A ​változó agy 45 csillagozás

Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából
Norman Doidge: A változó agy Norman Doidge: A változó agy Norman Doidge: A változó agy

Az ​agy képlékeny, élő szerv, amely képes megváltoztatni önnön szerkezetét és működését. Az idegrendszer kutatásának e minden bizonnyal legfontosabb felfedezése, az úgynevezett neuroplaszticitás alapjaiban cáfolja meg azt az évszázadok óta vallott elképzelést, miszerint a felnőtt agy képtelen a változásra. Ez a felismerés reményt kínál azoknak, akik szellemi korlátokkal vagy gyógyíthatatlannak vélt agykárosodással küszködnek, ugyanakkor az egészséges agyra vonatkozó ismereteinket is gyarapítja.
Dr. Norman Doidge lenyűgözően érdekes esettanulmányokkal mutatja be, milyen döbbenetes mértékű fejlődést értek el olyanok, akiknek állapotát más szakemberek már reménytelennek nyilvánították. Megismerünk egy fél aggyal született nőt, akinek másik agyféltekéje úgy alakult át, hogy teljes agyként működjön, vakokat, akik látni tanulnak, olyan személyeket, akiknek megfiatalították idősödő agyát, vagy eltüntették kínzó fantomvégtag-fájdalmait. Az agy változásra való képességének… (tovább)

>!
Park, Budapest, 2019
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633556818 · Fordította: Sóskuthy György
>!
Park, Budapest, 2018
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633555217 · Fordította: Sóskuthy György
>!
Park, Budapest, 2017
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633552438 · Fordította: Sóskuthy György

2 további kiadás


Enciklopédia 8


Kedvencelte 9

Most olvassa 17

Várólistára tette 112

Kívánságlistára tette 119

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
csauperjel
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Lenyűgöző az emberi agy! Lelkesítő élő emberek példáján keresztül látni, hogy soha nem késő javítani valamin, ami nem az erősségünk, és soha nem felesleges próbálkozni valami újjal, még ha nem is megy tökéletesen. Nyelvet tanulni, zenélni kezdeni vagy bármilyen új hobbiba fogni kilencven évesen se késő, ha másra nem, arra mindenképp jó, hogy felfrissítse az agyat, és kiszélesítse lehetőségeinket. Nagyon érdekes könyv közérthetően fogalmazva. Kortól, nemtől, érdeklődési körtől függetlenül bárkinek jó szívvel ajánlom, stroke után gyógyulóknak és hozzátartozóiknak pedig egyenesen kötelező!

>!
deaxx P
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Ez a könyv sokat adott nekem – elsősorban nem is az esetleírásokra gondolok, hanem azokra az elméletekre, amiket ismertem én, csak máshonnan/máshogyan. Vagy épp más tudományterületről – és jé, itt is itt van. Mintha a fejemben lévő kicsi részlet kiegészült volna egy másik részlettel, ami által a korábbit is jobban megérthettem. (Ez mellesleg egy nagyon jó érzés.)
Ami meg az abszolút újdonságokat illeti – azokból sokat viszek is magammal tovább.

Maga a könyv nem feltétlen az esetleírásokra épül, – cseppet hatásvadász a borító „elképesztője”, de hát ez lenne a marketing, ugye… – kutatókat is bemutat, és több kutatásmódszertani részletre is kitér, alapfogalmakra is utal.
(Mellesleg ezt nem szeretem az ismeretterjesztőkben: elmagyaráz olyan alapfogalmakat, amiket már tudok; és ez foglalja itt az értékes oldalakat VAGY elmagyaráz dolgokat, amiket nem tudok; de miért nem ír róluk hosszabban, hát ez olyan tömör, két oldal és elfelejtem. Semmi sem jó. Semmi!)

A kötet megszerkesztése kifejezetten nem tetszik. (Nem tudom, én jobban szétszedtem volna a fejezeteket, és kinyirbáltam volna az ismétléseket – de ahányszor leírtam már kül. értékelésbe, hogy zavarnak az ismétlések…! Kezdem azt érezni, hogy velem van a baj.)
Talán emiatt is volt, hogy néha nehezebben haladtam a könyvvel; és volt, hogy félbe akartam hagyni. (Bizonytalanság! Meddig fogok még erről olvasni?)

Az a helyzet hát, hogy ez a könyv segített megérteni magamat, az embereket, és még az érdeklődésemet is kielégítette – és ez egészen, khm, elképesztő.

>!
Park, Budapest, 2018
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633555217 · Fordította: Sóskuthy György
>!
patakizs P
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Szerzőnk, Norman Doidge egy olyan esettanulmány-füzért írt le, amelyben minden egyes eset egy téma, az agy plaszticitása köré csoportosul. Azt, hogy az agy nem egy géphez hasonlító, változtathatatlan szervünk, igen sokáig kevesen hitték. Még az elmúlt néhány évtizedben is nagyjából eretneknek kiáltottak ki mindenkit, aki azt állította, hogy bizonyos hatásokra az agyunk képes változni, alkalmazkodni, és az agyon belül az azonos dolgokért felelős részek egyénenként különbözőek.
Az első esetnél egy hölgy antibiotikumot szedett, és mellékhatásként károsodott a labirintusszerve. Az egyensúlyérzéke kb. nullára csökkent. 5 éven keresztül nem tudott normálisan járni, állandóan szédült és „zuhant”. Egy Paul Bach-y-Rita nevű orvos egyik kísérleti készülékét kipróbálva azonban minőségibb életet tud élni. A készülék lényege, hogy egy sisakba épített gyorsulásmérő segítségével egy számítógép a nyelvre helyezett elektródákon keresztül küld egyensúlyozáshoz szükséges jeleket az agyba. Az eszköz rendszeres használatával az agyban futó eredeti pálya „átszervezi magát”, és a sérült labirintusszerv helyett a nyelv közvetíti a szükséges jeleket.
A második eset egy olyan hölgyről szól, aki „aszimmetrikus” aggyal született. Bizonyos dolgokban nagyon ügyes (nagyon jó a memóriája), viszont a szavak kiejtése, a térbeli gondolkodás készsége és a logika komoly gondokat okoz neki. Sokáig szellemi fogyatékosnak tartották, és nagyjából egyedül kellett rájönnie, hogy bizonyos szellemi gyakorlatok végzésével simán képes az átlagember szintjére (sőt, még a fölé is) eljutni. Iskolát is nyitott, ahol hasonló problémákkal küzdő gyerekeknek segít.
Egy Merzenich nevű tudósról szól a következő fejezet: ő volt az, aki többet között felismerte, hogy ha az agy egyik területe "fölöslegessé válik (pl. amputálnak egy ujjat, így azt már nem kell az aggyal "összekötni"), a szomszédos területek átveszik az uralmat. Létrehozott egy képzési programot FastForWord néven, amellyel tanulási nehézséggel küzdő gyerekeknek és felnőtteknek (akár időseknek is) segít. Számomra itt meglepő információ volt, hogy tényleg van értelme a gyerekeket korán elkezdeni idegen nyelvre tanítani, mert 8 éves koruk előtt sokkal nagyobb az esélye, hogy helyes kiejtést sajátítanak el.
A 4. fejezet főleg szexualitási kérdésekkel foglalkozik, például kitér arra, milyen addiktív lehet a pornóvideók túlzott nézése (egy idő után „nő” az ingerküszöb és nem elégítik ki az illetőt a „normális” párkapcsolatok). A másik téma az, hogy a szexuális plaszticitásnak vannak kritikus időszakai, amikor nagyon nem mindegy, milyen hatások érnek egy gyereket/fiatalt.
Az 5 .fejezet azt taglalja, hogy a szélütött embereket még balesetük után sok idővel is rehabilitálni lehet, egyszerűen rá kell venni a sérült oldalt, hogy újra működjön. Ebben szintén az agy „manipulálása” játszik szerepet.
A 6. fejezet a kényszercselekvésekkel foglalkozik, amely súlyos esetben igen nehezen gyógyítható. Itt is az agyunkat kell „átprogramozni” arra, hogy a kényszeres cselekvés helyett másra gondolunk, így gyengítve meg az együtt aktiválódó idegsejtek közötti kapcsolatot.
A 7. fejezet egyik volt a kedvenceimnek. Valószínűleg mindenki hallott már a fantomfájdalmakról. Ezeknek a megszüntetéséhez be kell csapnunk az agyunkat. A tükördoboz segíthet ebben, melynek segítségével a páciens agya azt „gondolja”, hogy a levágott rész mégis képes mozgásra, így nincs már „befagyott” állapotban.
A 9. fejezet fontosabb részei: érdekes módon, ha csak elképzelünk egy fizikai tevékenységet (pl. zongorázás), az is majdnem annyit ér, mintha el is végeznénk; a lebénult emberek számára készültek már eszközök, amelyeket gondolattal lehet irányítani; itt kapunk magyarázatot arra, hogy lehetséges, hogy pl. a vakok vagy a süketnémák más érzékszervei az átlagosnál sokkal jobban működnek.
A 9. fejezetben megismerhetjük a két fő memóriarendszerünket, az implicit és az explicit memóriát.
A 10. fejezet felhívja figyelmünket az élethosszig folytatott testmozgás és tanulás elképesztő hatásaira.
A 11. fejezetben megismerhetünk egy fél aggyal született hölgyet, akinél érdekes módon a jobb agyfélteke képes volt a ki sem fejlődött bal oldal nagyjából összes funkcióját átvenni (tükörrégió-helyettesítés).
Végül két függelékben ismerhetjük meg azt a tényt, hogy a kultúránk része az, hogy mit észlelünk és mit nem (pl. japánok holisztikusabb szemlélete szemben az európaiak részletekbe merülésével), megkapjuk a magunkét a televízió és egyéb elektronikus médiumok használatának káros mivoltával kapcsolatban, illetve egy kis történelmi betekintést nyerünk az ember tökéletesíthetőségébe.
Összességében hasznos olvasmány volt, de már nem bánom, hogy nem mentem orvosi egyetemre, én nem bírnám megjegyezni ezt a sok lebenyt meg kérget meg miegymást.

1 hozzászólás
>!
Eta IP
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Igazából nem a megírás módja, hanem a tartalom meg a téma öt csillag. Meg a bennünk rejlő lehetőségek. .-)

1 hozzászólás
>!
niebla
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Ez egy olyan könyv, ami után máshogyan látod a világot.

Ez most más, mint a szépirodalom: ez könnyen olvasható, hiteles ismeretterjesztő könyv.

Ez a könyv még akkor is öt csillag, ha feltételezhetően köze volt ahhoz a folyamathoz, ami pár éve elindult apában, és aminek eredményeképp elhagyta anyát.

>!
esőember
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Mintha egy Oliver Sacks könyvet olvastam volna! Ez pedig a legnagyobb dicséret, amit adhatok egy könyvnek, hisz Sacks az egyik kedvenc szerzőm hasonló témában. Izgalmas és érdekes esettanulmányok, kutatási eredmények, leírások, rendkívül befogadhatóan tálalva! Neurológiai alapmű, nekünk, laikusoknak!

>!
FZolee
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

A könyv alapgondolata, mint az a fülszövegben is olvasható: az agy képes változásra. Ezt az állítást támasztja alá az író számtalan példával, amelyek nekem kivétel nélkül tetszettek. Érdekes volt olvasni a különféle agyi rendellenességről, kísérletekről, különleges életutakról. Ritkán éreztem azt, hogy kezdem unni, de ez az érzés nem tartott sokáig, mivel elég változatos volt a könyv, nagyon sok témát érintett Norman Doidge ezen a tudományterületen belül. Sokáig szemezgettem ezzel a könyvvel, nem tudom miért vártam vele ennyit, örülök, hogy elolvastam.

>!
redumbrella
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Mindig is érdeklődtem az emberi agy rejtelmei iránt, és úgy érzem, Doidge könyve tökéletes bevezetőül szolgált ebbe a még ma is számtalan titkot rejtő világba. Közérthetően ír számos érdekfeszítő agykutatás eredményéről, agyunk sokszínűségéről, alakíthatóságáról, rugalmasságáról. Az én ízlésemnek az írás módja is tökéletesen megfelelt, olvasmányos volt még egy laikus számára is. Biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó olvasmányom a témában.

>!
Leah P
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Enyhén szólva zagyva volt. Belemerültem volna a jegyzetbe erre átvált angolra aztán vissza magyarra. Vagy amikor érdekes volt a vastag vonalú és olvastam volna tovább a kicsiben erre volt ott 2 szó. :D

De amúgy ahol meg több helyet hagytak ott jókat írtak csak ez így nem kicsit idegesítő volt.

>!
KlaraHU
Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Nehéz volt letenni ezt a könyvet, olyan jó. Egyik reggel elfelejtettem miatta időben leszállni a metróról. Remélem, egyszer ez lesz az egyik kötelező olvasmány a középiskolákban.


Népszerű idézetek

>!
esőember

A testmozgás nemcsak azért segít, mert új idegsejteket hoz létre, hanem azért is, mert az elme alapja az agy, az agynak pedig oxigénre van szüksége. A gyaloglás, a kerékpározás és az egyéb, keringési rendszert igénybe vevő gyakorlatok mind erősítik a szívet és az agyat tápláló ereket, s ennek köszönhetően az ilyen tevékenységet végző emberek szellemileg frissebbek maradnak – erre egyébként már Seneca római filozófus is rámutatott, jó kétezer évvel ezelőtt.

312. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

>!
esőember

Számos vizsgálat igazolja, hogy az alvás segít a tanult dolgok rögzítésében és az emlékezésben, s plasztikus változást idéz elő. Ha napközben megtanulunk, mondjuk, egy készséget, másnap ügyesebbek leszünk benne, amennyiben az éjjel egy jót aludtunk. A problémákra javasolt „aludj rá egyet” megoldás sok esetben segít.

294-295. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

>!
esőember

Az emlékezet öregedéssel járó romlásának egyik fő oka az, hogy egyre inkább gondot okoz az új események regisztrálása az idegrendszerben, mivel lassul a feldolgozási sebesség, és emiatt romlik az észlelés pontossága, ereje és élessége. Ha nem vagyunk képesek tisztán észlelni valamit, akkor arra nem is fogunk jól visszaemlékezni.

115. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

>!
esőember

A neuroplaszticitással foglalkozó kutatások kimutatták, hogy minden tartósan folytatott, az agyban valaha térképet kialakított tevékenység – beleértve a mozgást, az érzékelési tevékenységeket, a tanulást, a gondolkodást és a képzelgést – megváltoztatja az agyat és az elmét is. Ez alól az eszmék és a kulturális tevékenységek sem jelentenek kivételt. Kulturális cselekedeteink, legyen szó olvasásról, zenetanulásról vagy új nyelvek tanulásáról, folyamatosan módosítják az agyunkat.

347-348. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

>!
esőember

Az egyik ok, amiért a dolgoknak pusztán az elképzelésével is képesek vagyunk megváltoztatni az agyunkat, az, hogy idegtudományi szempontból egy cselekvés elképzelése és annak végrehajtása között nem is olyan nagy a különbség, mint hinnénk. Amikor az ember becsukja a szemét, és maga elé képzel egy egyszerű dolgot, például az a betűt, az elsődleges látókéreg lép működésbe, ugyanúgy, mint akkor tenné, ha az illető valóban egy a betűt látna maga előtt. Az agyi felvételek tanúsága szerint cselekvéskor és annak elképzelésekor jelentős mértékben az agy ugyanazon részei aktivizálódnak. Ezért van az, hogy a vizualizáció javíthatja a teljesítményt.

254. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

>!
esőember

A plaszticitás kompetitív jellege valamennyiünkre hatással van. Agyunkban az idegek szüntelenül háborút vívnak egymással. Ha abbahagyjuk szellemi képességeink gyakorlását, akkor nem egyszerűen elfelejtjük őket: az addig azon képességekért felelős agyi térképterületek olyan más képességek feldolgozására fordítódnak, amelyeket továbbra is gyakorlunk. Amikor azt kérdezzük magunktól: milyen gyakran kell gyakorolnom a francia nyelvet, a gitározást vagy a matekot, hogy ne felejtsem el, amit megtanultam? – akkor valójában a kompetitív plaszticitásról kérdezünk. A kérdés lényege ugyanis ez: milyen gyakran kell végeznem a szóban forgó tevékenységet ahhoz, hogy a hozzá tartozó agyi térképterület ne vesszen el?

83-84. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

>!
liivia

Az 1858-as Lincoln-Douglas vitákban például a felek akár egy óránál is hosszabb ideig folyamatosan és könnyedén beszéltek, anélkül hogy jegyzetekre lett volna szükségük, és szövegük előre megtanult, ám menet közben gazdagon kibővített egységekből állt. Manapság viszont, az 1960-as évek óta, még a legkiválóbb elitiskolában végzett legműveltebbek körében is mind többen akadnak olyanok, akik szónoklat helyett inkább a gyönge premotoros kéreg leghatékonyabb mankójára, a Power Point prezentációra hagyatkoznak.

63. oldal [Park Könyvkiadó, 2011]

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

>!
esőember

Változásra való képességünk miatt nem mindig tudhatjuk, mi az bennünk, ami természetes, és mi az, amit a kultúránknak köszönhetünk. Ugyanezen okból túlságosan is befolyásolhat bennünket a kultúra és a társadalom, egészen addig, amíg túl messzire távolodunk valódi természetünktől, és elidegenedünk önmagunktól.

378. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

1 hozzászólás
>!
esőember

Különösen fontos kritikus időszak kezdődik 10-12 hónapos korban, mely 16-18 hónapos korig tart: ezalatt fejlődik ki a jobb homloklebeny egyik kulcsfontosságú területe, és ekkor formálódnak azok az idegi hálózatok, amelyek lehetővé teszik a kisgyermekek számára az emberi kötődések fenntartását és az érzelmeken való uralkodást.

280. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

>!
esőember

Freud egyébként úgy vélte, hogy egész civilizációnk a szexuális és agresszív ösztönök részleges gátlásán nyugszik. Elmélete szerint olykor túlzásba visszük ösztöneink elfojtását, s ez vezet a neurózisok kialakulásához.

358. oldal

Norman Doidge: A változó agy Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából


Hasonló könyvek címkék alapján

Halász Péter (szerk.): Epilepszia: Ablak az agyra
Suzanne O'Sullivan: Vihar az agyban
Dean Burnett: Az idióta agy
Dick Swaab: Az agyunk mi vagyunk
Steven Pinker: Hogyan működik az elme
Je. V. Dubrovszkij (szerk.): A világ körölöttünk
Kovács András: Fejedelmek gyógyítói
Clive Gifford: Az emberi agy 30 másodpercben
Sherwin B. Nuland: Hogyan halunk meg?
Rajna Péter: Kiválasztottak, megszállottak, nyavalyatöröttek