs változás”.

148. oldal - Krumplis tarhonya cserebogárral - Móra Ferenc

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Alvarando P>!

A magyar irodalom legjobbjai is mindent el tudnak mesélni egy tál étel történetén keresztül szegénységről és gazdagságról, örömről és boldogtalanságról.

8. oldal - Előszó

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik

Alvarando P>!

Vörösmarty nemcsak fogyasztotta, hanem – maga termelte dohányból – gyártotta is a szívnivalót. A szivarozással az angliai útjairól hazatérő Széchenyi ismertette meg a korábban pipázó költőt, aki tüstént nevet is adott a barna rudacskáknak. Barátai szerint a Vörösmarty-féle szivar kifejezetten pocsék volt, de büszke volt rá, ezért vendégei mindig elszívtak nála egy-egy torokkaparó példányt. Később az ő tiszteletére nevezték el hőséről a magyar szivarmárkát Csongornak.

34. oldal - Pezsgő, szivar és egy rostélyos a Csigában - Vörösmarty Mihály

Nyáry Krisztián: Így ettek ők Magyar írók és ételeik


Hasonló könyvek címkék alapján

Szuna Noémi: Tea
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora
Halász Zoltán: Gasztronómiai kalandozások Európában
Szuna Noémi: Kávé
Fónagy Iván: A mágia története
Orczy Emma: Életem a Vörös Pimpernellel
Takács Tibor: Móra igazgató úr
Vargha Kálmán: Móricz Zsigmond
Háy János: Kik vagytok ti?
Z. Varga Zoltán: Önéletírás és fikció között – Történelmi történetek