Biztos ​menedék 46 csillagozás

Nora Roberts: Biztos menedék

Néha ​előfordul, hogy nincs olyan biztonságos hely, ahol elrejtőzhetünk.

A portlandi plázában egy teljesen átlagos este kezdődött. Három kamaszlány a film kezdetét várta a moziban. Egy fiú flörtölt egy napszemüveget árusító lánnyal. Anyák és gyerekek együtt járták a boltokat. Egy videojáték-üzlet vezetője a vevőivel foglalkozott. Aztán három fegyveres érkezett a plázába.
A káosz és az öldöklés csak nyolc percig tartott, mert a három ámokfutót gyorsan leterítették. De akik átélték ezt a nyolc percet, örökre a hatása alatt maradtak. A következő években az egyik túlélő a rendőrség kötelékében találja meg a hivatását. A másik magába zárkózik, megpróbálja eltemetni az emléket, amikor a női mosdóban rejtőzködve kétségbeesetten szorongatta a mobiltelefonját, míg végül rájön, hogy a művészetben tudja kifejezni az érzelmeit.
De egyvalaki nem volt elégedett a DownEast Mall-béli mészárlás halálos áldozatainak számával. És miközben a túlélők lassan meggyógyulnak, menedéket… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2018

>!
GABO, Budapest, 2018
ISBN: 9789634067696 · Fordította: Gondáné Kaul Éva
>!
GABO, Budapest, 2018
548 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634067467 · Fordította: Gondáné Kaul Éva

Most olvassa 3

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

Mrs_Curran_Lennart P>!
Nora Roberts: Biztos menedék

Olvastam már ennél jobb thrillert is a szerzőtől. Pedig az alapkoncepció nagyon jó, de azt hiszem egy kicsit túlzásba vitte. Az erőteljes kezdés után el lett nyújtva, tűkön ülve vártam, hogy beinduljon a romantikus szál. Végülis ez egy N. R. regény, ahol a romantika van a központban, mindegy mi a zsáner ( fantasy, thriller stb.) Az őrült elkövető kicsit misztifikálva lett ( mindenki eszén túljárok, muhaha) a férfi főhős viszont szinte tökéletes. És ahogy megszokhattuk, egy gyerek vagy egy kutya mindig kell. Az egyik kedvenc szereplőm pedig a festő szupernagyi lett.

gyuszi64>!
Nora Roberts: Biztos menedék

2020/33. könyvtár

Az írónő ez a 2018-as szingli nagyregénye gyengébb, mint a 19-es Sötét örvények, és jóval gyengébb, mint a 17-es Megszállottság. Az olvasásomnak volt olyan periódusa, amikor azt hittem, szégyenszemre csak jó-ra (4) értékelem, noha ez a „csúfság” nálam még nem fordult elő Nora Roberts-nagyregénnyel…

Szerintem az alaptörténet ismét nagyon jó, de a kidolgozás koncepciójával volt a baj. Kb. a hatodánál megismertük a negatív hős, titokban tevékenykedő sorozatgyilkost, és egy ideig párhuzamos tárgyalás folyt a történetben, mi olvasók nem túl aktív részvételével/bevonásával. A könyv harmadánál javult fel újra a történet, és a felétől kezdtem ismét élvezni.

A mellékszálak is gyengébben kidolgozottak a szokásosnál, a mellékszereplők úgyszintén. Olyan a történet, mintha az írónőnek kevesebb ideje jutott volna a könyv utógondozására.
A fentebb említett regények tehát jobbak, de egy jóindulatú 4,5 még belefér.

3 hozzászólás
kiruu P>!
Nora Roberts: Biztos menedék

Aktuális a téma, hosszú, részletes és hatásos bevezetés, viszont a könyv harmadik része összecsapott lett. Nora stílusa érezhető, de nem volt az igazi. A karakterek zseniálisak, a tájak gyönyörűek, a bevezetés és a tragédia fantasztikusan felépített. A gyilkos pszichopatább nem is lehetne, de azaz igazi Nora stílus mégis hiányzott.

mokus33>!
Nora Roberts: Biztos menedék

A szokásos Nora Roberts romantikus krimi, nem volt benne semmi különleges a többihez képest, de ezek a regények a hasonlóságuk ellenére is sokkal jobban elszórakoztatnak, mint az írónő boszorkányos-mágikus könyvei :) A sztori eleje bő lére volt eresztve, az szerintem teljesen felesleges volt, de a többi elem a helyén volt, a karakterek szeretni valóak, a helyszín varázslatos, a bűnügy háát… nem egy körömrágós izgalmakban bővelkedő, de nem is vártam mást. Rendben volt a könyv:)

BBetti86>!
Nora Roberts: Biztos menedék

A kezdés talán gyengébb kicsit, de a regény második fele szórakoztató romantikus thriller. Mivel a vége a jobb, kellemes szájízzel tettem le.
A történet egy plázai mészárlással veszi kezdetét, majd kb. egy évtizeden keresztül követjük a túlélők útját. Reed, aki rendőr akar lenni a történtek hatására. Simone, aki nem csak az egyik legjobb barátnőjét vesztette el, de a jövőbeli terveit is. Simone mellett szerencsére vannak jó barátok és egy zseniális nagymama, így némi önkeresés után megtalálja az útját. Ez a része a regénynek, ami nem nagyon tudott lekötni. A megkésett kamaszkori lázadás, majd a szívtelennek tűnő művész élete, ami mögött ott volt a menekülés kényszere.
Ám a pláza gyilkosának húga bosszút akar, és elkezdi gyilkolni a túlélőket és akiket felelősnek tart a testvére haláláért. Mindig volt is egy kis gonosz mosolyom, ahogy Patricia akcióba lendült, és változatos módokon gyilkolni kezdett. Ő lesz az, aki mozgásba hozza a szálakat, és így találkozik a rendőr Reed és a szobrász Simone.
Roberts rutinosan építi köztük a szerelmi szálat. Szerencsére hagy időt nekik, folyamata van annak, ahogy Simone meg tudja nyitni a szívét. Igaz, a szexjelenet most is röhejes. Már másik Roberts kötetben is találtam borzalmas szexhasonlatot, ebben is akadt. Igaz, még mindig inkább ez, mint a szürke 50 erotikus tobzódása.
A krimi háttérbe is szorul, bár Patricia miatt végig van fenyegetettség. A maradandó részek azonban a könyv érzelmi csúcspontjai számomra: Simone és Natalie kibékülése a törött szobor mellett. Reed befogadja a kutyust, és kettejüknek van nem egy helyes pillanata.
Talán a szereplők egyszerűek, fekete-fehérek, de most nem bántam. CiCi zseniális figura, mindenki álom nagymamája. Reed megbízható, jóképű álompasi. Simone a zűrös korszaka után lélekkel dolgozó művész, aki a sebei alatt remek ember. Patricia meg simán elvetemült és manipulatív.
Kellemes meglepetés volt ez a könyv – a krimis vonal sokat segített, hogy szeressem ezt a könyvet, ha végül az érzelmi tetőpontok is azok, amelyek legjobban tetszettek benne.

sztrapacska1213>!
Nora Roberts: Biztos menedék

Olvastam ennél már sokkal jobbat is az írónőtől, de nem bántam meg, hogy belekezdtem. Érdekes összetételű könyv ez, mindenkinek lehetőséget ad a fanyalgásra. A romantikus történetek kedvelői hiába keresik a szerelmi szálat, az kb. a 250. oldalnál bukkan csak elő. A krimik, nyomozósdik hívei valószínűleg a hajukat tépték, amikor pár fejezet után az írónő a képükbe vágja a gyilkost. Személy szerint én a romantikusok táborát erősítem, így nem annyira bántam, hogy kimaradt a körömrágós gyilkoskeresés. A romantika késlekedéséért kárpótolt a Roberts könyvekben szinte kötelező helyszínleírás, a csodás kis sziget, a gyönyörű házak, festmények, szobrok, a szupernagyi és a buta, de rémcuki kutyus. Elismerem, ezért még nem jár öt csillag, talán még négy és fél sem. De a mondanivalója megér annyit. Ami itt történt az bárhol bármikor megtörténhet. Egy tragédia mindig a túlélők számára a legnehezebb. Nem menekülhetünk a felejtésbe, szembe kell nézni a történtekkel, az elvesztetteket szívünkben őrizve továbblépni, és mindent megtenni azért, hogy ez másokkal, máskor, máshol ne történhessen meg. Úgy gondolom, itt ez, és nem a gyönyörű helyen játszódó, de romantikusnak a nem elég sokáig rózsaszín:), kriminek viszont elég lapos történet a lényeg.

Paulina_Sándorné P>!
Nora Roberts: Biztos menedék

Halálos egy történet volt. Sajna beleolvastam az értékelésekbe, és emiatt kicsit félve vettem a kezembe. Az írónő megint nagyot alkotott. Már az elején volt olyan rész, ahol könnyes szemmel olvastam, de ez egyébként sokszor előfordult, ahogy haladtam a történetben. Ez egy olyan történet, ami a valóságban is előfordulhat. Tetszett, ahogy megismerhettem a szereplőket, ahogy bemutatta őket az író a lövöldözéskor, majd a felépülésükről és a jövőbe vezető útjukról is olvashattam. Reed imádlak! Fantasztikus embernek tartom. Simone lassan találta meg az útját, de meglelte. A könyv végén valami fantasztikusat alkotott. Imádtam CiCi-t. Ilyen nagymamára lenne szüksége mindenkinek. Fantasztikus az öreglány. :-) Számomra nem volt zavaró, hogy spoiler, számomra még jobban fokozta, hogy mikor ér el a szigetre. Minden szereplőnek megvolt a maga fontos helye a történetben, minden szál, történés fontos volt.

2 hozzászólás
schalby P>!
Nora Roberts: Biztos menedék

Mint minden könyve az írónőnek számomra fantasztikus és letehetetlen. Érdekes téma a kezdés pedig igen ütősre sikeredett viszont nagyon hamar kiderül ki a valódi rossz ezzel váratott volna a végéig. A karakterek fejlődése nagyon tetszett érdekesek és sokszínűek, de kicsit olyan semmilyen lettek. A romantikus szál nem volt egy nagy egetrengető inkább muszáj a történet miatt a mellék szereplők volt mikor érdekesebbek voltak. A vége meg számomra összecsapott (huss vége) érzés volt. Az írónőnek szeretem a történetek felvezetését viszont nem tud a történetei hez egy jó befejezést írni. Tetszett Reed karaktere és persze CiCi, Simone kicsit erőltetettnek tűnt nem sok vizet zavart.

Ariadne>!
Nora Roberts: Biztos menedék

Érdekes, jól kivitelezett regényt kaptam, bár akadtak apróbb bakik, ezek mégsem vontak le az értékéből. Ugyanakkor hiányzott az az igazi, bizsergető, borzongató érzés, mint amit annó a Megszállottság olvasásakor is éreztem. Persze attól még nagyon jó regény volt, az eleje ütősre sikeredett, és az izgalmat képes volt fenntartani, de kár volt olyan korán elárulni, hogy ki áll a dolgok hátterében.
A szereplőkről minden szükséges információt megkap az olvasó egy kis körítéssel, így nincs hiányérzetünk. Legyen fő vagy mellékszereplő, senki nem marad ki a bemutatásból.

Bővebben a blogon: https://ariadneolvasmanyai.blogspot.com/2020/01/nora-ro…

Fairymysz>!
Nora Roberts: Biztos menedék

Teljes értékelés: https://varazsskatulya.wordpress.com/2018/12/08/olvason…

Dühös vagyok! El se tudom mondani, hogy mennyire dühös vagyok. Több, mint húsz éve olvasom Nora Roberts könyveit és nagyon szerettem őket. Akár mai romantika, akár történelmi romantikus, akár fantasy, akár romantikus krimi, mindig megtaláltam a nekem írt könyveit.
Az utóbbi időkben viszont, mintha Roberts elveszítette volna önmagát, a stílusát, azt a pluszt, ami a könyveiben volt. Azt amitől a könyvei, mint A tanú, a Chesapeake Bay-trilógia, a Nyomkövető, A Fekete hegység, a Kör-trilógia, a Concannon-trilógia, A gyűjtő – és még sokáig sorolhatnám, a fantasztikusabbnál, fantasztikusabb könyveit – magával ragadtak és jó volt minden egyes sorukat olvasni. Az utóbbi krimijei egyszerűen nem olyanok, mint voltak.
(…)nagyon jól indult a történet. Egy olyan eseménnyel, ami sajnos mostanában egyre többször jelenik meg a híradásokban, ami bármikor és bárhol megtörténhet. Nekem elég hitelesnek és megrázónak tűnt, ahogy az írónő leírta a lövöldözés közbeni és az utána következő eseményeket.
(…)Türelmetlenül és szinte köröm rágva vártam, hogy fogják kinyomozni, ki az agytröszt, hogy fogják becserkészni és persze, hogy ki is az.
És akkor jött az első pofára esés: már a hatodik fejezetben az arcunkba lett tolva, hogy kiről van szó. És bár meglepődtem rajta, de jobban örültem volna, ha a könyv végén derül ki, ha izgulhatok, ha agyalhatok azon, hogy a feltűnő szereplők közül ki volt a hunyó. Semmi értelme nem volt nevesíteni.
(…)Lássuk a romantikus szálat: volt ilyen? A szerelmes párunk a könyv több, mint a felében, még csak nem is ismeri egymást.
(…)Összességében ez egy nem túl jó könyv. Voltak benne nagyon jó ötletek, voltak benne hol vidám, hol szomorú, hol megható jelenetek, mégis hiányozott belőle az a plusz, az a vibrálás és szenvedély, ami jellemző volt a régebbi Nora Roberts könyvekre.
Nagyon szerettem a Reed és CiCi közötti jeleneteket és imádtam Essie-t és családját is. Azonban Simone és Reed, mintha csak a kötelezően beleírandó szerelmes pár miatt jöttek volna össze.
A könyv vége olyan összecsapott volt. Mikor letettem, csak az járt a fejemben, hogy ENNYI? Ennyivel le lett tudva?

Annyira akartam szeretni ezt a könyvet. Annyira. És most akkorát csalódtam.


Népszerű idézetek

Mrs_Curran_Lennart P>!

– Készen vagyunk?
– Még nem. Most fordítsd a fejed az ajtó felé. Képzeld el, hogy ott van az ellenséged, aki rád akar támadni.
– Lehet Darth Vader?
– Nem inkább Kylo Ren? Ő megölte Han Solót, ami Vadernek nem sikerült.
– Örülök, hogy ismered a sztorit. – Reed visszaadta a poharat. – De Darth Vader akkor is Darth Vader.

396. oldal

krisztin1>!

– A szeretet a ragasztó. Ha ügyesen használják, szinte bármit helyre lehet vele hozni.

188. oldal

krisztin1>!

– Fel kell sorolnom néhány betartandó szabályt – tért rá a lényegre Reed.
– Gyűlölöm a szabályokat. A legtöbb egy patriarchális rendszer szüleménye, amelyet azért hoztak létre, hogy elnyomják a nőket.
Reed hosszan CiCire nézett.
– Szeretném én látni azt a patriarchát vagy rendszert, ami el tud nyomni titeket.
CiCi elmosolyodott.
– Sokan megpróbálták, de a golyójuk bánta.

431. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Julie Garwood: Árnyéktánc
Amanda Stevens: Örök kísértés
Sandra Brown: A csapda
Blake Crouch: Sötét anyag
Dean R. Koontz: A visszatérő
Stephen King: Joyland
Stephenie Meyer: A Vegyész
Sara Shepard: Pretty Little Liars
Josh Malerman: Ház a tó mélyén
April Genevieve Tucholke: Wink, Poppy, Midnight