Satipaṭṭhāna 4 csillagozás

A buddhista meditáció szíve
Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna

Egy könyv a meditációról, amely nem álmokat, illúziókat és testi-lelki nyugtatót kínál, hanem az értelemre és az éber tudatosságra épülő, ellenőrizhető és járható szellemi utat.
A buddhista éberség-meditáció ősi módszere éppoly világos, követhető és időszerű ma is, mint volt két és fél ezer éve, kinyilatkoztatása idején. Üzenete nemcsak a buddhistákhoz szól, hanem minden problématudattal rendelkező emberhez, aki a megoldást önmagában, az értelmes és céltudatos önfejlesztésben keresi.
A Satipatthana gyakorlása nem kötődik konkrét valláshoz, vagy hitrendszerhez, hanem mindenki előtt nyitva álló út. Gyakorlatai egy alapvető és mindenki számára elérhető emberi képességre az éber figyelemre épülnek. A szisztematikusan felépített egyszerű gyakorlatok mégis a legmagasabb távlatokat nyitják meg a valóságot kutató, s a saját tudatának titkait megérteni kívánó ember előtt.

A Satipatthana Sutta szövege és kommentárjai – A Buddha éberség-útján alapuló szellemi gyakorlatok kézikönyve

>!
Orient Press, Budapest, 1994
216 oldal · ISBN: 963798514x · Fordította: Pressing Lajos
>!
Buddhista Misszió, Budapest, 1986
348 oldal · Fordította: Gyenes József

Enciklopédia 13


Kedvencelte 3

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 20

Kölcsönkérné 1


Népszerű idézetek

F_Orsolya>!

„Magára vigyázva vigyáz másokra az ember, másokra vigyázva oltalmazza önmagát.”

147. oldal

Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna A buddhista meditáció szíve

F_Orsolya>!

Eljárásmódunk alapossága teszi a belső fejlődésünk útját oly biztossá, amit joggal elvárhatunk egy ily magasságok elérésére törekvő vállalkozásban. Számolnunk kell továbbá a különféle belső konfliktusokkal is, amelyek oly sok energiát emésztenek fel, s oly sok vereség okai a szellemi küzdelemben; >például a készen álló szellem és a gyenge hús<, vagy az érzelmek és az értelem stb. konfliktusaival. E konfliktusok is jelentősen csökkenthetők, vagy enyhíthetők, ha egyforma figyelmet szentelünk az ilyen konfliktusok mindkét oldalának, s azokhoz egyaránt bölcs megértéssel közelítünk. Módszerünk pontosan a fejlődésnek ezt a kiegyensúlyozottságát biztosítja. Ami fölött uralmat kívánunk nyerni, vagy amit meg kívánunk haladni és át kívánunk alakítani, azt először meg kell ismernünk és meg kell értenünk.

57. oldal

Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna A buddhista meditáció szíve

PsyMinded>!

Segítő üzenet
Korunkban, két világháború után a történelem megismételni látszik az emberiségnek adott leckéjét, mégpedig hallhatóbban, mint valaha, mert a zűrzavar és a szenvedés, ami sajnos a poitikai történelemtől elválaszthatatlannak látszik, az emberiség egyre növekvő részét érinti közvetve, vagy közvetlenül. Mégsem látszik, hogy ebből a leckéből többet tanultunk volna, mint korábban. A gondolkodó elme számára az újabbkori történelem által előidézett szenvedés számtalan egyedi eseténél is szívsajdítóbb és elszomorítóbb látni az emberi viselkedésnek azt az értelmetlen és tragikus önismétlését, ami az emberiséget újra meg újra a háborúnak nevezett dühöngő őrület kirobbanására sarkallja. Ma is ugyanannak a régi, jól ismert mechanizmusnak a működését látjuk: a mohóság és a rettegés közjátékát. A hatalom iránti vágyat, az uralkodni vágyást csak a félelem tartja alig-alig féken,a félelem az ember saját, rendkívüli erejűvé fejlődött pusztító eszközeitől. A félelem azonban nem a legmegbízhatóbb fék az emberi indulatokon, ráadásul maga is tovább mérgezi a légkört egy állandó akadályozottsági érzést teremtve meg, ami megint csak tovább szítja a gyűlölet lángját. S az emberek még ma is betegségük tüneteivel küszködnek, miközben vakok annak okaira, amelyek nem mások, mint a minden rossz Buddha által kimutatott három erős gyökere (akusala-mula): a mohóság, a gyűlölet és a hamistudat.

19. oldal

Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna A buddhista meditáció szíve

Kapcsolódó szócikkek: Buddha · buddhizmus · félelem · gyűlölet · háború · mohóság
PsyMinded>!

Az egyének és embertársaik viszonyát szabályozó erkölcsöt világunkban előírások, szabályok és törvények kell, hogy alátámasszák és vigyázzák, s azonkívül mind a józan ész, mind a bölcselet szintjén értelmesen meg kell magyarázni. Az erkölcs legbiztosabb gyökere a szív igazi művelésében rejlik. A Buddha tanításában igen előkelő helyet foglal el a szív ilyen irányú művelése, amely eszményi kifejeződését a tudat négy magasztos állapotában, vagy isteni létpontjában (brahma-vihara): a szeretetben, részvétben, együtt örülésben és felülemelkedett egykedvűségben találja meg. Közülük az önzetlen és határtalan szeretet jelenti nemcsak a másik három minőségnek, de bármely a tudat megnemesítésére irányuló erőfeszítésnek az alapját. Ezért az Éberség elsődleges feladata a Sattipathana módszerében is annak felügyelete, hogy egyetlen szó, tett, vagy gondolat se sértse meg a határtalan szeretet (metta) szellemét.

76. oldal

Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna A buddhista meditáció szíve

Kapcsolódó szócikkek: Buddha · buddhizmus · együttérzés · erkölcs · figyelem · szeretet · tudat · tudatosság
F_Orsolya>!

Ha valaki a puszta figyelmet gyakorolja, a tudatát érő első erőteljes benyomás valószínűleg a változás örökké jelenlévő tényével történő közvetlen szembesülés lesz. A Dhamma fogalmaiban kifejezve ez ugyanaz, mint az első az élet három nagy jellegzetessége, vagy ismertetőjegye közül, nevezetesen a mulandóság (anicca). Az egyes események születésének és halálának nem szűnő egymásutánja a puszta figyelmen keresztül megfigyelve egyre nagyobb erejű élménnyé válik, aminek döntő következményei lesznek az egész meditációs fejlődésünkre. A pillanatonkénti változásnak ebből az élményéből idővel a létezés másik két jellegzetességének – vagyis a kórnak (szenvedés, nem kielégítő jelleg, dukkha) és a személytelenségnek (anatta) – a közvetlen tudatossága is kibontakozhat.
Bár a változás tényét – legalábbis bizonyos mértékig – többnyire mindenki elismeri, a hétköznapi életben rendszerint csak akkor válik ez igazán tudatossá az emberekben, amikor az nagyon erősen megérinti őket, akár kellemes, akár – mint legtöbbször – kellemetlen értelemben. A puszta figyelem gyakorlása azonban erőteljesen ránevel bennünket arra, hogy a változás minden pillanatban kísér bennünket; hogy még az idő tört része alatt is olyan gyakorisággal zajlanak a változások, hogy az meghaladja a megismerőképességünket. Az első időben valószínűleg meg fog döbbenteni bennünket – mégpedig nem csak intellektuálisan, hanem egész lényünkben –, hogy milyesfajta világban élünk valójában.

36-37. oldal

Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna A buddhista meditáció szíve

PsyMinded>!

Az érzékszervi észlelésre összpontosított puszta figyelem fényében egyre nagyobb tisztaságban fog feltárulni előttünk az anyagi és a szellemi folyamatok sajátos jellege, azok összjátéka, váltakozó megjelenése, valamint a tudat alapvető tárgyiasító működése.

37. oldal

Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna A buddhista meditáció szíve

PsyMinded>!

A belátás a buddhizmusban a létezés három alap jellegzetességének -vagyis a múlandóságnak, a szenvedésnek és a személytelenségnek- az átható felismerését jelenti. […] A belátás lényegi természetéhez tartozik, hogy egyre növekvő eloldódást és a vágyaktól egyre teljesebb szabadságot hoz létre, ami a tudat végső megszabadulásában tetőzik mindattól, ami a szenvedések világában való bebörtönözöttséget előidézte.

44. oldal

Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna A buddhista meditáció szíve

PsyMinded>!

A világi célok érdekében folytatott cselekvés, ami a fel nem szabadult tudatot jellemzi, a legtöbbször csupán újabb köteléket teremt.

53. oldal

Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna A buddhista meditáció szíve

PsyMinded>!

A puszta figyelem szűri ki azokat a téves elgondolásokat és hibás értékeket, amelyeket vakon ráerőszakolunk a puszta tényekre.

55. oldal

Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna A buddhista meditáció szíve

PsyMinded>!

Az ember válljon önmaga tökéletes eszközévé.

63. oldal

Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna A buddhista meditáció szíve


Hasonló könyvek címkék alapján

Őszentsége, a XIV. Dalai Láma – Desmond Tutu – Douglas Carlton Abrams: Az öröm könyve
Friderick Lenz: Szörföltem a Himaláján
Tenzin Wangyal: A fényességes tudat felébresztése
Bhikkhu Bodhi: A nemes nyolcrétű ösvény – A buddhista szellemi út
Gunaratana Henepola: Az éber tudatosságról közérthetően
Tenzin Wangyal: Spontán kreativitás
Tara Brach: Radikális elfogadás
Őszentsége a Gyalwang Drukpa – Kate Adams: A boldogság
Shunmyo Masuno: Az egyszerű élet művészete
Leigh Brasington: A helyes összpontosítás