A ​hóhér dala 70 csillagozás

Norman Mailer: A hóhér dala Norman Mailer: A hóhér dala Norman Mailer: A hóhér dala Norman Mailer: A hóhér dala

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Megtörtént ​eseményeket, az 1977. január 17-én Utahban kivégzett kétszeres rablógyilkos Gary Gilmore történetét dolgozza fel Norman Mailer regénye, amely egyik percről a másikra az elmúlt évtizedek legnagyobb amerikai könyvsikere lett, és meghódította Európát is. Egy olyan ember története – mondja egy interjúban a szerző –, aki felnőtt éveit egyvégtében börtönben tölti, aztán kiszabadul, megismerkedik egy szép lánnyal, szenvedélyes szerelem szövődik közöttük; a kapcsolat szinte tökéletesnek indul, de aztán kudarcba fullad. Szakítanak. A férfi annyira elviselhetetlennek érzi a szakítást, hogy egy hétre rá két embert gyilkol meg két egymást követő éjszakán. Amikor visszakerül a börtönbe, újra egymásba szeretnek. Nos, úgy éreztem, ez a tragikus szerelmi történet annyira végletes, hogy a mai lélek számára már-már hihetetlen – hacsak nem rögzítünk minden apró részletet. A valóság – ha tüzetes vizsgálódásnak vetjük alá – titokzatos és megfoghatatlan. Azt hiszem, ez az, amihez a festészet… (tovább)

Eredeti mű: Norman Mailer: The Executioner's Song

Eredeti megjelenés éve: 1979

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2008
1708 oldal · ISBN: 9789632540627 · Fordította: Szíjgyártó László
>!
Fátum-Ars, Budapest, 1994
954 oldal · ISBN: 9638367148 · Fordította: Szíjgyártó László
>!
Magvető, Budapest, 1988
1436 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631411990 · Fordította: Szíjgyártó László

1 további kiadás


Kedvencelte 9

Most olvassa 6

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
Bleeding_Bride ISP
Norman Mailer: A hóhér dala

Életem leghosszabb olvasmánya: 2007 májusában kezdtem el, aztán nem sikerült átrágnom magam rajta, 10 év után spontán került ismét a birtokomba a könyv.
Hosszú és lassú. Akcióra, nagy fordulatokra nem kell számítani, de aprólékos bemutatása az összes szereplőnek, felbukkanó névnek, helyszínnek, eseménynek annál inkább. Kellemesen sodort magával, aztán úgy magával vitt, hogy hetekig Gary Gilmore doku-kat néztem, olvastam – a filmadaptációt is beékelve.
Már hónapok óta rágódok egy frappáns értékelésen, amiben elmagyarázgatom, hogy mi és miért fogott meg ebben a sztoriban, de mint a mellékelt ábra is mutatja, nem sikerült szavakba önteni, így nem is erőltetném.

>!
Maya
Norman Mailer: A hóhér dala

Nehezemre esik értékelést írni erről, nehezen ment az olvasás is.
A téma valóban díjat érdemel. Az első kötetet még szeretni is tudtam. A második viszont nem adott nekem semmit, csak nyúlott, mint a rágógumi. Rendesen beleragadtam. Egyre csak azt kérdezgetem magamtól, miért nem tettem le. Párszor félretettem, de valamiért mindig újra felvettem, pedig már nem kötött le.

Ki tehető felelőssé egy elrontott életért? Be lehet illeszkedni egy olyan társadalomba, mely nem fogad szívesen? Segíthet valaki abban, hogy egy ember megváltozzon?
A könyv tényszerű beszámoló akar lenni. De egy ember élete nem csak tényekből áll. Az embert ugyanúgy meghatározza a család, a környezet, amelyben felnőtt, vagy ahol él, mint a többi ember, akik őt körülveszik, akik éreznek valamit iránta, akik iránt ő érez valamit. Főként az érzelmeink különböztetnek meg minket egymástól.
Ugyanarra az eseményre két ember nem emlékszik egyformán. Teljesen más okot találunk tetteinkre, miként másképp vállajuk fel ezek következményiet is. Van, aki mindenért magát okolja, mások mindig hibáztatnak valakit. Döntéseket hozunk, vagy másokra hagyjuk ezt is. Kapunk egy esélyt, vagy többet, és ezt kihasználjuk, vagy nem.

Gary Gilmor nem kapott esélyt az élettől. Vagy nem tudta kihasználni az esélyeit. Túl sok ember formál róla véleményt. Szerintem ezek egyike sem ismeri igazán.
Aztán túl sokan csámcsognak a témán. Az egész második kötet egy nagy csámcsogás. Amelett, hogy csak tényeket akar feltárni, túl sok emberről tudtunk meg túl sok mindent. Ezeknek legalább egy része tehetett volna valamit. Szóval azok után, hogy túl hosszú volt, túl sok volt, én mégis valami hiányérzettel maradtam. Azt hiszem azért szenvedtem végig a második kötetet, mert azt hittem, hogy ez megoldódik a végére, de csak nőtt, miközben kínlódtam, mint a légy a pókhálóban.
Nem is nyúzom tovább az értékelést, mert most már én sem tudok mondani semmi újat.

>!
ervinke73
Norman Mailer: A hóhér dala

Bár vágtam a stílus és a mondandó közti összefüggést, a bő 1600 oldal kissé próbára tett. Meggyőződésem, hogy Mailer tudatosan használja ezt a szenvtelen, riporteri hangvételt, nem ítélkezik, ebben a kényes és sokrétű témában nem is könnyű. Vagy tán mégis?
Állást foglalni kizárólagosan én sem tudok, bár a halálbüntetés visszatartó erejében nem hiszek.
Valami olyasmit éreztem-főleg a könyv vége felé-, mintha a társadalom lelkiismerete is megszólalna az ítélet kimondásakor és végrehajtáskor. Nem hiszem, hogy lennének született gonosztevők. Biztos, hogy vannak esetek, amikor a társadalom is felelőssé tehető azért, mert tagjai nem tudnak beilleszkedni. Mindenesetre Gary Gilmore tette legalább annyira felkavaró, mint az a fajta elképesztő „karnevál”, amit a sajtó, a törvénykezés, ügyvédek, jogvédők, aktivisták, egyházi emberek keltenek ügyével kapcsolatban. Számomra ez a döbbenetes-igaz, nem Amerikában élek. Szerencsére?

>!
Ikarosz
Norman Mailer: A hóhér dala

Embertelen egy viadal volt ez 6 napon és ~1400 oldalon keresztül. Egy kicsit a végét vártam, túl akartam lenni rajta, aztán valahogy ürességet hagyott csak maga után.
Mindenképpen egy nagy hatúsú mű, bár elég sok furcsaságot találhat benn az olvasó.
Egyesek szerint Mailer meg akarta írni A Nagy Amerikai Regényt, és egy kicsit túltolta a biciklit. Nekik is van igazságuk, ha tényleg az akart lenni, bár ebben én már nem vagyok olyan biztos.
Látszik rajta, hogy baromi sok munka van benne, interjúk, utánnajrás. És ezt egyszerű tőmondatokban tárja elénk a szerző, ami kezdetben elég igénytelennek hat, de menetközben kiderül, hogy arról van szó, hogy az olvasó döntse el, hogy mit gondol arról és azokról, amit/akit lát. (Vagyis amiről és akiről olvas. Apró képzavar.)

Szóval számomra az első negyede a régénynek a tömény kínkeserv. Bunkófélegyháza és Taplófalva között félúton szerelem szövődik Surmó Fegyenc és Vidéki $@!% között, ami a kefélés, a pofozkodás és az üvöltözés háromszögében járja az összeveszés és a kibékülés örökös táncát. Kedves Olvasó! Vegyél egy nagy levegőt, és olvass tovább! Igaz, hogy kb. 350 ilyen oldalt kell kibírnod, de utána indul be az élet.
Szóval Gary Gilmore szabadlábra kerül és a rokonok veszik a szárnyuk alá, szereznek neki munkát és szállást. Gary nem nagyon tud beilleszkedni, lopkod, kifolyik a pénz a kezéből, a munkahelyén sem becsüli meg magát, pedig a környezete a saját lehetőségihez mérten próbál segíteni rajta. Megismerkedik Nicole-al, aki 19. évére szült két gyereket és elfogyasztott 3 férjet. Nagy szerelem az övék, de Gary ugyanolyan link alak marad, mint volt, Nicole meg rendszeresen összefekszik a volt férjeivel, meg úgy egyáltalán bárkivel.
Végül szakítanak, aztán Gary két egymást követő napon két rablást is végrehajt, mindkét helyen megöl egy-egy embert, kb. teljesen értelmetlenül. És miután Gary visszakrül a börtönbe, újra fellángol a szerelem!
Gary Gilmore-t halálra ítélik, és ő nem kíván fellebbezni, ami azt jelenti, hogy záros határidőn belül ki kell végezni.

Igazából a gyilkosságokkal indul be igazán a történet, onnan válik igazán érdekessé, mármár kordokumentumá a könyv. Sok érdekes kérdést boncolgat, a jogi részétől kezdve a sajtóig. Belülről látjuk a médiamunkások manővereit, akik pénzt és ismerséget próbáltak kisajtolni a bizarr ügyből, ügyvédek és ügyészek munkáját, a bíróság nehéz döntéseit. És jogvédő szervezetek is lehetőséget kaptak arra, hogy megcsillogtassák a legrosszabb tulajdonságaikat: a jogi kérdésekbe érzelmeket vittek, mások érzelmeit jogi alapon akarták szabályozni, mindent egybevetve úgy viselkedtek, mint egy hisztis gyerek, elfeledkezve arról, hogy mennyire fontos és tiszteletreméltó munkát végeznek általában. spoiler

Furcsa, és nagyon elgondolkodtató könyv, nagyon sok gondolkodnivaló van benne, miközben csak az események száraz leírása. És ez a legjobb. Nem dönti el az olvasó helyett, hogy mit gondoljon arról, hogy Gary Gilmore gazember-e vagy sem.
Kicsit rámutat az ügy, és úgy általában az egész életünk bonyolultságára.

Gary Gilmore-t 1977 január 17.-én hajnalban agyonlőtték.

https://en.wikipedia.org/wiki/Gary_Gilmore

>!
terembura
Norman Mailer: A hóhér dala

Kérem szépen, ez mi volt?
Nagy nehezen végigszenvedtem magam rajta, azt hittem sose lesz vége.
Dolgoztam egy ideig egy fiatal magánvállalkozó gyereknek. Az ő apjának volt egy mondása, ahányszor ránézett a fia valamelyik munkájára: „ Mi ez a nagy sz@r, kisfiam?”
A Pulitzer-díját sem nagyon értem meg, de hogy mitől lett ez a valami világsiker…?
A lényeg: a történet nem is lenne rossz, de a mondás is megmondja: a kevesebb néha több (és ez nagyon sok volt)! Irodalomhoz meg aztán szerintem nem sok köze van. Tulajdonképpen valószínűleg én is egy az egyben így írtam volna meg… ha a szavak száma alapján fizettek volna érte!!!
Az első kötet még csak-csak, de a második kötet már szinte elejétől egyenlő a nagy semmivel. Nem is tudom, hogy mi a fenének kínoztam magam vele, én vagyok a hibás, mert akár félre is tehettem volna, de nem tettem – szeretem az elkezdett olvasmányokat befejezni…

1 hozzászólás
>!
Blissenobiarella
Norman Mailer: A hóhér dala

Nagyon-nagyon jó könyv… tetszett a tárgyilagossága, és Mailer jó stílusban ír. Ami egy kissé próbára tett, az az volt, hogy minden egyes utolsó kis mellékszereplő egész előéletét el kellett olvasni… így egy kissé vontatott volt, és többször éreztem azt, hogy rákiáltottam volna az íróra, hogy „a lényeget!”. De azt hiszem, éppen ebben rejlik a varázsa. A történet inkább érdekes, mint szép. A szereplőket nehéz érteni, mert őszintén szólva egyik se normális (különösen Nicole volt érdekes figura számomra). De összességében: szerettem.

>!
Eli
Norman Mailer: A hóhér dala

Érdekes „találkozás” egy gyilkossal, akit jobban megismerhetünk pár nap alatt leírt szavak alapján, mint akár egy közeli rokonunkat , barátunkat több év alatt. Szerintem nagyon jó dolog, hogy valakinek eszébe jut foglalkozni olyan emberekkel is, akik általánosan eleve el vannak ítélve úgymond a „normális” emberek által..de vajon ki tehet arról valójában, hogy valaki emberölésre szánja magát? Valóban Ő maga ilyet kegyetlen, őrült, aki mit sem törődik mások érzéseivel, vagy a társadalom, aki nem vállalja a felelősséget a tagjai iránt……

>!
ábelarengetegben
Norman Mailer: A hóhér dala

Az biztos, hogy a terjedelme miatt kihívás végigvergődni rajta, de abszolút érdemes. Nekem bejött a dokumentarista jelleg. Nagyon-nagyon-nagyon részletes.

>!
szazorsi
Norman Mailer: A hóhér dala

Olvastam pár véleményt, hogy a 2.fele vontatott. Nekem tetszett, de tényleg elég tényszerű, sok az adat. Mindamellett mivel igaz történet, ennek tudatában olvasva nagyon érdekelt.

>!
manasesistvan
Norman Mailer: A hóhér dala

Az igaz, hogy nagyon nehezen indult be a könyv, szerintem az elején nagyon könnyen el lehet veszni a részletekbe. Ám a második résztől már nagyon izgalmas, főleg, hogy a történéseken túl etikai problémák is ügyesen lettek tálalva (pl. a halálbüntetésről). És képet kapunk a mormonok lakta amerikáról és a média befolyásáról…. ahogy mindenben a pénzt látják. Tetszett, jó volt.


Népszerű idézetek

>!
n P

Tömlöcöm mélyén
vendégül látlak
tömlöcöm mélyén
ne félj, nem bántlak
tömlöcöm mélyén
lakom-
jót akarok neked vagy rosszat
magam sem tudom
(Régi fogolydal)

7. oldal

>!
Bleeding_Bride ISP

Charlie állítólag őrmester volt. Otthon Kathryne lefokozta hülyévé.

245. oldal

>!
Natasha

Az élet nem olyan rövid, hogy ne érnénk rá mindig udvariasak lenni.

647. oldal (I. kötet, 2008.) - Emersontól, egy írótól idézték

>!
psn

Túlzás azt kívánni egy embertől, hogy vigyázzon a tűzre, amikor fáradt és álmos, és egy csomó kellemetlen emlék gyötri – semmi sem hozza felszínre úgy a kellemetlen emlékeket, mint a lobogó tűz.

>!
zsofi017 

Semmiféle jutalomnak nincs olyan pszichikai hatása, mint amilyenben akkor részesül az ember, ha egy önmagával kötött fogadást sikerül megnyernie.

>!
Evangeline

KÉRDEZŐ: Mitől kezdett el bűnöző módjára gondolkozni?
GILMORE: Valószínűleg attól, hogy javítóintézetbe dugtak.

396. oldal ( II. kötet )

>!
Natasha

[…] ha egy nőnek tetoválás van a bokáján, olyan, mintha szarba lépett volna.

116. oldal (I. kötet, 2008)

19 hozzászólás
>!
Natasha

[…] az embereket olyannak kell szeretni, amilyenek. Ha meg lehetne változtatni, valószínűleg ott is hagynánk őket.

535. oldal (I. kötet, 2008)

12 hozzászólás
>!
Evangeline

Ha választanunk kell élet és halál között, és nem az életet választjuk, az emberiség ellen vétünk.

468–469. oldal ( II. kötet)

>!
Maya

Brenda hatéves volt, amikor lepottyant az almafáról.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

John Sandford: Halálos szorításban
Nalini Singh: Vonzódás
Karen Rose: Vigyázz rám
J. D. Robb: Halálos rejtekhely
Darynda Jones: Második sírhant
Becca Fitzpatrick: Black Ice – Tükörjég
Stephanie Barron: A szolgáló titka
Sarah Addison Allen: A barackfa titka
J. A. Redmerski: Megölni Sarait
Nalini Singh: Angyalárny