Festői ​szerelmek 71 csillagozás

Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

Nyáry ​Krisztián: Festői szerelmek
Így szerettek ők – mára kevés magyar olvasó számára ismeretlen ez a cím. Nyáry Krisztián nagy íróink, költőink szerelmi életét megörökítő kötetei töretlen sikernek örvendenek. Az Igazi hősök és a Merész magyarok című könyvekben bemutatott példaértékű életek után a szerző ismét a szerelemről, annak nemcsak sors- és személyiségformáló, hanem életpályákat, alkotói korszakokat meghatározó erejéről ír. Ezúttal azonban a képzőművészeté a főszerep: hogyan éltek híres festőink, kiket látunk a vásznaikon, s kik voltak azok, akiket modellként sosem örökített meg az alkotó, mégis életre szóló hatással voltak a magyar művészetre? Mennyi féle szerelem létezik? Hogyan állít annak emléket egy festő? Megörökíti-e egyáltalán? Még pontosabban tehát: Hogy szerettek ők?

Czóbel Béla csak felesége, Modok Mária halála után vette észre, hogy az asszony titokban festett képei remekművek.
Czigány Dezső négy embert gyilkolt meg, köztük második feleségét,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Corvina, Budapest, 2016
248 oldal · ISBN: 9789631364125
>!
Corvina, Budapest, 2016
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631363869

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Marlene Dietrich · Rippl-Rónai József


Kedvencelte 5

Most olvassa 16

Várólistára tette 67

Kívánságlistára tette 114


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

Az elvégzett háttérmunka óriási lehet. Nyáry Krisztián ismét egy nagyszerű és olvasmányos kötetet ad olvasói kezébe. Nagyon élveztem minden sorát. Informatív, szórakoztatva tanít. Tetszetős, mind a külső, mind a belső tartalom, figyelem felkeltő.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2017/01/festoi-szerelmek.html

tonks>!
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

Agytágítónak olvastam és egyszerre jó és rossz, hogy annak tökéletesen megfelelt. Jó, mert a kötet végig érdekes volt – a sikerért küzdés, a társadalmi, politikai megbecsülés szeszélyessége, külföldi hatások, egyéni sorsok, stb. – és sokat tanultam, és rossz, mert ennyi mindent kellett megismernem belőle, pedig én voltam az a diák, aki mindent elolvasott, amit elé raktak és mindenre figyelt, amit mondtak. Kösz közoktatás! Pedig amire ez a kötet vállalkozott, arra a rajzórák, művészettörténet órák is tökéletesen alkalmasak lennének: hogy közelebb hozzák a művészetet az emberekhez, hogy felidézzék a letűnt korokat és a megmaradt mementókat, netalántán növeljék is a múzeumba járó kedvet: nekem is most hirtelen nagyon sok múzeumos tervem lett.

Baráth_Zsuzsanna P>!
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

Vajon van olyan érdekes a festők magánélete, hogy kitöltsön egy könyvet és egy unalmas vasárnap délutánt? Talán meglepő elsőre, de a válasz határozott igen! Nagyon szeretem Nyáry Krisztián igényesen megírt könyvsorozatát, amelyben nagyjaink szerelmi életébe nyerhetünk bepillantást, de nem gondoltam volna, hogy az írók hihetetlenül izgalmas (és tragikus) szívügyei után komolyan le fognak kötni a náluk sokkal halvérűbbnek gondolt festőké. Hatalmasat tévedtem természetesen, unalomról szó sem volt, akadt itt sorozatgyilkos, aki a saját családját irtotta ki, mielőtt saját magával is végzett volna (Czigány Dezső), homoszexuális nemes, aki a jobbágyok között érezte a legjobban magát (Mednyánszky László), világhírű indiai festőművésznő, akinek magyar gyökerei és férje volt (Amrita Sher-Gil), költőfeleség (Szántó Piroska), és megannyi különleges sorsot ismerhetünk meg ebből a szerzőtől megszokott magas színvonalon megírt könyvből. Azt eddig is tudtuk, hogy Csinszka Ady halála után egy Márffy Ödön nevű festőművészhez ment feleségül, de most részletesebben is megismerhetjük ennek a házasságnak a történetét, ahogyan pl. Szinyei Merse Pál híres lila ruhás nőjének életmeséjét is. A múzsai lét halhatatlanságot ad a festészetben is, de ennek az esetek nagy többségében nagy ára van, a művészek olyan erős érzelmi hőfokon izzanak ebben a műfajban is, hogy sokszor megégetik azt, akik híres műveiket ihlették. Ismét kiderült, hogy a kiegyensúlyozott, boldog kapcsolatok száma csekély, annál több családi tragédiához, elnyomott művészi álomhoz, megnyomorodott lélekhez vezet az, ha valaki veszi magának a bátorságot, és egy festőművészhez köti az életét. Szórakoztatónak nem mondanám ezt a könyvet, hiszen nagyon sok drámai történetet dolgoz fel, ismeretterjesztő alkotásnak annál inkább, hiszen több elfeledett művészre hívja fel a figyelmet a szerző, miközben igencsak megdöbbentő családi titkokat mesél el nekünk az ismertebb alkotókról.
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2017/03/08/konyvkritika_n…

Ibanez P>!
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

Ha a kötet olvasása előtt valaki megkért volna, hogy soroljak fel magyar festőket, hát, nem tudom, felsoroltam volna-e talán tizet… El is gondolkodtam a kötet olvasása közben, hogy vajon tanultunk-e bármikor is festőkről, nekem úgy rémlik, hogy középiskolában abszolút nem (vagy csak talán történelemkönyvek? egy-egy oldalán volt említve valami tényleg nagyon híres, arra az időszakra jellemző művész alkotása)… vagy talán általános iskola rajzóráin valami (az meg már olyan régen volt, hogy őszintén, ki emlékszik rá?)… Mivel viszont múzeumlátogatások voltak, ezért azt kell hinnem, biztos volt valamennyi ismeretanyag a festészetből is, de valószínűleg olyan korban, amikor minden gyerek utál múzeumba járni (csendben lenni és értékelni olyan alkotásokat, ami a gyerekeket végképp nem érdekli).. Sajnálatos, hogy nem középiskola felsőbb osztályaiban kezdik megismertetni velünk ezt a művészeti irányzatot és nem úgy, ahogy Nyári Krisztián! A kötet legnagyobb erénye – csakúgy, mint a korábbi köteteknél – a nagyon olvasmányos, szórakoztató történetek, amelyek által észrevétlenül tanulhatunk és – gondolom, mások is – elkezdjük bújni az internetet a művész képei után. A legjobban Szinyeire voltam kíváncsi, hiszen gyerekkoromban évekig a falon függött A majális és A lila ruhás nő reprója :-D Sok-sok életutat és érdekességet tudhatunk meg a kötetből, de a lényeg, hogy olyan festőkről olvashatunk, akiket azért illik ismerni. Természetesen ez a kötet is a polcomon marad!

Judit996>!
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

Érdekes rövid történetekből álló önéletrajzi könyv. Számomra abbol sokkat adott hogy megismerhetem a könyv által néhány magyar vagy félig magyar származásu híres festőművészeket, mert eddig elég kis földhöz ragadt emberke voltam, mert oké ismertem Van Goghot, Picassot, meg a híres festményeket mint a Mona Lisat, Az ásito inast és még más híres festőket és festményeiket. Egy újabb művelődéshez hasznos könyvvet tudtam elolvasni és ezzel gyarapítani a művészetekről való tudásomat! Az augusztusi NIOK témát ezzel a könyvvel teljesítetem, @szabadosági kihívását! :)

Richard_the1st>!
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

Elég jó könyv, szerethetően összegyűjtve adja a bulvársztorikat és az életrajzok elegyét. Sajnos csak Zichy, Szinyei és Munkácsyt olvastam el, mert azok mozgatták meg a kíváncsiságomat. Az én szégyenem hogy a könyvben lévő festők nagy részét nem ismerem; az viszont a könyvé, hogy fukarkodik a festők képeinek szerepeltetésével. Festőkről, fetményeikről és persze ezekben kivetült emberi sorsokról van benne állandóan szó, igazán több képet is tehettek volna bele… Majd ha lesz vele ismét szerencsém, akkor szerintem végig is olvasom.

katka99>!
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

Igényesen megírt több ismert és kevésbé ismert magyar festő életéről, szerelméről szól ez a csodaszép könyv. Tele van festményekkel és képekkel. A történetek nagyon sokszínűek, különbözőek és egyáltalán nem unalmasak. Volt benne sorozatgyilkos, homoszexuális nemes, egocentrikus festő, híres magyar származású indiai festőnő, költő feleség és tragikus sorsú festő házaspár is. Érdekes volt, hogy a háború előtt a festők szabadon járhattak Párizsba, Rómába, Bécsről nem is beszélve. Szomorú, hogy a politikai helyzet, a háború milyen nagy hatással volt a művészek életére és munkájára is.

Lázárné_Csernus_Anikó>!
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

Minél többet olvasok, annál inkább rá kell jönnöm, hogy mennyire keveset tudok. De szerencsére vannak az „okos” könyvek, amelyek könnyed, szórakoztató formában tanítanak. Ez a könyv véletlenül került hozzám, kiárusításon találtam és nem volt szívem ott hagyni (és milyen jól tettem). Az Így szerettek ők sorozat nagy kedvencem, a Merész magyarok és Igazi hősök nem tetszett annyira. Ezzel a kötettel visszatér ahhoz a hangulathoz, amit megszerettem a kezdő köteteivel. Nagyon keveset tudok a festészetről és a hazai festőkről, szerencsére a kiadvány egy hasznos „gyorstalpaló” volt. Márciusban jártam utoljára Szentendrén, de akkor nem ilyen szemmel néztem szét, most kedvet kaptam ismét elmenni oda. És múzeumokba. És festményeket nézni. És a könyv fényes lapjait is imádtam. Valóban kevés festményt tartalmaz, de gondolatébresztőnek zseniális, minden történet után szedtem elő a telefont és nézegettem a képeket.

2 hozzászólás
_Andrea_>!
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

Eleinte féltem Nyáry Krisztián könyveitől, az őket körülvevő hírverés vagy népszerűség miatt – viszont ez a kötet nagyon megragadott, az utóbbi idők leginspirálóbb olvasmánya számomra.
Tömören és egyszerűsítve, kicsit talán elbutítva és idealizálva mutatja be a festő-ember sorsokat. Ezekkel a nevekkel eddig javarészt csak aukciókon találkoztam és múzeumokban, de sehogy sem tudtam mögéjük látni. Néhány kép megszólított, de a nagy elveszettségem a művészettörténet terén inkább gátolt a megismerésükben. Most talán valamelyest sikerült egy kicsit közelebb hoznia ezeket a művészneveket hozzám.
Bevezetőnek és kedvcsinálónak ideális. És tartozik hozzá egy mesés bibliográfia is!

Aranymag>!
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

Érdekes történetek, mindenképpen fogyasztható változatban. Igényes kiadás, sok festménnyel, fényképpel, műkedvelőknek, vagy csak akit az életrajzok érdekelnek, mindenképpen szuper lehet.


Népszerű idézetek

robinson P>!

A kamasz lányból felnőtt nővé érett múzsa sokféle arcát becslések szerint háromszáz kép őrizte meg, s ezzel Bányai Zorka a magyar művészettörténet egyik legtöbbet ábrázolt modellje.

17. oldal

robinson P>!

Utolsó képei készítésekor Rippl-Rónai József a pasztellkrétát lebénult kezéhez kötözte, hogy ne keljen abbahagynia a munkát.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rippl-Rónai József
robinson P>!

A hölgy azonban egy idő után elveszítette az érdeklődését mind a búskomor festő, mind a hegedű iránt, és a filmművészet felé fordult. Utóbb Marlene Dietrich néven lett világhírű.

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Marlene Dietrich
robinson P>!

Az Ady-versekben megénekelt, őrizni való kék szempár szerelmi vallomásoknak is beillő festmények tucatjain jelent meg.

226. oldal

robinson P>!

Időközben Szántó Piroskának is fel kellett adnia vidéki búvóhelyét. Beköltözött az álnéven bujkáló Aczél György pesti lakásába, aminél nem sok biztonságosabb hely létezett a városban.

197. oldal

robinson P>!

Az ostrom alatt otthonát gránát találta el, a nyilasok kifosztották, az oroszok pedig lóistállót alakítottak ki a megmaradt műteremből. Hogy a lovak ne fázzanak, a katonák Márffy képeivel fűtöttek.

234. oldal

robinson P>!

Az évről-évre mind molettebb asszony testalkata nem volt férje ellenére, leveleiben gyakran nevezte szeretetteljesen „jó kövér Cilikémnek” feleségét.

97. oldal

charlotte_smtms P>!

Nő vagyok. (…) Sok játékossággal, túl sok képzelőerővel, rengeteg idővel, pontatlansággal, hiúsággal, ízléssel megverve. Nem meddő, csak gyerektelen. Olyan, akiben túl sok volt a felelősségérzet és túl sok volt a gyávaság egy új emberélet megteremtésére. Magam gyereke maradtam.

(Csinszka)

231. oldal (Márffy Ödön, Boncza Berta és Hacker Franciska)

robinson P>!

Legszebb századfordulós épületeink faláról ma is Kornélia néz le ránk Madonnaként, antik istennőként, meztelenül csábító bacchánsnőként vagy éppen ártatlan szűzként.

158. oldal

Szelén P>!

„Pártolni kell a fiatalokat is, ma vettem egy Koszta-képet” – dicsekedett a műgyűjtő. Koszta ekkor 56 éves volt.

187. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Dallos Sándor: Aranyecset
David Ebershoff: A dán lány
Hollósi Nikolett (szerk.): Frida Kahlo
Láng György: Primavera
Vezér Erzsébet: Lesznai Anna élete
Gopcsa Katalin: Egry József
Keserű Katalin: Orlai Petrics Soma 1822–1880
Bánszky Pál: Süli András
Bánszky Pál: Bak
Farkas Veronika: Feszty Masa