A ​tudós meg a tevehajcsár 21 csillagozás

Keleti történetek – nyugati lelki bajok
Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár

Mitévő ​legyen az, aki a mindennapi élet nyomását elviselhetetlennek, s magát emiatt betegnek érzi? Például keresse fel Nossrat Peseschkiant, aki alaposan kikérdezi panaszairól, majd elmond egy régi keleti történetet, amely a tünetek mögött húzódó konfliktust nemcsak feltárja, hanem modell értékű megoldást is ad rá. Aki pedig nem tud elmenni Peseschkianhoz (és ilyenek sokan vannak), az olvassa el ezt a könyvet.
Peseschkian módszere, bár egyedülálló, látszólag igazán egyszerű: „csupán” észre kell venni a személyiség neuralgikus pontjait, ismerni kell néhány ezer mesét, ezek közül ki kell választani azt, amelynek elemeibe beleilleszthető a páciens lelkében zajló konfliktus: ennek révén kell őt rávezetni a gyógyulás útjára, amelyen ezek után – mint a könyvben leírt esetek is tanúsítják – jóformán magától is végigmegy.
Már e folyamat leírása is tanulságos és érdekfeszítő volna, még inkább azzá teszik a könyvet az esetleírások, ám a legérdekesebbek mégiscsak a mesék: egy-egy… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1979

>!
Helikon, Budapest, 1991
240 oldal · ISBN: 963208084X · Fordította: Adamik Lajos · Illusztrálta: Vida Győző

Enciklopédia 3


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 42


Kiemelt értékelések

Emmi_Lotta I>!
Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

Ismét egy zseniális tartalmú, remekül megírt könyv egy kiváló képességű pszichiáter szerzőtől, akinek nemcsak a gyógyításban akadtak sikerei, hanem munkásságának közérthető és szellemes megfogalmazására is képes volt.
Az író Nossrat Peseschkian (1933-2010) perzsa származású orvosprofesszor. Módszere, amelyet 1968-ban publikált, a pozitív pszichoterápia.
Ezen irányzat szerint az ember alapvetően jó, és képességeit négy irányban kamatoztatja: fizikai, szociális, lelki és szellemi. A problémák és betegségek pozitív szemszögből vannak megvilágítva. A beteget a módszer arra ösztönzi, hogy aktívan működjön közre saját gyógyulásában, mintegy tanuljon meg saját maga terapeutája lenni, és tudását bármikor eredményesen alkalmazza a saját életében.
Peseschkian munkájában arra összpontosított, hogy a közép-kelet kultúráját összekapcsolja a nyugati fejlődéssel. Ehhez a terápiában főleg keleti (perzsa) meséket, közmondásokat és más kultúrákból eredő példákat, példázatokat is felhasznált.
A pozitív pszichoterápiás beavatkozás célja segíteni a páciensnek abban, hogy felfedezze és megerősítse a benne lévő erőforrásokat, megtalálva ezáltal a belső lelki egyensúlyt a mindennapi életben. Ennek fényében, a pszichoterápiának ezt a formáját nemcsak pszichés megbetegedések esetén alkalmazhatjuk, hanem egyfajta önsegítő módszerként is olyan egyéneknél, akik szeretnének elindulni az önismeret útján.
Nossrat Peseschkian Iránban született (1933-ban). Pszichiátriai tanulmányait 1954-től Németországban, Svájcban és az USÁ-ban végezte. 1969-től Wiesbadenben praktizált. Munkájáért számos díjjal tüntették ki. Tavaly hunyt el.

>!
Helikon, Budapest, 1991
240 oldal · ISBN: 963208084X · Fordította: Adamik Lajos · Illusztrálta: Vida Győző
Chöpp >!
Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

Nekem nagyon bejött. Mesék, történetek és psziché és gyógyítás/gyógyulás.

szucsiani P>!
Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

Az író, Nossrat Peseschkian pszichiáter keleti meséket, történeteket használ fel gyógyítása során.
A könyv első felében a történetek elméletéről olvashatunk, majd a gyakorlati alkalmazásról, a második felében pedig konkrét eseteket ír le.
Nagyon tetszettek a mesék, érdekesek voltak az esetleírások is, de a hozzáfűzött magyarázatokat gyakran felületesnek éreztem.

XX73>!
Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

Nem szeretem a kabarékat, és a legtöbb viccet pár évente újból és újból el lehet mesélni számomra, ugyanis elfelejtem szinte mindet.

Akad viszont szűk tucatnyi, ami végigkíséri az életemet. Mert annyira megérintett, nem is a nevettetéssel, hanem letisztult bölcsességével, hogy ha valami hasonló helyzetbe kerülök, elmondom magamnak. Jót nevetek rajta, legyintek egyet, és megpróbálom a legtöbbet/legjobbat kihozni (mégis) a szituációból.

A kedvenc vicceim közül hármat láttam viszont ebben a könyvben. Persze, itt nem viccnek nevezik, és nem Kohn és Grün társalog, de történet magva ugyanaz (és ha így, akkor nyilván az ősrégi keleti történet volt előbb, de sebaj.)

Szeretek a kedvenc vicceimet mantrázgatva élni. Nagyon együtt tudok rezegni a szerző problémakezelési technikájával.

Mondhatnánk: a könyv elég vékonyka, a magyarázó szöveg is szellős. De pont az a lényeg, hogy ezek a fabulák önmaguk adják a megoldás kulcsát.

kultúrmacska>!
Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

Mesék, történetek, mint a pszichoterápia hatékony eszközei. Ezt tökéletesen bizonyítja Nossrat Peseschkian könyve. Nemcsak a benne lévő mesék, a könyv egésze nagyon olvasmányos és tanulságos.

recall>!
Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

Történetekkel is lehet embereket gyógyítani, a pszichoterápia ezen módszere nem csak gyerekekkel működik. Higgyetek Peseschkiánnak , ennek a jóhumorú perzsa pszichológusnak!
(és a biblioterápiának…;)

metahari P>!
Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

Érdekes volt. Nem túl jó gyorsan olvasni.

pat P>!
Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

A történetek természetesen nagyon jók, az esetleírások érdekesek, a többi, amit a szerző mindezekhez hozzáfűz…. hát hm-hm. A legbölcsebb talán, ha csak a dőlt betűket (azok a történetek) olvassuk el, azokat viszont feltétlenül érdemes.

Zúzmara>!
Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

Egy könyv arról, hogyan lehet történeteket felhasználni pszichoterápiában a páciens gyógyulása érdekében


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Világossá vált számomra, hogy a történetek nagyon sokban hasonlítanak a gyógyszerekre. Megfelelő időpontban, megfelelő formában alkalmazva akár döntő fordulatot is hozhat egy történet a gyógyulás folyamatában, képes lehet arra, hogy elindítsa a beteg hozzáállásának és viselkedésének megváltozását.

Előszó, 7.o.

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

2 hozzászólás
Chöpp >!

[…] a beteg nemcsak betegségét hozza magával, hanem a betegség legyőzésének képességét is. A terapeuta feladata, hogy ebben segítse.

Előszó, 20. oldal

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

Kapcsolódó szócikkek: betegség · terapeuta
agisajt>!

Két dolog homályosítja el szellemed: ha hallgatsz, mikor beszélni, és beszélsz, mikor hallgatni kell.

146. oldal

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

Chöpp >!

Ahol elgondolásaink nem egyeznek a valósággal, ott gyakran igazítjuk a valóságot az elgondoláshoz. A védekezésnek, a belső ellenállásnak ez a formája rendkívül szívós, sokszor majdhogynem legyőzhetetlen tud lenni.

183. oldal

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

Uzsonna>!

Az ember lelke a nap, amely testét megvilágítja és táplálékot szállít neki, emiatt pedig tiszteletben kell tartanunk.

67. oldal, Lélek és test viszonya / Bahá'u'lláh

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

Uzsonna>!

Éjszaka ismét rátört a tolvajlás vágya – úgy, ahogy a nyugtalanul rohanó felhők takarják el a holdat.

61. oldal, Az őszinte tolvaj

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

palastim>!

A megfelelő ár

Anúsírván király és kísérete utazása során egy olyan elhagyatott hegyvidékre jutott, ahol még a birkapásztorok szegényes kunyhóit se lehetett látni. „Fenséges szultánom! Siránkozott a király szakácsa. – Az a dolgom, hogy ínyednek ízekkel kedveskedjek. De tábori konyhámból kifogyott az utolsó szem só is, só nélkül pedig minden étel ízetlen és utálatos. Mitévő legyek, én fenséges szultánom?” – „Menj vissza a legközelebbi faluba – felelte a király. – Ott találsz egy kereskedőt, aki sót árul. De ügyelj, hogy a megfelelő árat fizesd és a szokásosnál semmivel se többet.” – „Fenséges szultánom – vetette ellen a szakács –, ládáidban több arany rejlik, mint bárhol a világon. Mit számíthat neked, ha kicsit drágábban veszem is meg azt a sót! Ilyen apróságon ugyan mi múlhat?” – „Éppen az apróságokból lesznek a világ igazságtalanságai – válaszolta szigorú tekintettel a király. – Az ilyen apróságok cseppek, amelyek lassanként egész tavat töltenek meg. A világ nagy igazságtalanságai mind apróságokként indultak. Eridj tehát, és vedd meg a sót – de csak a szokásos áron!”

199. oldal

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

palastim>!

A bal félteke végzi a logikai következtetéseket, az analitikus lépéseket és a kommunikáció verbális részét. Más szóval, valahogyan ő képviseli a másodlagos, teljesítményorientált képességeket, az észt és az értelmet. A jobb – rendszerint alárendelt – féltekének tulajdonítják az átfogó gondolkodást, az egységes megragadást, a képszerű látásmódot és az emócionális, kevésbé cenzúrázott képzettársításokat. Ez irányítja az elsődleges, érzelemorientált képességeket, és eszerint ez az intuíció és a fantázia „székhelye”. Erre a feltételezésre támaszkodva új fénybe kerül a történetek és mítoszok alkalmazása a pszichoterápiában: a célul tűzött álláspontmódosítás az intuíció és a képzelet felszabadításaként megy végbe; a gyógyítás szempontjából ez akkor válik fontossá, ha az ész és a racionalitás magában nem volt képes megbírkózni a felmerülő problémákkal. A beteg utat talál a képzeletéhez és megtanulja, hogy nyelvi képekben és történetekben gondolkozzon.

26. oldal

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

palastim>!

Az utóbbi néhány év alatt egész sereg keleti (javarészt perzsa) történetet és mesét gyűjtöttem össze. E történetek összeválogatása közben az vezetett, hogy az emberek egymás közötti és lelki konfliktusaira és problémáira utalnak, ezek hátterét és következményeit világítják meg a hallgató számára.

A nevelésben hagyomány, hogy történeteket használnak. Közegül szolgálnak, értékképzeteket, erkölcsi szemléletet és viselkedésmintákat adtak tovább és rögzítettek a felnövők tudatában a segítségükkel.

14. oldal

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok

4 hozzászólás
palastim>!

A kalifa „gyógyítása”

Súlyos betegség támadta meg a királyt. Minden fajta gyógymóddal próbálkoztak, de hiába. Végül a hírneves, nagy orvoshoz, Rázihoz fordultak tanácsért. Rázi először kipróbált minden hagyományos kezelést, de eredmény nélkül. Végül azt kérte a királytól, engedje meg neki, hogy azt a gyógymódot alkalmazza, amelyet megfelelőnek talál. A király kilátástalan helyzetében beleegyezett. Rázi ekkor azt kérte a királytól, hogy adjon neki két lovat. Elővezették a legsebesebb és legjobb tazilovakat. Másnap kora reggel megparancsolta Rázi, hogy vigyék a királyt Bukhara híres fürdőjébe,a Jonze Mullan-ba. Mivel a király moccanni se bírt, hordágyon vitték. A fürdőbe érve Rázi megparancsolta a királynak, hogy vetkőzzék le, a király szolgái pedig távozzanak a fürdőtől minél messzebbre. A szolgák vonakodtak, de mikor a király értésükre adta, hogy tegyék, amit a hákim parancsol nekik, visszahúzódtak.

A lovakat Rázi kiköttette a fürdő elé. Tanítványainak egyikével befektette a királyt egy kádba, és szaporán locsolni kezdte forró vízzel. Egyszersmind forró szirupot itatott vele, amitől a beteg hőmérséklete magasra szökött. Mikor ez megtörtént, Rázi és tanítványa felöltöztek. Majd Rázi hirtelen odaállt a király elébe, és szidalmazni-sértegetni kezdte a leggyalázatosabb szavakkal. A király először megdöbbent, majd tehetetlenségében rettenetes haragra gerjedt a pimaszság és az igaztalan gyalázkodás hallatán. Szörnyű dühében egyszerre csak megmozdult. Ezt látva, Rázi előkapta kését, odalépett a királyhoz, és azzal fenyegette, hogy megöli. A király félelmében menekülni próbált, míg a félelem végre erőt adott neki, hogy felálljon és elfusson. Rázi ekkor nem várt tovább, hanem rohant ki a teremből, és tanítványával együtt lóháton menekült el a városból.

A király kimerülten rogyott össze. Mikor az ájultságból magához tért, szabadabbnak érezte magát, és mozogni is tudott. Továbbra is haragtól dúltan hívta szolgáját, felöltözött és visszalovagolt palotájába. Az összegyűlt embertömeg ujjongott, mikor királyát szenvedésétől megszabadultan látta viszont. Nyolc nap múlva levél érkezett a királyhoz, amelyben Rázi megmagyarázta eljárását.

„Először megtettem mindazt, amit orvosként tanultam. Mikor ez nem vezetett eredményre, mesterségesen fölhevítettem testedet, és haragod révén adtam erőt ahhoz, hogy mozgatni tudd tagjaidat. Mikor láttam, hogy gyógyulásod kezdetét vette, távoztam a városból, hogy megmeneküljek büntető pallosod elől. Kérlek, hogy ne hívass magad elé, mert tudom, milyen igazságtalan és alantas sértésekkel illettelek tehetetlen állapotodban, és lelkem mélyéig restellem magam miattuk.”

Rázi szavainak olvastán mélységes hála töltötte el a király szívét, és kérte az orvost, járuljon elé, hogy iránta érzett hálájának bizonyságát adhassa.

94. oldal

Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár Keleti történetek – nyugati lelki bajok


Hasonló könyvek címkék alapján

Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék az élet csodáiról
Kader Abdolah: A király
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Négy mese az Ezeregyéjszakából
Anita Amirrezvani: A virágok vére
Radó Antal (szerk.): Ezeregy éjszaka regéi
Szádek Hedájat: Hádzsi aga
Ezeregyéjszaka I–III.
Az Ezeregyéjszaka meséi I-VII.
Lutfija Ajni: Közép-Ázsia művészete Avicenna korában