Csont ​és vér (A Kiválasztott krónikája 2.) 35 csillagozás

Nora Roberts: Csont és vér

„Roberts ​lebilincselő regényben folytatja a Kiválasztott apokaliptikus krónikáját, mely egyszerre merész és lélegzetelállító.” – Kirkus

A világ nem születhet újjá, amíg egy különleges lány be nem teljesíti sorsát.

Milliárdokat ölt meg a Végzet, a világ veszélyessé vált, mert a fosztogatók kegyetlen bandái és a magukat a Tisztaság Harcosainak nevező fanatikusok a következő áldozatukra vadásznak. Létezik még azonban néhány tiszta zug – mint New Hope városkája és a farm, ahol Fallon Swift él családjával.

Ahogy a lány tizenharmadik születésnapja közeledik, nem leplezheti tovább igazi természetét, azt, hogy ő a Kiválasztott. Eljött az idő, hogy Fallon elhagyja az otthonát, és Mallick irányítása alatt megkezdődjék a kiképzése. Megtanulja a gyógyítás régi módszereit, olyan erőket fedez fel magában, amelyeket elképzelni sem tudott… és amikor eljön az ideje, felveszi a kardot és harcolni fog. Mert eljön az idő, amikor a sötétséggel is szembe kell néznie – a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2018

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gabo SFF könyvek GABO

>!
GABO, Budapest, 2020
536 oldal · ISBN: 9789635660520 · Fordította: Tóth Gizella
>!
GABO, Budapest, 2020
536 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635660216 · Fordította: Tóth Gizella

Kedvencelte 2

Most olvassa 6

Várólistára tette 41

Kívánságlistára tette 44

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Mrs_Curran_Lennart P>!
Nora Roberts: Csont és vér

Az egész történet meseszerű, a keményvonalas fantasy rajongók valószínűleg csalódottak lesznek, de szerencsére én mindenfajta fantasyt szeretek ( ami nem dögunalom). A séma a szokásos, a Kiválasztott betölti a 13 évét, és elmegy, hogy felkészítsék a harcra. Próbákat kell kiállni, fejlődik, különleges képességeket kap ( túlságosan is), majd a két év elteltével nevelőapja segítségével nekiállnak hadsereget toborozni. Kedvenc részem az volt, amikor spoiler. Szerencsére a szerző nem tolta túl a romantikát.

Niki_Salamon P>!
Nora Roberts: Csont és vér

Lényegesen jobb volt, mint az első rész. Továbbra sem a megszokott NR könyv, kivéve egy dolgot: „Ahogy akarom, úgy legyen”. Ezt több könyvében is felhasználta már a varázslások végére és jót mosolyogtam rajta, mikor láttam itt is felbukkanni.
Ebben a könyvben a fő téma Fallon kiképzése, hiszen eljött a tizenharmadik születésnapja, amikor is el kell hagyni a családját, hogy felkészítsék a harcra. Mallickot kifejezettem szerettem és örültem, hogy kaptunk egy kis betekintést a múltjába, hála Fallon kíváncsiságának, hogy miért éppen őt választották mesterének. Egyetlen sort sem untam a kiképzésből, szerintem nagyon izgalmas volt, ahogy a Kiválasztott fejlődik varázslás és harc terén, megkomolyodott és beletörődött a sorsába. Mivel tini lányról beszélünk, aki kamaszodik és egy ismeretlen férfival kell eltöltenie két évet távol a családjától, így néhány minimális duzzogás és makacskodás előfordul.
New Hope lakói sem maradtak ki, felváltva olvashattuk a történéseket. Az első könyvben megismert szereplők életébe kaptunk betekintést 13 év múltán. spoiler Jól össze lett dolgozva a Kiválasztott szál a lakosok életével, számomra nem volt olyan rész,ahol nem értettem, hogy most mi történik és hogyan.
A végén nem hiányozhatott egy kis csavar és egy csata sem. A fény a sötétség ellen harcol és újabb nehéz két év következik. Kíváncsian várom a folytatást.

3 hozzászólás
ViraMors P>!
Nora Roberts: Csont és vér

Szimbólumok, gondolta. Nem adják fel az építkezést, a túlélést, a hacot, az életet.

Egy tinédzser, még ha istenek leszármazottja is, tudja, hogyan kell duzzogni.

* * *

Limonádé tanoncregény, szivárványos uniko… alikornisos vattacukorral. off
Ahogy az első résznek nem tudtam elhinni a világvégét, úgy ebben a részben sem tudtam komolyan venni sem azt a világot, ami az apokalipszist követi, sem pedig azt, ahogy Fallon felnő belenő a tizen- éveibe, aztán pikk-pakk átesik a kiképzésen. Olyan volt a nagyja, mint egy bevásárlólista: egy Kiválasztott, egy jóslat, egy buborékban töltött gyerekkor, három látomás, egy kiképzésre kiválasztott több száz éves, nagy tudású harcos, két jelentőségteljes álom, három szivárvány, két fejfájós látomás, egy alikornis, egy kristálygömb, pár rokon a sötét oldalon, három népmesébe illő próba ésatöbbi…. pipa, pipa, pipa…
Felületes, felszínes, száz oldalakra előre látható fordulatokkal, papír vékonyságú, mindent fekete-fehérben látó karakterekkel. Valójában minimális történettel, de felduzzasztva rengeteg jóslattal, látomással, szimbólummal és jelentőségteljes álommal, amiknek elsőre se füle se farka, de azért a végére egy részének találtak értelmet, a maradékhoz meg gondolom, ott a harmadik rész. Volt egy-két jó pillanata, de sajnos elnyomja az a többség, amitől 40-100 oldalanként kaptam egy-egy kisebb agyvérzést. Változatlanul sajnálom, mert a keretsztoriból simán ki lehetett volna hozni ennél többet és hatásosabbat, de ez így nekem összecsapott és hatásvadász. off

2 hozzászólás
Roszka>!
Nora Roberts: Csont és vér

Ez is volt olyan jó, mint az első rész. Igaz, ez inkább a Kiválasztott tanításáról, kiképzéséről szól, de az író, nem esett abba a hibába, hogy túl bő lére eressze ezt. Történnek benne izgalmas dolgok is. Rajtaütések, harcok„ és vissza-vissza térünk az elhagyott barátokhoz is.

zuna19>!
Nora Roberts: Csont és vér

A világnak sok csodája van.

13 éve telt el a „Végzet” óta. Kicsit nagy ugrásnak éreztem ezt, de ez van.
Nekem ez a rész is még elég siralmas. Kíváncsi vagyok mi lesz a befejező kötetben. Nagy elvárásom nincs vele kapcsolatban, de remélem azért egy kis romantika lesz belecsempészve.

Fairymysz>!
Nora Roberts: Csont és vér

Először is: miért nincs még a kezemben a harmadik kötet? Ez kínzás!

Egy picivel jobban tetszett, mint az első könyv, ami igazából egy baromi hosszú előszónak tűnt ahhoz képest, ebben a könyvben mennyi minden történt – és mennyi idő telt el.
Nagyon örültem, hogy New Hope és a lakói szerves részét képezték a történéseknek, mert nagyon hiányoltam volna őket.
A már megkedvelt szereplőket továbbra is szerettem, az újak közül pedig sokan a szívemhez nőttek.
Fallon kamasz létére szerencsére nem volt az a nyavalygós lány, akit vártam és ez plusz pont a történet szempontjából. Duncan… már látom, hogy belőle is igazi Nora-féle álompasi lesz, ha még öregszik egy kicsit és változtat az időnként előtűnő pökhendi és kivagyi viselkedésén.
Fallon kiképzése jól volt megírva, pedig féltem, hogy unni fogom. Szerencsére ez nem történt meg – talán azért, mert időnként ott hagytuk őket és belelestünk a New Hope-ban élők életébe és a velük történtekbe. Amikor pedig a két szál összefonódott, onnantól alaposan beindultak az események.
Sajnos, ami a történet fordulópontjait illeti, nem igazán voltak meglepetések. Sem az áruló kiléte nem bizonyult akkora nagy rejtélynek, sem a többi esemény a könyv végén.
Viszont megint itt vagyunk egy jó kis függővéggel és majd megesz a fene a folytatásért.
Ami viszont nem jött be nekem az igazából Fallon és a többiek kora. Okés, hogy egy világjárvány után vagyunk, ahol a föld lakosságának a 80%-a ha nem több meghalt, azonban akkor is túl koravének voltak ezek a gyerekek. Sokkal hitelesebb lett volna, ha az írónő ad még nekik pluszba minimum 2-3 évet és onnan indul el Fallon kiképzése.
És most szükségem van valamelyik nagy kedvencemre Norától, amiben a főhősök felnőttek. :D

5 hozzászólás
kvzs P>!
Nora Roberts: Csont és vér

Tanoncregény light.
Olyan, mintha az írónő hallott volna arról, hogy léteznek ilyen történetek, és néhány vázlatpont alapján megpróbálta volna megírni a saját verzióját belőle. Természetesen megint teli van tömködve az egész némi felszínes kelta mitológiával, meg nagyon sok rózsaszín romantikával. Fallno természetesen tökéletes, két év alatt megtanul minden fontosat, és a varázskönyvből beléköltözik minden varázslat (WTF).
Előnye még mindig, hogy gyorsan olvasható.

15 hozzászólás
tigi5 IP>!
Nora Roberts: Csont és vér

Eredetileg nem akartam öt csillagot adni rá, bár sokkal jobban tetszett, mint az első kötet, de – s valszeg nem lehetek büszke rá – rá kellett döbbennem, hogy minél jobban leszólják, annál inkább a szívemhez nő. (Még pár lekicsinylő kritika, s kénytelen leszek kedvencnek jelölni, annyira megszeretem :D)
Egyébként, bár nincs jóstehetségem, van egy olyan érzésem, hogy mindenképp ez lesz a kedvenc a három közül. Még sehol sem tartok a harmadikban, de félek, az nagyon Norás lesz, az ifjak felnőttek, nem ússzuk meg az uncsi *** jelenetek nélkül. :(

1 hozzászólás
BBetti86 >!
Nora Roberts: Csont és vér

A trilógia középső része, és ennek megfelelő is, amit kapunk benne.
A szálak folytatódnak: az elején röviden megtudhatjuk, mi történt a világban, és milyen közösségek alakultak, kiemelve azokat a szereplőket és családjaikat, akiket az első részben megismertünk. Most ők kezdenek el készülni a nagy csatára, ami majd eldönti a világ sorsát: de arra még csak készülünk, hiszen trilógia, az a végjáték lesz.
Két kiemelt szereplőt kapunk: elsősorban Fallont, aki a Kiválasztott. A gyerekkora, a kiképzése, majd ahogy elkezd sereget építeni és segíteni az embereknek. Bátor, erős, tehetséges lány, akinek maximum annyi a gyengéje, hogy tudja, milyen nagy rajta a felelősség, és semmi magánéletet vagy szórakozást nem enged magának, mindent véresen komolyan vesz, így 15 évesen is rettentően komoly teremtés.
A másik Duncan, az ikrek közül a fiú, aki sokkal lazább karakter. Harcos, nőcsábász, laza. Amihez hozzájön, hogy gyerekkora óta Fallonról álmodik és kötődik hozzá. Kell is, hogy ennyire más, mint a lány, mert kell egy szórakoztató karakter is a kötelességtudattól fuldokló lány mellé. Már a kettejük közti szerelmi szál is nagyon alapozva van, de ennek a végjátéka is a zárásra várható.
A felvezetés megint lassabb, a közösségekkel és Fallon oktatásával kezdünk. Roberts nem is kicsit írja túl, hogy Fallon érzelmileg hogy birkózik meg azzal, hogy két apja van: a nemző és Simon, aki felnevelte. Elmondják többször, de még Max szelleme is megjelenik neki, hogy megbeszéljék, Simon is az apjának számít, és örül mindenki, hogy Lanával egymásra találtak, szép családjuk lett. (Simonnak és Lanának 3 fia lett, akikből kettő boszorkány, ha nincs is olyan erejük, mint a nővérüknek.) Az ok, hogy ez tisztázva van, de ennyiszer? Mintha a szerző magát is nyugtatná, hogy ok, hogy Lana nem gyászolt örökké, hanem szerelmes lett és Fallon igazi családban nőhetett fel.
A regény második felére azonban megindulnak a csaták, szabadító akciók és csapdákból kijutások. Akciók jönnek, nem kevés mágiával. A világkép is bővül, a boszorkányok mellett manók és tündérek is feltűnnek. Eleinte ez azért furcsa volt, és nem is teljesen tiszta, ki miben más, de változatosabb tőle a cselekmény.
Feltűnik Fallon ellenpontja is, aki ugyanazt jelenti a sötétségnek, mint Fallon a fénynek. Már egy összecsapást kapunk, ez az egyik drámai tetőpont, de ez is csak felvezetés – a trilógia 3. részében mennek tényleg egymásnak.
De ebben a kötetben már tényleg a világ sorsát eldöntő karakterek mozognak, felnő az a generáció, akik az első kötetben voltak babák vagy születtek. Másként kezeli a szerző a világot is, ez már elmegy posztapokaliptikus urban fantasynek, ami elszakad napjainktól, és ez jót is tesz neki. Hihetőbb azáltal, hogy ez már erőteljesebben fantasy és nem napjainkban játszódó mitikus történet.
Bár minden tekintetben a végjáték előkészítése volt benne, önállóan is volt benne akció és dráma, a regény második felétől kalandosabban. Határozottan jobb volt olvasni, mint a Napfogyatkozást.

Kuri_Szilvia P>!
Nora Roberts: Csont és vér

A legrosszabb ami történhet, hogy félév várakozás után jöttem rá, hogy hiányzik a utolsó rész, és még nem jelent meg magyarul. :-(
Egy kicsivel jobban tetszett, mint az első, mert már nagy vonalakban erre számítottam, de még mindig nem az amit megszoktam az írónőtől.
Nos akkor a történet: kicsit több, mint két évet ölel fel. A kiválasztott tini lett, és bár tanul harcolni csak kijönnek a tinis allűrök: duzzogás, fiúk, szégyenlősség, stb.
A nevek szaporodnak, már meg sem próbáltam fejteni őket. a régebbi szereplőknek is megmaradt a szerepük, és bár eltelt 13 év a főbb emberek még megvannak, még a kutya is. Az agrártörténet nem sok: spoiler Szerepel a romantikus címke a könyvön, de én nem nagy romantikát találtam benne:spoiler
Tetszett az atomfegyveres rész „A TINI TRIÁD ATOMOT ROBBANT”


Népszerű idézetek

Niki_Salamon P>!

Az ember mindig megtalálja a módját, hogy kegyetlenkedjen a másik emberrel.

Niki_Salamon P>!

A félelem ugyanolyan fegyver lehet, mint a bátorság. Félelem nélkül nincs óvatosság. Óvatosság nélkül vakmerőség van. A vakmerőség pedig egyet jelent a vereséggel.

BBetti86 >!

A szeretetnek nincs vége, nincsenek határai, korlátai. Minél többet adsz, annál több lesz belőle.

159. oldal

Jucko84 P>!

– És amíg a férfiak nem kezdenek el görcsölni és vérezni minden hónapban, be kellene fogniuk a szájukat a témában.

BBetti86 >!

Azt mondták, egy vírus pusztította el a világot.

(első mondat)

BBetti86 >!

– Senki sem hal bele a szerelembe.
– Ó, dehogynem. Abba, ahová a szerelem viheti, vagy abba, amit kívánhat tőle.

84. oldal


A sorozat következő kötete

A Kiválasztott krónikája sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kresley Cole: Az álmok sötét harcosa
Sarah Rees Brennan: Boszorkányszezon
Patricia Briggs: Megszólít a hold
Kendare Blake: A rémálmok lánya
Sarah J. Maas: Föld és vér háza
Neil Gaiman: Csillagpor
Karen Chance: Átölel az éjszaka
Laurell K. Hamilton: Árnyak csókja
Deborah Harkness: Az élet könyve
Chloe Neill: A lányok olykor harapnak