Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Emlékek boltja (Eve Dallas 17,5) 48 csillagozás
Laine Tavish éli csöndes, hétköznapi életét egy Angel's Gap nevű marylandi kisvárosban mint az Emlékek boltja nevű régiség- és ajándékbolt tulajdonosa. Angel's Gap lakói legalábbis így ismerik a fiatal lányt. Nem is sejtik, hogy egykor Elaine O'Hara volt a neve, s a csaló és tolvaj Nagy Jack O'Hara lányaként örökös menekülés közben cseperedett fel, s mindig csak egy lépéssel jártak a törvény őrei előtt. A múlt drasztikus hirtelenséggel éri utol Laine-t. Váratlanul feltűnik üzletében apjának rég nem látott társa, akinek csak rejtélyes figyelmeztetésre futja erejéből, mielőtt az utcán egy autó halálra gázolja. Nem sokkal ezután kifosztják a lány otthonát. Most már Laine-en és egy Max Gannon nevű vonzó idegen férfin a sor, hogy kiderítsék, ki vadászik a lányra és miért. A válasz a kifürkészhetetlen sorsban keresendő, amely nemcsak Laine, hanem a jövő nemzedékeinek életét is megváltoztatja. Veszedelem és halál jár a sors nyomában az eljövendő generációk életében mindaddig, amíg egy… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2003
Enciklopédia 5
Szereplők népszerűség szerint
Roarke · Eve Dallas · Delia Peabody · Ryan Feeney
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 15
Kiemelt értékelések
Két önmagában is kerek történet, amik mégis összekapcsolódnak. Az első egy jelenkori krimi, izgalmas és néhol vicces. Laine és Max párosa kedves szerelmi történetet eredményez. A kisvárosi környezetből göngyölik fel a gyémántrablás eseményeit. Az Eve Dallas történetekhez képest némileg fordított felállásban a bűnöző lánya és a rendőrből lett magánnyomozó párosa jól megkomponált, ráadásul Galahad helyett itt egy cuki kutya oldja a feszültséget. A második egy valódi Eve Dallas történet, a mit a gyémántrablás története és a Gannon család kapcsol az első részhez.
A fordítás sajnos a második résznél hagy maga után némi kívánnivalót. Jó pár a sorozatban megszokott fordulatot másként interpretál, ami némileg idegesítő. Mivel ez egy sokadik rész, szerintem egy kis utánanézéssel (akár egy előzmény elolvasásával) érdemes lett volna utánanézni a zsargonoknak.
Mikor elkezdtem olvasni a könyvet, nem tudtam hová tegyem. A borítón rajta van az írónő mindkét neve, de az elején szokásos N.R. történet van. Én meg keresem Roake-ot. :-) Itt elkövettem egy hibát és elolvastam az értékeléseket. A frász jött rám. Tényleg fura volt egy kicsit a jövőbeli rész, megpróbáltam túllépni rajta és élvezni Roarke jelenlétét és Eve zsenialitását. A történet nagyszerű volt, élveztem, hogy Laine életének a jövőjébe jócskán bele lehetett látni, azáltal, hogy a jövőben spoiler.
ELSŐ OLVASÁS: 4 csillag
A történet jó. :-) De sajnos a többi Eve Dallas-os könyvtől eltérő fordítás zavaró.
MÁSODIK OLVASÁS: 2020. július 21., 21:05 → 2020. július 25., 20:54, 4,5 csillag
Rettenetesen kár ezért a néhol igencsak szokatlan fordítás miatt… Nem akarom a fordítót bántani, tudom, hogy nagyon nehéz dolog, de egy picikét több utánajárással egész más is lehetett volna. És akkor nem tántorít el, főleg az elején az olvasastól.
A történet ugyanis megérdemelte volna a szokásos fordítást, mert nagyon is jó volt. Ezért is módosítom 4,5 csillagra, de az 5-öt akkor sem tudom megadni, mert olyan sokszor kizökkentett a megszokottól eltérő fordítás. A legeslegmegdöbbentőbb, hogy Eve-t asszonyomozzák spoiler… o.O
Nah, de szakadjak el a fordítástól. ;-) Ez egy nagyon is jó történet, ugyanolyan érdekes és izgalmas, mint az előzőek. Bár van benne egy kis hiba. spoiler ;-)
A szereplők is hozzák a jól megszokott formájukat. (Már amikor nem asszonyomozzák a felettesüket.) ;-)
Nah, de jöjjön is a következő rész, rázódjak gyorsan vissza a szokásos Eve Dallas történetbe. ;-D
Talán ez az egyetlen könyve N. Robertsnek, amire azt mondhatom, hogy tényleg tetszett.
Nos………………………………………………………………..
Az eleje egy egész jó kis történet volt, még akár hosszabb is lehetett volna. Nagyon vártam a könyv második részét, ahol végre a jövőbe lépünk Eve-ékhez, de ekkora csalódás még talán SOHA NEM ÉRT egy N.R./J.D.R. könyv kapcsán. A fordítói munka valami kritikán aluli…. Több hozzászólásnál és értékelésnél is láttam, hogy ezt mások is kifogásolták, de nem gondoltam, hogy tényleg ennyire…… (keresem a jó szót)………….. értékelhetetlen!!!! Igazán tanulmányozhatta volna az illető a korábbi J.D.R. könyveket, hogy mindenhol a megfelelő (az olvasókban már berögzült) elnevezéseket használja.
És akkor a „lektori munkát” (nem véletlen az idézőjel) még nem is említettem… POCSÉK!
Azért végig fogom olvasni, mert ez nem az írónő hibája – eredetiben valószínűleg egy újabb hibátlan N.R. munkát olvashatnánk…
ez borzasztó módon el lett húzva.
az első része egészen szórakoztató volt, szokványos Nora Roberts történet, és váratlan is volt mikor belekezdtem a második részbe, vicces volt olvasni a jövőképet.
de körülbelül ennyi, a végén már komolyan elgondolkodtam rajta, hogy leteszem, vagy az utolsó oldalhoz lapozok, valószínűleg nem sok mindenről maradtam volna le.
Nagyon tetszett, hogy az írónő ötvözte a hagyományos, romantikus krimijét a J.D Robb álnéven írt Eve Dallas sorozattal.
Nagyon tetszett Laine és Max története. Jenny-t, Big Jacket és Henry-t imádtam. Főleg Henry-t mert az én kutyám is hasonló természetű. (^‿^)
A könyv második része, ami már a jövőben játszódik, szintén nagyon jó. Nem akarom ismételni magam, de imádom Eve-t és a „családját”, mert akárki akármit mond, a csapata már a családja lett, Roarke pedig továbbra is ❤
A Jelen koros rész mint mindig most is nagyon izgalmasra lett megírva. Viszont jó lett volna ha a fordító beleolvas egy két Robb könyvbe mert teljesen más stílusba sikerült megírnia a könyvet mint ahogy a többi megjelent regény van. Pl.: Eve a könyvekbe nem szereti ha asszonyomnak hívják kiköveteli a hadnagy megszólítás, ebbe meg még a közvetlen beosztottja is asszonyomnak hívja. Nekem ez egy kicsit fura volt. Szóval aki nem olvasott még a halál sorozatból az ne ez alapján ítélje meg.
Népszerű idézetek
Öntelt rendőr nem tud vezető lenni. Azok sem, akik folyton bírálják önmagukat.
23. fejezet, 456. oldal
– […] Nem volt a városban, és tudták, hogy elutazott.
– Munka vagy játék miatt?
– Munka. Valami körúton volt, hogy eladjon egy könyvet. Érdekel ez a könyv.
– Tényleg? Most már csak rád figyelek.
– Idehallgass, szoktam olvasni! – mondta Eve, és vett még egy kis homársalátát. – Az anyagokat.
– Az ügyiratok nem számítanak – hadonászott Roarke a villájával.
350. oldal, 18. fejezet
– Lehetek legközelebb én a rossz zsaru? – kérdezte suttogva Peabody, miközben arra vártak, hogy kinyíljon a lift ajtaja. – Tényleg gyakorolnom kell egy kicsit.
– Úgy gondolom, ha gyakorolni kell, akkor már nem is igazi, de azért megpróbálkozhatsz vele – mondta Eve, és belépett a felvonóba. – Negyvenkettedik! – szólt oda. – Nekidőlt a fülke falának, miközben fölfelé emelkedtek. – Majd vedd kezelésbe a titkárnőt, mert biztos küldenek egyet, hogy utunkat állja.
– Nagyszerű! – mondta Peabody a kezét dörzsölgetve. Aztán megmozgatta a vállát, és körözött párat a nyakával.
– Egyértelműen nem az igazi – motyogta Eve, de előreengedte Peabodyt, amikor a negyvenkettediken kinyílt az ajtó.
372-373. oldal, 19. fejezet, Második rész
Eve úgy gondolta, nem érdemelte ki a remegő hangot és a fagyos, vicsorgó mosolyt. Már hónapok óta nem fenyegetett meg egyetlen laborost sem.
– Hol voltál?
– Csak… csak el kellett intézni egy-két dolgot.
– Azt hittem, már elintézted… – Feeney elnémult, de olyan hang szabadult ki belőle, ami zavarra és elszörnyedésre vallott, s amit alig bírt elnyomni. Eve érezte, hogy forró lesz a bőre, és mereven a számítógépére bámult.
– Azt hiszem, mégis… – kezdte egy kicsit reszelős hangon Feeney. A lány nem nézett rá, de érezte, hogy a férfi elkeseredetten körülnéz a szobában. – Mégis kéne egy kis kávé.
– Jó ötlet. Nagyon jó!
[…]
– Hát nem egymáshoz illenek? – gondolta Roarke. Két veterán zsaru, akik együtt gázoltak át véren, szennyen. De ha szex áll közéjük, úgy elkezdenek fészkelődni, mint szűzlányok egy orgián.
507-508. oldal, 26. fejezet
– Nos, akkor mégiscsak megveszek belőlük párat – folytatta a férfi. – Le kell mosni róluk a vért, Eve. Lehet, hogy csak tárgyak, ahogy Laine Gannon mondta, de egyben jelképek is, ezért meg kell tisztulniuk. Ahogy te is mondtad, a halált nem lehet jóvátenni. Megtetted, amire képes vagy. És azok a kövek, amelyek annyi életet követeltek, meg fognak tisztulni, ha te viseled őket. Olyanok lesznek, mint valami jelkép. És mindig emlékezni fogsz erre, valahányszor viseled őket.
Eve a férfira bámult.
– Megfogtál. Egyenesen a lelkembe hatoltál.
– Majd erre is emlékezni fogok, amikor azokat a gyémántokat viseled. – Eve kezére tette a magáét. – Tudod, mit akarok tőled, drága Eve?
– Hiába a csábos dumád, nem ülök az öledbe a központban, soha!
Roarke elnevette magát.
– Még egy ábrándom tört darabokra. Pedig csak azt az ötven évet kérem tőled, amit ma láttam a Gannon házaspáron. Életre szóló szerelmet, megértést, minden közös emléket. Ezt akarom tőled.
– Egy évünk már van. És a második is ugyanilyen jó lesz.
– […] Látod a glóriámat? – bökött a feje fölé.
Laine-nek valami megcsiklandozta a torkát, mintha nevetni akarna, de aztán kíméletlenül elnyomta.
– Nem – mondta, miután összehúzott szemmel egy ideig a férfit bámulta. – De várj csak! Mintha kicsi ördögszarvakat látnék.
A sorozat következő kötete
Eve Dallas sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Guillaume Musso: Holnap 91% ·
Összehasonlítás - John Marrs: The One – A tökéletes pár 90% ·
Összehasonlítás - Robin O'Wrightly: Andrea & Andrea 87% ·
Összehasonlítás - Borbíró Klára: Szomjazó ködfolyók ·
Összehasonlítás - Brenda Joyce: Halálos vágy 90% ·
Összehasonlítás - Meg Cabot: Csúcsformában 85% ·
Összehasonlítás - Karen Rose: Sikíts értem 93% ·
Összehasonlítás - J. R. Ward: Az ördög martaléka 93% ·
Összehasonlítás - Janet Evanovich: A négy fejvadász 93% ·
Összehasonlítás - Nalini Singh: Angyalkard 92% ·
Összehasonlítás