Általad ​nyert szép hazát 45 csillagozás

A Himnusz és a himnuszok kalandos élete
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát

Mitől ​vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van Balassi Bálintnak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája? Miért nem akarta a 20. század elején Országgyűlés, hogy ez legyen a hivatalos himnuszunk? Miért nem engedték templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni és miért került jogszabályba egy téves szöveg? Miért nem írt új himnuszt Rákosi kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula? És ha már himnuszok: Mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európia Unió himnuszához? Miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket? Mitől székely a székely himnusz, és miért nem játszották 1944-ben a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot? Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra? Mit… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Corvina, Budapest, 2020
188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631366747
>!
Corvina, Budapest, 2020
184 oldal · ISBN: 9789631366938

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Egressy Béni · Erkel Ferenc · Kölcsey Ferenc


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 39


Kiemelt értékelések

Cukormalac P>!
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

A Kováts Kriszta énekesnővel közösen jegyzett Játékok és szerelmek című kötetén kívül eddig még nem olvastam mást Nyáry Krisztiántól, viszont ez a Himnusz és a himnuszok kalandos életét bemutató, 2020-ban megjelent már régóta váratott magára a polcon, úgyhogy összekötve a kellemest a hasznossal, megismerését követően egy kvízt is készítettem belőle, szóval az információszerzés és kikapcsolódás mellett valamennyire a munkám részévé is vált pár napra. Maximálisan mégsem vagyok vele elégedett, ugyanis a tördelést eléggé barátságtalannak találtam és elég olcsó megoldásnak arra, hogy a nem túl nagy terjedelmű szöveget kicsit kihúzzák. off

Máskülönben viszont – ami a tartalmat illeti – nem érheti szó a ház elejét, hiszen a szerző rendkívül alaposan körbejárja a kiválasztott témát: elképzelés és megvalósítás találkoztak tehát, ráadásul a Szózatnak is jutott egy hosszabb, informatív blokk. A fülszöveg kicsit az irodalomtörténeti Story magazin-jelleg felé billenti a mérleget, azonban jobban belemélyülve a szövegbe rájöhetünk, hogy egyáltalán nem bulváros. A csekei magányban történt keletkezésétől tényleg kalandos és roppant érdekes utóéletéig több szempontból is bemutatja Kölcsey Ferenc költeményét, valamint mindent és mindenkit, akinek akár csak egy apró köze is van a himnusz szóhoz.

Mikor keletkezett a mai nemzeti himnuszok többsége? Milyen eredetű a szó és mik a legfőbb jellemzői? Melyik volt az első modern nemzeti himnusz és melyiket foglalták először törvénybe? Miért fontos az Erős vár a mi Istenünk, a Boldogasszony anyánk vagy éppen a Rákóczi-induló, ha a Himnuszról beszélünk? Hány alkalommal dolgozta fel Liszt Ferenc? Kicsoda Rimay János? Ráénekelhető-e a Megismerni a kanászt… dallamára? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk a gazdag képanyaggal ellátott, impozáns kivitelű kötetből, melyet a magyar kultúra napjának közeledtével ajánlok olvasásra.

>!
Corvina, Budapest, 2020
188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631366747
Alvarando P>!
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

Nyáry Krisztián neve évek óta garancia a jó könyvre. Most ugyan nem emberek életébe merült el, legújabb kötetében a magyarországi himnusz(ok) történetét tette nagyító alá. Kezdésként képet kaphatunk, hogyan születtek meg a nagyobb országok himnuszai, majd megismerhetjük azokat a dalokat, amelyek himnusznak számítottak Kölcsey költeménye előtt, többek között a Rákóczi-indulót és Kisfaludy Sándor himnuszkísérletét. Ezután megismerhetjük Kölcsey művének keletkezését és főbb rejtélyeit, majd láthatjuk, hogy kezdetben nem ezt a verset tartották a költő legfőbb művének, Megismerhetjük a Szózat diadalútját és a két vers megzenésítésének körülményeit. Korszakokon átívelő folyamatnak leszünk tanúi a könyv lapjain, amelyben a Kölcsey műve fokozatosan lesz a magyar nép tényleges himnusza, amely voltaképpen a rendszerváltás után ér véget. A könyv lapjain olvashatunk alternatív himnuszokról is, többek között Oláh Ibolya Magyarország és az Ismerős Arcok Nélküled című dalai. Nem maradhatnak el a dalt övező botrányok sem, olvashatunk Király Linda előadásáról is. A kötetet a kisebbségek himnuszai zárják. A szöveget képek egészítik ki, közelebb hozva a témát hozzánk, láthatjuk Kölcsey és Vörösmarty kéziratát és Erkel kottáját is. A rövid, de tartalmas könyv ajánlható bárkinek, akit érdekel Kölcsey művének kalandos története!

3 hozzászólás
lenne P>!
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

Remek könyv! Nyáry senkit nem kímél; politikusokat, zenészeket, költőket, nemzeteket, kisebbségieket… Mindenkiről megtudhatunk mindent, ha egy kis köze volt is egy himnuszhoz. Olvasás után kicsit hallgattam is, amikről olvastam, de igazából rájöttem; a himnuszokban az a legszebb, ha és amikor együtt éneklik.

Luri>!
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

Régen elolvastam már ezt a könyvet, de egyszerűen nem jöttek a szavak. Ha teljesen őszinte akarok lenni, azt kell mondanom, hogy nem érzem magam méltónak ahhoz, hogy írjak róla úgy, ahogy megérdemli. Szóval megpróbálom összefoglalni röviden ennek a könyvnek a kiválóságát, de higgyétek el, ez a kötet sokkal több annál, mint amit én leírni képes vagyok róla.

Mindig is érdekelt a művészettörténet, az irodalomtörténet, gyerekkoromban is “elvesztem” a helyi templomokban és könyvtárakban egy-egy családi nyaralás alkalmával, ami egy földrajztanár anyukával nem volt egyszerű, mert nyilván ő a természet csodáit szerette volna inkább megmutatni. Én valahogy azonban ilyen lettem.

Tavaly tavasszal, a NIOK-napon volt alkalmam hallgatni egy beszélgetést Nyáry Krisztiánnal, ami olyan szinten lenyűgözött, hogy egyből eldöntöttem, elolvasom a könyveit, és ezt sikerült legelőször megkaparintani.

Ez a könyv egy szavakba nem önthető, csodálatos utazás volt számomra. Én ilyen érdekesen megírt, “nem szárazon” előadott, ennyi értékes és hiteles információt tartalmazó könyvet biztosan nem olvastam még. Teljes mértékben életre kelti a Himnusz történetét, amivel – legyünk őszinték – nem igazán vagyunk tisztában. Zseniális, hogy YouTube lejátszási lista is elérhető a könyvhöz, hihetetlen módon emeli az élményt az, hogy meg tudunk hallgatni minden egyes meghivatkozott művet.

Engem teljesen lenyűgözött, akit érdekel a téma, szeretne jobban megismerkedni azzal a történettel, hogyan vált Kölcsey költeményéből nemzeti Himnusz, annak jó szívvel ajánlom, hatalmas élmény lesz. Tényleg. Ennél nagyobb már csak akkor lenne, ha az író előadásában hangoskönyvben hallgathatnánk, ugyanis én is úgy vagyok mint @szabadosági, Nyáry Krisztián történeteit “estig hallgatnám”.

Teetee>!
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

Az előző, nem túl szívderítő olvasmányom után valami megnyugtató non-fictiont kerestem, és mivel Norbi műsorában hétfőn Nyáry Krisztián volt az egyik vendég, és a Himnuszról beszélt tök izgi dolgokat link, szerdán meg volt Pozsonyban egy előadás is a magyar intézetben, amire nem tudtam elmenni, mert nem voltam épp Pozsonyban, ezért úgy gondoltam, hogy ez pont jó lesz.

És jó is volt. Nagyon informatív és olvasmányos könyv a Himnusz és egyéb fontos nemzeti dalok történetéről. Mondjuk soha nem gondoltam bele, hogy vajon hogyan lett Kölcsey verséből tényleg a magyar nemzet himnusza, és hogy ez milyen hosszú és rögös út volt.

A Himnuszhoz szerintem mindenkit speciális viszony fűz, ami csak rá jellemző. Számomra meghatározó volt, hogy Szlovákiában hosszú ideig nem volt szabad énekelni a Himnuszt (március 15-én is csak a Szózat hangozhatott el), de a templom kivétel volt, mert ugyebár ez egy ima, aztán ott vannak az olimpián elhangzott Himnuszok, először a tévén keresztül, aztán élőben is, 2012-ben Londonban Gyurtának szólt, és amikor a balsorshoz értek, azt hittem, nyomban elsírom magam, és Gyurta is nehezen tartotta magát. Vagy Pjongcsangban a shorttrackes srácok győzelme után, amikor a székelyföldi kollégákkal zengtük, ahogy a torkunkon kifért. off És hát nyilván a DAC-stadionban is, amit sokszor nehéz elmagyaráznom a szlovák kollégáknak, hogy miért is kell énekelni a magyar himnuszt egy szlovák bajnoki meccs előtt.

Szóval szerintem a Himnusz egy ilyen nagyon személyes dolog, és mindezek ellenére kevés tényt tudunk róla, rengeteg a hozzá kapcsolódó érzelem és többletjelentés, és egy ilyen dolog esetében még fontosabb, hogy ismerjük a hátterét és a tényeket. Ehhez ad nagyszerű segítséget Nyáry Krisztián könyve, ami úgy olvasmányos, hogy közben rendkívül tárgyilagos. Nemcsak arról olvashatunk például, hogyan viszonyult a magyar nép az Osztrák-Magyar Monarchia himnuszához, a Gotterhaltéhoz, hanem arról is, mit szóltak a nemzetiségek a magyar himnuszhoz.

Meg vannak benne ilyen megállapítások is: „Minden tanárnak érdemes számolnia vele: ha tanítványa Vörösmarty Himnuszát – esetleg Erkel Szózatát vagy Egressy Himnuszát – emlegeti, akkor vagy nagyon buta, vagy pedig nagyon is okos.”

Külön tetszik, hogy van benne egy rövid kitekintés más népek himnuszaira is, például szó van benne az izraeli himnuszról, amelynek ugyanaz a dallama, mint az általam énekkaros koromban nagyon szeretett Tüzed, uram, Jézus című dalnak.

Egyébként a DAC is meg van említve benne, ahogy a Nélküled is, de mondjuk van egy apró részlet, amin meghökkentem – annak kapcsán, hogy a szlovák himnusz egy népdal dallamára született, és ugyanerre a dallamra van egy magyar népdal is: „Amikor a 2019-ben hatályba lépett szlovák jelképtörvény előírta, hogy sporteseményeken kizárólag a szlovák himnuszt lehet előadni, sok magyar szurkoló énekelte a magyar népdal szövegét a közös dallamra.” Itt azért örültem volna némi pontosításnak, hogy hol volt ez a sok magyar szurkoló, mert a DAC-meccseken mindig is a közönség énekelte a Himnuszt, akkor is, azelőtt is, azután is, a szlovák himnuszt meg nyilván nem játszották le. De ezek csak részletkérdések, ez az öt sor senkit se tántorítson el a könyvtől, mert tényleg nagyon informatív és izgalmas.

Zsofir>!
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

A könyv az egyházi himnuszok bemutatásával kezdődik, majd rátér a modern kori himnuszokra. Az első ilyen
a God save the king, amely úgynevezett királyhimnusz. A Marseillaise viszont néphimnusz.
Az Osztrák Császárság területén a „Gotterhalte” honosodott meg és tartotta magát a Monarchia végéig.

Bár a Gotterhalte kifejezi a birodalom egységét, felmerült az igény egy magyar királyhimnuszra. Az osztrák császár magyar király is egyben, tehát két külön jogi személy.

Kölcsey nem tartotta fő művének a Himnuszt és egyáltalán nem indult jó eséllyel a „himnuszok harcában.” A Rákóczi induló és a Szózat talán népszerűbbek voltak, de az osztrákok nem lelkesedtek értük. Így végül a Himnusz lett a „nevető harmadik.”

Manapság van egy általános elképzelés, hogy kell/illik előadni a Himnuszt. De ez nem mindig volt így. A Himnusz szövegét Balassi világa és a kanásztáncok ihlették. A szöveg énekelhető a Megismerni a kanászt dallamára. Erkel zenéje pedig verbunkosabb, feszesebb volt kezdetben, talán a mostani sporteseményekre áthangszerelt változat hasonlít hozzá valamennyire.

Vörösmarty Szózatát a megjelenése után több nyelvre is lefordították. Többek között svédre. Ungersk Nationalsång címen jelent meg a legnagyobb helsinki irodalmi lapban.
Johan Ludvig Runeberg finnországi svéd költő ennek hatására írta meg a Vårt Land (Hazánk) című művét. A verset később finnre is lefordították és ez lett Finnország hivatalos himnusza. Nyáry szerint erős hasonlóságot mutat a Szózattal. Elolvastam a svéd nyelvű verset, de én nem találtam semmilyen bizonyítékot. Viszont nagyon tetszett a mű.

A könyv végén egy YouTube lista szerepel a különböző himnuszokról. A linkekhez szerencsés lett volna hozzárendelni egy QR-kódot, hogy az olvasó egy gombnyomással meg tudja hallgatni a kívánt dallamot.

Zakuro>!
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

Nyáry Krisztián érdemeiről talán semmi sem mond el többet, mint az, ha elárulom, a kikölcsönzést követően jöttem rá arra, engem ez a téma tulajdonképpen nem is érdekel különösebben.
Ennek ellenére, amint belevágtam, már le sem tudtam tenni, és időközben arra is rájöttem, ez tulajdonképpen tökre érdekes.
Na, ez a teljesítmény.

gizmo6 I>!
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

Az Általad nyert szép hazát nem túl vastag kötet, viszont ennek ellenére mélyen és alaposan körbejárja a himnuszok témakörét. A bevezetőben beszél a műfaj eredetéről, a himnuszok típusairól, a nemzetállamok kialakulásához kapcsolódó nemzeti himnuszok igényéről. Majd megismerjük a Kölcsey Himnusza előtti különböző himnuszként funkcionáló dalokat, vallási felekezetek indulóit, a Rákóczi-indulót, a Gotterhaltét, Kisfaludy himnuszkísérletét. Majd külön fejezet tárgyalja Kölcsey Himnuszának megírását, melyben megtudjuk, milyen körülmények között és mikor írta, milyen művek lehettek rá, hatással, és kiderül, hogy a dallamát egy kanásztánctól kölcsönözte! Nyáry Krisztián hangsúlyozza, hogy Kölcsey egyáltalán nem tulajdonított saját költeményének akkora jelentőséget, mint amit most az iskolai tankönyvek tulajdonítanak neki, és az általános hiedelemmel ellentétben nem is szánta nemzeti himnusznak.
Bővebben: http://cornandsoda.com/nyary-krisztian-altalad-nyert-sz…

Nympha17 IP>!
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

bővebben: https://konyvvandor.blogspot.com/2021/02/nyari-krisztia…
„1989-ben született döntés óta január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Ezen a napon 1823-ban tisztázta le Kölcsey Ferenc a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című versét, amely sok viszontagság után hazánk hivatalos himnuszává lépett elő.
Nyáry Krisztián legutóbb megjelent munkája, az Általad nyert szép hazát című könyv olvasása pedig úgy érzem, tökéletes megünneplése volt a Magyar Kultúra Napjának. ^^

Az Általad nyert szép hazát ugyan eltér méretben a szerző, Nyári Krisztián korábbi munkáitól, de ennek ellenére is egy nagyon informatív kötet, tele érdekességgel. Ráadásul nagyon szépen illusztrált, eredeti kéziratokkal és kottákkal, korabeli képeslapokkal, plakátokkal és újsághirdetésekkel, melyek mind pluszt adnak hozzá a leírtakhoz. Könnyen olvasható, érthető stílusban megírt történeti munka, ami minden történelem iránt érdeklődőnek igazi csemege.”

Lexen>!
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

Jó könyv. Informatív, olvasmányos, érdekes. Tényleg új infókkal szolgál az olvasóknak. Kronológiai sorrendben megy végig minden olyan eseményen, ami a Himnuszhoz kapcsolódik, tárgyalja a szöveg és a zene alakulástörténetét. Bemutat alternatív himnuszokat, beszél más nemzetekről, és arról, hogy mennyi külföldi himnuszra voltak hatással magyar szerzemények vagy zeneszerzők. Ezt a részét találtam a legérdekesebbnek. Bár végig előfordulnak benne ilyen infók, az utolsó fejezetet Nyáry Krisztián kifejezetten ennek szenteli. Tetszik, hogy tévhiteket is eloszlat, illetve érvel amellett, hogy egyes elképzelések vagy elvárások miért nem igazak/jogosak. Azt viszont nem értem, mi értelme volt a tördelésnek. Minden bekezdés után egy komplett sor kimarad, mint az internetes cikkekben szokott. Lehet, hogy azt gondolták, így könnyen olvasható a mű, de szerintem ez szokatlan volt (és a bekezdések sokszor csak még jobban tömböknek tűntek tőle). Ha rosszmájú vagyok, azt is mondhatom, hogy szét akarták húzni az így tördelve sem túl nagy terjedelmű szöveget. És nem ez az első olyan könyve Nyáry Krisztiánnak a Corvina kiadónál, amelyben sok elgépelés maradt benne – vagy éppen odaillő dolog maradt ki, mint az a rengeteg hiányzó névelő. Szép a borító, több ismeretterjesztő írásak járna szép borító.


Népszerű idézetek

lenne P>!

Mivel az anyanyelvi szertartás minden protestáns egyház számára kiemelt jelentőséggel bírt, a 15. századtól sorra készültek a zsoltár- és himnuszfordítások, később pedig megszülettek a kortárs szerzők eredeti művei is. Maga Luther Márton himnuszszerző is volt: a 46. bibliai zsoltár szövegére utaló Ein feste Burg ist unser Gott (Erős vár a mi Istenünk) kezdetű himnusza máig az evangélikus egyház legfontosabb dalának számít.

10. oldal, "Vert hadunk csonthalmain győzedelmi ének", Bevezetés

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

Amapola P>!

Nemcsak Kölcsey Ferenc nem írt tehát soha semmit Himnusz című verséről, de mástól sem olvashatott róla értékelést. 1838. augusztus 24-én úgy halt meg, hogy soha nem gondolt rá: műve egyszer mindenki által ismert nemzeti himnusszá válik.

47. oldal

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

lenne P>!

A dalt minden ünnepségen szöveggel együtt adták elő, bár az utolsó taktust követően rendszerint azonnal felhangzott a szovjet himnusz, esetleg az Internacionálé is. A Kossuth Rádió műsorzárása ez alól az árukapcsolás alól kivételt képezett, itt minden éjjel fel lehetett idézni, milyen a Himnusz vörös farok nélkül.

139. oldal, "S ah, szabadság nem virúl", A megszállt ország himnuszai

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

lenne P>!

A Himnusz első sora nem az áldásban részesülőkre, hanem az áldást osztóra vonatkoztatható, jelentése pedig „Isten, áldd meg a magyart – kegyesen, bőségesen.”

43. oldal, "Balsors akit régen tép", Rejtélyek Kölcsey Himnuszában

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

2 hozzászólás
lenne P>!

1943-44-ben a jugoszláviai Bor rézbányáiban magyar munkaszolgálatosok végeztek rabszolgamunkát a német hadsereg számára – köztük volt Radnóti Miklós is. Szeptemberben, a németek visszavonulása miatt a munkaszolgálatos századokat erőltetett menetben vezényelték Magyarországra. Amikor a végletekig elcsigázott menet elérte a határt, az emberek örömükben a Himnuszt kezdték énekelni. A keretlegények azonnal puskatussal kezdték ütni őket, amiért a „magyar imát szájukra merték venni”. Hogy a Nem tudhatom költője a Himnuszt éneklők között volt-e, arra nem tudtak visszaemlékezni a túlélők.

130. oldal, "S ah, szabadság nem virúl", A megszállt ország himnuszai

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

Kapcsolódó szócikkek: munkaszolgálat · Radnóti Miklós
lenne P>!

A dalszöveg nélküli verzió kitartott az 50-es években is, míg végül 1961-ben megszületett a szocialista változat Vargha Gyula tollából: „Riad a kürt szava, dobban az ifjú szív, /repül a szó: a haza hív/ Vörös az ég, kel a nap, jön az ellenség.” Ennél azonban bizonyosan sokkal ismertebb volt a gyerekek generációi által a Filmhíradó zenéjére énekelt szabadszájú változat: „Vakpali, vakpali, mindent lát…”

27. oldal, "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére", Himnuszok a Himnusz előtt

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

lenne P>!

Slachta Margitnak, a Keresztény Női Tábor képviselőjének parlamenti mandátumát 1948-ban egy évre felfüggesztette az Országgyűlés. Az ellenzéki politikus – aki 1920-ban az ország első női képviselője is volt – azzal vívta ki a koalíciós többség haragját, hogy amikor a parlament megszavazta az egyházi iskolák államosítását, tiltakozásul nem állt fel helyéről a Himnusz éneklésekor. A Szociális Testvérek rendjét is vezető, mélyen hívő Slachta ehelyett a Zsoltárok könyvéből idézett: „Elnyomóink dalt követeltek tőlünk, de mi azt tartottuk, száradjon el inkább a nyelvünk”.

134. oldal, "S ah, szabadság nem virúl", A megszállt ország himnuszai

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

Amapola P>!

Somogyvári Ákos karnagy a közelmúltban megkísérelte rekonstruálni az első, még Erkel által vezényelt Himnusz-előadásokat: az eredmény egy feszesebb ritmusú, a pattogós verbunkos gyökereket megidéző, élénkebb muzsika lett. Persze az ő rekonstrukciója is csak egy lehetséges változat, akár maga Erkel is vezényelhette többféleképpen a művet. Az viszont tény, hogy a harangjáték, amit olyan fontosnak tartott, nem sokkal a halála után már lekopott a Himnusz zenéjéről, tempója pedig egyre lassabb, templomibb lett.

67. oldal

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

lenne P>!

Továbbra is sokat tett a Himnusz intézményesüléséért a dalárdamozgalom. Az 1868-as debreceni „országos dalártalálkozón” Erkel személyes vezényletével, a Nemzeti Színház zenekarának kíséretében több száz énekes adta elő egyszerre. A dalárdákhoz kötődik a szilveszteri Himnusz -éneklés hagyománya is. Elsőként – 1869. december 31-én éjfélkor – a nyomdászok önképző egyleti dalköre adta elő, s elhangzását már akkor is ünnepi pohárköszöntő követte.

87-88. oldal, "Árpád hős magzatjai felvirágozának", A Himnusz útja az első helyre

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete

Kapcsolódó szócikkek: 1868
lenne P>!

Pályatársa, Mikszáth Kálmán ugyanebben az évben kezdte írni Gavallérok című kisregényét. Művében az egész dzsentrivilágot átszövő hazugságok lelepleződésének jelképévé válik a Gotterhalte. A díszes esküvőről hintón távozó vendégek egyike felszólítja a cigányokat, hogy játszák el a legszomorúbb dalt, amit csak ismernek. "Babaj, a prímás, ravaszul mosolygott, aztán rárántotta a Gotterhaltét (mivelhogy ez volna a legszomorúbb nóta).” Haydn dallama hallatán a hintók elé fogott, cifrán feldíszített lovak „elkezdték ütemre mozgatni a nyakukat és a lábaikat”, az egyik még piruettezett is. Ekkor tudja meg az elbeszélő, hogy a kocsikba kölcsönzött honvédlovakat fogtak, azaz a fényes lakodalom, előkelő vendégekkel együtt csak szemfényvesztés volt.

98. oldal, "Árpád hős magzatjai felvirágozának", A Himnusz útja az első helyre

Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát A Himnusz és a himnuszok kalandos élete


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Sal Endre: Mi, magyarok
Alekszandr Kamenszkij – Niederhauser Emil: Nagy Katalin – Mária Terézia
Kőrösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanításai
Font Márta – Barabás Gábor: Kálmán (1208-1241)
Bogáti Péter: Édes Pólim!
Bill Bryson: Shakespeare
Hahner Péter: Az USA elnökei
Bertényi Iván: Nagy Lajos király
Hahner Péter: Így élt Washington
Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője