Fölébredett ​a föld 10 csillagozás

Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből
Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld

Nyáry Krisztián legújabb könyvében 1848-49-ben született levelek segítségével meséli újra a forradalom és szabadságharc történetét. Az ismert szereplők személyes hangú magánlevelei mellett az utca embereinek üzenetei alulnézetből mutatják be a tankönyvekből ismert történelmi eseményeket és a mindennapok küzdelmeit. Hiszen a 170 évvel ezelőtti emberek mást és másképp tartottak fontosnak, örömeik és fájdalmaik, reményeik és félelmeik emberközelibbé teszik a két esztendő krónikáját. A kötetben szereplő 163 levél mindegyikéhez egy-egy rövid történet is társul a Nyáry Krisztiántól megszokott stílusban.

>!
Corvina, Budapest, 2017
430 oldal · ISBN: 9789631364767
>!
Corvina, Budapest, 2017
430 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631364613

Enciklopédia 22

Szereplők népszerűség szerint

Petőfi Sándor · Arany János · Széchenyi István · Andrássy Gyula · Kossuth Lajos · Lőw Lipót · Táncsics Mihály

Helyszínek népszerűség szerint

Döbling


Kedvencelte 1

Most olvassa 5

Várólistára tette 44

Kívánságlistára tette 58


Kiemelt értékelések

Turms>!
Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

spoilerÉlővé varázsolja a nemzeti ünnepek kliséibe merevedett eseményeket, miközben leszámol több klasszikus mítosszal. Remek könyv.

Alvarando P>!
Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Nyáry Krisztián neve garancia egy jó olvasmányra. Közhely, de szerintem ezt a mondatot, minden kötete után elmondom. Mikor hallottam a megjelenéséről, úgy voltam vele, nem érdekel, mert valahogy tőle nem ezt a témát szokhattuk meg. Aztán mikor belenéztem, akkor döntöttem úgy, hogy ezt is el szeretném olvasni. Utólag mondhatom, mint az első mondat is jelezte, hogy nem csalódtam. A legnagyobb alapossággal szerkesztette meg ezt a könyvet, nem más, mint a szabadságharc egyik legnagyobb szakértője, Hermann Róbert felügyeletével. A könyvben 162 levél és ugyanennyi történet olvasható, időrendben végighaladva a forradalom előzményeitől egészen a bujdosó képviselők tevékenységéig. Külön érdem, hogy a fejezetek hűen tükrözik a forradalom és szabadságharc főbb szakaszait. A könyv lapjain megelevenedik előttünk többek között Petőfi Sándor és Arany János barátsága, Haynau kegyetlensége, Kossuth és Görgey ellentéte és az aradi vértanúk utolsó gondolatai. A szöveget képek egészítik ki, melyek közelebb hozzák hozzánk az adott eseményt illetve személyt. Véleményem szerint külön ajánlható azoknak is, akik a forradalom és szabadságharc történetét szeretnék tanulmányozni, de azok is, akik egy forrásgyűjteményre vágynak a korszakból. Nem fognak benne csalódni!

2 hozzászólás
Bartha_Helga>!
Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Az irodalmárokról szóló könyvei álltak hozzám a legközelebb, nyilván azért, mert őket ismerem a legjobban.

Füzesi_Judit>!
Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

1848-49, kicsit másképpen, mint ahogy a történelemkönyvekben szerepel. A vértanúk kivégzésük előtt 1 nappal feleségeiknek, szeretteiknek írt búcsúleveleit különösen megrendítő volt olvasni.

rricsa>!
Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Az 1848-49-es események nemzeti identitásunk alapját képezik. A piros-fehér-zöld kokárda, a „Kossuth Lajos azt izente…” dallama, a Klapka-induló, Kossuth, Petőfi, Gábor Áron, Bem apó, hősiesség, összetartozás. A köztudatban erősen idealizált kép él a forradalomról és a szabadságharcról.

Ez a kötet leszámol a rózsaszín felhőkkel, és az események híres és kevésbé híres résztvevőinek levelein keresztül hús-vér valójukban, minden gyarlóságukkal és esendőségükkel együtt mutatja be a forradalom ma már hősnek nevezett alakjait.

A magamban kialakított kép ezekről az emberekről nagyon erőteljesen átalakult, mire elolvastam ezt a hosszú kötetet. Egyrészt voltak, akikben kicsit csalódtam, másokat jobban megismertem, leginkább viszont az nyűgözött le, hogy az utólag tisztává és hősiessé magasztosított események valójában mennyire hasonlítottak napjaink politikai csatározásaira. A politikusok akkoriban sem voltak tökéletesek, csak az utókor bánt némelyikükkel kegyesen, és ezeket az alakokat aztán simára és fényesre csiszolta az idő.

Szegény Görgeivel meg elbánt. De ez a kötet egy kicsit igazságot szolgáltat neki.

vinand>!
Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Olvasmányos, szépen megszerkeztett, összeállított könyv. Történelmi témákat kedvelőknek kötelező!


Népszerű idézetek

Turms>!

Széchenyi évek óta tartott attól, hogy Kossuthék radikalizmusa forradalomba sodorhatja az országot, márpedig a forradalmakat az emberiség egyik legnagyobb tragédiájának tartotta. „Én azt hiszem, itt volna az ideje a franciákat utánozni. Nem abban, hogy a respublikát proklamáljuk, hanem hogy mi is Lajosunkat seggbe rúgjuk!” – írta március elején a titkárának.

27. oldal, Széchenyi István titkárához, Tasner Antalhoz Kossuth kormányalakítási tervéről (Corvina, 2017)

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Kapcsolódó szócikkek: Kossuth Lajos · Széchenyi István
Turms>!

Debrecenchester, november 15. 1848.

My dear Dzsenkó! Áj em itthagying Debrecent, zászlóaljunk Becskerekre megy holnapután, én pedig Endrődre with Úrláb januáriusig. Tehát oda légy nekem firkáling, mégpedig macs. Tiszteleting end csókoling a tied familia és kendet, vagyok barátod

P. S.

In the közepe of december cease the szárazkomaság.

171. oldal, Petőfi rövid levele Aranynak a honvédseregből, 1848. november 15. (Corvina, 2017)

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Kapcsolódó szócikkek: Arany János · Debrecen · Endrőd · Petőfi Sándor
4 hozzászólás
Turms>!

A pesti polgárember persze bármilyen történelmi helyzetben legyen is, délben megéhezik. Így lett a pesti forradalom az egyetlen a világon, amelyben ebédszünetet tartottak.

42. oldal (Corvina, 2017)

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Turms>!

„Az én eszemben az ő elcsábítása járt. Ő testileg ellenállt, de a lelkét magamévá tettem, mert ő az egész világon engem szeretett a legjobban – írta feleségéről, Seilern Crescence-ról Széchenyi István Döblingben, 1849-ben. – Hogy egészen megnyerhessem, ráléptem a hazafiság mezejére, 24 szónál nem tudtam többet magyarul, azt is rosszul, de ellenzékinek léptem föl a mágnástáblán, s 60 ezer forintot ajánlottam föl, hogy mire, azt igazában nem is tudom tisztán, de magyar nyelvészeti akadémia lett belőle.” Széchenyi eszerint gróf Zichy Károlyné Seilern Crescence meghódítása kedvéért ajánlotta fel birtokai egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság céljára. Ha van is túlzás az önvádba menekült gróf későbbi visszaemlékezésében, tény, hogy nagyon máshogy alakult volna a magyar reformkor, ha az egykori huszárkapitány nem szeret bele a férjes asszonyba.

181. oldal (Corvina, 2017)

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Kapcsolódó szócikkek: 1849 · Döbling · Seilern Crescence · Széchenyi István
Turms>!

Pest, május 9-kén 1848.

Tisztelt szerkesztő úr!
Azon megjegyzése, hogy a nők bízzák nevelésöket a kormányra, forradalom előtti és még a régi kormány idejéből való, midőn mondták, „bízzunk az istenben, majd megsegít”, de azokon, kik magok nem tesznek, még az isten sem segít, azért tegyünk, hazám hölgyei, egyesüljünk, legyünk szilárdok! Március fiai kimondották az egyenlőséget, és meg nem tartják! Csak önmagok akarnak boldogok lenni, félnek, hogy nem lesz éltök oly kényelmes, ha önállók leszünk, fel akarják szabadítani a zsidókat, zselléreket, de a nőket, a haza felét nem! Az igazság napja lehat ide is mihozzánk, kik látván láncainkat, eliszonyodunk, de gyorsan eltökéljük magunkat, és széttörjük. Egy kört akarnak nekünk kimérni, melyen túllépnünk nem szabad, ezen hibás körben forogjunk. Oh, önzés, mikor irtanak ki!? De ez így nem lehet, a nép széttöré láncait, mert a nőket nem akarják felszabadítani, örök kiskorúságra akarják kárhoztatni, de ők tenni fognak!

Jogot tehát, jogot a nőknek,
mert jogtalanság a legrútabb bélyeg Isten teremtményein, aki rásüti,
Isten kezét el nem kerülheti.

81. oldal, Ismeretlen női olvasó az Életképek szerkesztőjének, 1848. május 9. (Corvina, 2017)

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Kapcsolódó szócikkek: 1848
9 hozzászólás
Turms>!

[…] amikor minden emberre szükség lenne, Zala megyében sem vették fel a nemzetőrök közé a zsidó jelentkezőket. Ez néhány nappal korábban Petőfit is felháborította, s így írt a kirekesztő pozsonyi polgárokról: „ők nyilatkoztak először, hogy a nemzetőrségbe magok közé zsidót nem vesznek, és így dobtak először sarat március 15-ikének szűz zászlajára! …avagy nem áll-e azon e jelszó, és nem kiáltották-e velünk: Szabadság, egyenlőség, testvériség?”

63-65. oldal (Corvina, 2017)

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Kapcsolódó szócikkek: Petőfi Sándor · Zala megye · zsidók
Turms>!

De nemcsak az egykori jobbágyok és uraik konfliktusai, hanem a pesti forradalom hősei miatt is fájhatott a kormány feje. Báró Eötvös József oktatásügyi miniszter kinevezése után többször is találkozott a márciusi ifjak képviselőivel.
[…] A minisztert […] megkereste egy egyetemi küldöttség és egy öt pontból álló kívánságlistát adtak át neki. Az „összes ifjúság által magáévá tett” előterjesztés első pontja a 24 éves Vasvári Pál egyetemi tanári kinevezésére vonatkozott. Az indoklás szerint azért vált szükségessé, hogy a történettant „a március 15-i ifjúság kegyence adja elő”, mert a jelenlegi professzor nem bírja az ifjúság bizalmát. Eötvöst nem érhette váratlanul a követelés, hiszen néhány nappal korábban maga Vasvári is bejelentkezett az állásra egy, a formális tiszteletet éppen csak megadó, minden megszólítást nélkülöző levélben, amelyben frissen megjelent munkájára, a Történeti Névtár első füzetére hivatkozva kérte kinevezését. A jelentkező az egyik legnépszerűbb ember volt Pesten, akinek Teleki Blanka pénzén sokszorosított arcképét számos romantikus lelkű kisasszony rejtegette a párnája alatt. A miniszternek fel volt adva a lecke…

71. oldal, Vasvári Pál egyetemi katedrát kérő levele Eötvös József kultuszminiszterhez, 1848. május eleje (Corvina, 2017)

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Kapcsolódó szócikkek: Vasvári Pál
Turms>!

Ugyanazon a napon, amikor a német születésű Redl József jelentkezett a nemzetőrségbe, egy másik magyar hazafi is felajánlotta szolgálatait a kormánynak: Lőw Lipót pápai főrabbi. […]
A rabbit fellelkesítette a márciusi forradalom híre, ám hamar csalódnia kellett: előbb zsidóellenes pogromokról jöttek híradások, majd arról, hogy a feszültségek miatt a hatóságok felfüggesztették a zsidók felvételét a nemzetőrségbe. A tiltás ellenére mégis megalakult egy zsidó nemzetőrszázad, amelynek élére a döntés ellen demonstráló Táncsics Mihály állt. Amikor Jelačić betörése után a kormány újra lehetővé tette, hogy zsidók is fegyvert foghassanak a haza védelmében, Lőw rabbi azonnal toborozni kezdett a szószékről. Prédikációinak hatására 87 zsidó férfi jelentkezett a pápai nemzetőrségbe – létszámarányához képest jóval többen, mint a város egyéb felekezeteinek hívei. […]
Nem sokkal később Lőw tábori lelkészként csatlakozott a pápai zsidó nemzetőrökhöz. A sellyei táborban elmondott lelkesítő beszédét nyomtatásban is terjesztették. Nem csoda, hogy amikor 1848 decemberében Pápa városa ismét osztrák kézre került, a rabbit azonnal letartóztatták, mert „Kossuth mellett és a császár ellen prédikált”. Később, amikor a város és környéke ismét gazdát cserélt, Csány és a vármegye liberális vezetői Lőw Lipótot kérték fel, hogy az összes felekezet hívei előtt Veszprémben ünnepi beszédben hirdesse ki Magyarország függetlenségét. Ez volt az ország történetének első ökumenikus szertartása, amelyen zsidók és keresztények egyaránt részt vettek. A hazafias rabbit ezért a szabadságharc leverése után bebörtönözték.

84-85. oldal, Lőw Lipót Csány Lászlóhoz a nemzeti szellemű zsidóság buzdításáról, 1848. május 25. (Corvina, 2017)

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Kapcsolódó szócikkek: 1848 · Lőw Lipót · Pápa · Redl József · Táncsics Mihály
Turms>!

[…] az 1831-es koleralázadás során szlovák, magyar és rutén parasztok lelkes egyetértésben gyújtották fel a magyar földesurak házait, s ha voltak is atrocitások a különböző nyelven beszélő vidékek lakói között, az sokkal inkább vallási vagy társadalmi alapú volt, mint nemzetiségi. 1848 ebben is fordulatot hozott, legalábbis felgyorsította az etnikai alapú identitások megszilárdulását. „Arról, hogy e hazában a külön ajkú lakosoknak össze kellene veszniök nemzeti különbségök miatt: soha senki nem is álmodott – idézte fel később a kollektív meghökkenést az egykori márciusi ifjú, Vajda János. – Hogy itt magyaron kívül más »nemzet« léteznék, ez még gondolatban sem fordul elő soha, mert ha ötletképp előfordult volna is, maga az idegen ajkú lakos is kinevette volna, mint valami szörnyeteg abszurdumot. Annálfogva nagy volt a meglepetés, midőn az első horvát s szerb zavargások és vérengzések híre Pesten szétterjedt. Csodálkozott a magyarság és hallgatta, vajon mi lelhette őket.”

92. oldal (Corvina, 2017)

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Kapcsolódó szócikkek: 1831 · 1848 · Pest · Vajda János

Hasonló könyvek címkék alapján

Kossuth Lajos: Kossuth Lajos válogatott munkái
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Hermann Róbert (szerk.): Vértanúk könyve
Kossuth Lajos: Fel mindnyájan a hon védelmére!
Márkus István: Forradalom és szabadságharc 1848-49
V. Waldapfel Eszter (szerk.): A forradalom és szabadságharc levelestára I-IV.
Alexis de Tocqueville: Emlékképek 1848-ról
Kossuth Lajos: Írások és beszédek 1848–1849-ből
Kapa Mátyás: Izzik a parázs
Bíró Szabolcs (szerk.): Forradalmak