Whiskey Beach csodálatos tengerpartja minden évben rengeteg turistát vonz a környékre. A hely legjellegzetesebb épülete a part egyik sziklájára épült Oromház, amely már nemzedékek óta a Landon család otthona. Eli Landon, a sikeres ügyvéd ugyan Bostonban él, de a szíve mindig oda húzza vissza. Amikor a felesége brutális gyilkosság áldozata lesz, sokáig őt vádolják a bűntény elkövetésével. Tudja, hogy addig nem moshatja tisztára a nevét, amíg meg nem találják Lindsay gyilkosát. Az élete romokban hever, az állását elveszítette, ezért örül, amikor nagyanyja, Hester Landon felajánlja, hogy költözzön az Oromházba, és gondoskodjon az otthonáról, amíg ő felépül egy súlyos baleset után. Abra Walsh életében is voltak nehéz időszakok, mielőtt Whiskey Beachbe költözött, hogy itt kezdjen új életet. A nő jógafoglalkozásokat tart, ékszereket készít, segít az idős szomszédainak, felszolgál a falu bárjában, és ő Hester Landon bejárónője is. Természetesnek veszi, hogy Eli odaköltözése után róla is… (tovább)
Az Oromház rejtélye 125 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2013
Enciklopédia 3
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 5
Most olvassa 2
Várólistára tette 56
Kívánságlistára tette 34
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
„– A boldogságot nem szabad halogatni, hanem meg kell ragadni.”
Most az első gondolatom, a könyv befejezése után, hogy mennyire gáz is ez a gyilkos páros! Leírva nem olyan szép mondat ez. De most ez jött. Aki olvasta a könyvet az úgyis érteni fogja. spoiler Ez a könyv is bebizonyítja mennyire meg tudja az embert a nagy kincs bolondítani, hogy még téveszméi is vannak az illetőnek. Teljesen kifordultak magukból a szereplők. Mint az lenni szokott az ilyen sztorikban.
Szeretem Nora Roberts hosszabb könyveit.
Bevallom, hogy elég sokáig nem akart beindulni a könyv, de még az uncsi részeket is élvezettel olvastam. De ezt teljesen komolyan mondom. Én egy kicsit több romantikát szerettem volna, nekem ez most valahogy kevés volt. A vége sem tetszett igazán. Nagyon hamar lett vége. Már ha majdnem 600 oldal, az írónő írhatott volna valamivel komolyabb zárást.
A mellékszereplők az elején elég sokat szerepeltek, de a felénél mindenki eltűnt. Ezen csodálkoztam. Furcsa volt nagyon, az biztos.
Valahogy ez most nem lett kedvenc, de nagyon örülök, hogy elolvastam.
SPOILER
Eli tökéletes áldozatnak bizonyult, a felesége megölésére. Meghurcolták, tévesen vádolták. Családja végig kiállt mellette, ez is segített neki a túléléshez.
De legjobban Abra felbukkanása volt az, ami gyökeres változást idézett elő nála.
Segített neki újra a normális kerékvágásba terelnie Eli-t.
Közösen mindennel szembe tudnak nézni. Erős egyéniségek. Együtt még többek is lettek. Kedvelhetőek voltak nagyon.
Ismét egy érdekes romantikus krimi az egyik kedvenc írónőm tollából. A fülszöveg alapján nem tetszett meg elsőre, így tologattam magam előtt a könyvet, s halogattam az olvasását. Szerintem hosszúságához képest nagyon le tudott kötni. Kellően összeszedett az egész, a különböző szálak összeérnek, mesterien szőtt az egész cselekmény. A bűncselekmények is találóak és fantasztikus módon kapcsolódónak. Nagyon érzelmes is, hiszen bemutatja, hogyan tud valakinek pillanatok alatt megváltoznia az élete, s milyen gyorsan képesek az emberek másokat elítélni koholt vádak és pletykák alapján. A kis városi pletykának is nagy szerep jut, ahogyan az emberi gonoszságnak is. Emellett a család szeretete is központi helyett kap. A Landon család múltjának is komoly szerep jut. Meglepő részek is akadtak, amik még inkább érdekessé tették az egészet. Egészen új szálak nyílnak meg, mint a családi, mint a múlt részen.
2020/44.
Jellemző Nora Roberts-féle romantikus krimi. A két főhős (vagy főhősök) újrakezdi(k) az életet, fejlődésregény és emberi küzdelmek, kedvelhető mellékszemélyek. Tipikus a jól kitalált alaphelyzet is (már úgy értem, az írónőre jellemző az ötletesség), ami viszont kicsit gyengébb volt a frissebb nagyregényekhez képest: a romantikus szál; a mellékszemélyek megformálása és regénybeli súlya, valamint hiányzott az erős típusjellemző. (A Sötét örvények-ben ez a bántalmazás, a Biztos menedék-ben a merénylet, a Megszállottság-ban pedig pl. a fényképészet.) Emiatt a regény közepét vontatottnak éreztem.
Kaptunk viszont egy férfi főszereplőt (az írónőnél ez ritkábban van), és nagyon jól sikerült a krimi szál, egészen bravúros a kevésszereplős, kevés eseményes történetvezetés.
Kicsit sajnálom is a szereplő-minimalizálást, spoiler.
Egyszerűen nem tudok mást mondani erről a könyvről, minthogy szuper volt, a drága Nora újból hozta a formáját. Nagyon szépen felépítette a történetet, árnyalt karakterekkel, és külön köszönöm, hogy végre olvashattam tőle egy olyan regényt, amiben nem a női főhős, hanem a férfi főhős az igazi főszereplő, aki köré minden épül. spoiler Úgyhogy köszönöm, Nora, szívből kívánom, hogy még nagyon sokáig légy köztünk, és örvendeztess meg minket ilyen nagyszerű történetekkel.
Hölgyeim és uraim életem első krimi olvasása:
Nem tudok egyöntető döntést hozni, voltak olyan szakaszok amikor nagyon elkapott a hangulata és örömmel olvastam, például a lelkileg össze szedős részektől, aztán pedig annyira lelassult a történet, hogy alig bírtam folytatni. A krimi szál igazából a végére már untatott, ez a kincses dolog nem hozott lázba. És az író hamar lelőtte, hogy ki a gyilkos, nekem ezek után a pár száz oldal még szenvedős volt. Alapból a karaktereket szerettem főleg a kutyát, akiért aggódtam azért.
Nagyon jó könyv volt, izgalmas, fordulatos, romantikus krimi. Nagyon tetszett.
Szeretem a szerző könyveit, mindegy milyen műfajban íródnak.
Remek karakterterek és számomra tetszetős helyszínek voltak a könyvben. Én is szívesen ellaknék azon a helyen. A női főszereplő nagyon karakán, talpraesett leányzó volt.
Talál a szerelmi szál kicsit langyos volt, nem volt teljesen meggyőző. Laposak voltak az érzelmek.
Robertset régen nagyon szerettem, bár elég vérszomjas női szerző. Azután annyi fércet adott ki a kezéből, amikor már sikeríró lett, hogy nem követtem a „fejlődését”. Ha időnként mégis elolvasom egy-egy újabb könyvét, mindig megállapítom, hogy azért még mindig tud. Ha akar… Most akart.
Ez a könyv is egy kellemes csalódás volt, izgalmas, eseménydús nyomozás, kincskeresés, kalózok és jógaórák, és csak a könyv felénél jöttem rá, ki a gyilkos. (Bár azért sejtettem…) Ez már haladás, az előző olvasásaimhoz képest, amikoris majdnem azonnal….
Ami különösen érdekelt, az a férfi főhős küzdelme, ugyanazzal a problémával, amivel én is szembenéztem. Egy ügyvéd, akinek külső körülmények és az emberi rosszindulat vet véget a megszokott életének. Akit a mélységes depresszióból az összetartó család, majd a megtalált hivatás, és a váratlan szerelem hoz vissza a tevékeny életbe. Annyi minden ismerős volt, teljesen át tudtam érezni a kétségbeesését, a vívódásait, a bizalmatlanságát, a szorongásait.
Kellenek ilyen könyvek az embernek, reményt adnak, azon túl, hogy kellemesen elszórakoztatnak.
Jó kis Nora Roberts-könyv. Szerelem, megbocsájtás, újrakezdés, krimi, akció. Jó, de valahogyan lapos. Nem tudom, nekem hiányzott belőle a szikra
Régen olvastam már Nora Roberts könyvet, s az emlékeimben ennél sokkal jobbnak élt mindegyik. Az elejét nagyon untam, már azon voltam, hogy fel is adom. Szerencsére megint csak kitartó voltam, mert szép lassan beindult a könyv. Ám az a rengeteg unalmas monológ nagyon zavart. Ahogy most ez a nyálas, minden szép lesz és minden jó lesz, csak hinned kell benne, romantika is. A krimi, a nyomozás, a titkok, rejtélyek viszont nagyon jól kidolgozottak voltak, csak ezért kapta meg a 3,5 csillagot. Bár ebbe is bele lehet kötni, mert itt is idegesítő volt a sok sok könyv, amit olvastak a kincsek miatt. Viszont tetszett a negatív nyomozó karaktere mellé beállított vidéki, kedves, figyelmes nyomozó ellentét. Ahogy a végére belevitt csavar is. Kár, hogy az utolsó oldalakon, megint Abra túlbuzgó karaktere nyomta el a boldog véget. Nekem ő már nagyon sok volt, annak ellenére is, hogy eleinte még nagyon kedveltem. Nem csak lendületes volt, de okos, értelmes is. Sajnálom, hogy ennyire nyomulós újhippi lett belőle.
Eli tökéletesre sikerült. Élt egy gazdagok által szinte teljesen bevett szokás szerinti felszínes életet, amiből a neje meggyilkolása miatt kizökkent. Belesüllyedt a hirtelen jött „nyomorba”, hiába volt okos és dolgos ifjú, csak követte a társadalmi szokásokat. Önsajnálat, menekülés, megbújás. Szerencséjére ott volt neki Hester, egy talpraesett nagyi. Ha nem is egészen így tervezte az unoka talpra állítását, végig jól fogta össze a dolgokat. Abra és Hester segítségével végül visszatért az élők közé és újra meglátta a mindennapok csodáját. Előnyére vált változásokon keresztül döcögve sikerült maga mögött hagynia a múltját…
Jó kis romantikus krimi volt izgalmas jelenetekkel és egy kis románccal. Eli és Abra kapcsolata törvényszerű volt. Ebben a történetben a női főhős karaktere sikerült jobban, igazi energiabomba, lehengerlő egyéniség. Mindig irigyeltem az ilyen pörgős embereket. Abra millió dolgot csinál egyszerre – bejárónő, gyógymasszőr, jógát oktat, péntekenként felszolgál és ékszereket is készít. Hozzá képest Eli egy unalmas exügyvéd, aki könyvet ír. Abra pedig megtanítja újra élvezni az életet. Persze kapunk egy erőszakos betörőt is, aki a gyilkosságtól sem riad vissza és megkeserìti hőseink életét. Az 584 oldal ellenére sem éreztem vontatottnak, nagyon jól kidolgozott szereplőket kaptunk a mellékszereplők tekintetében is és egy olyan kisvárost, ahol én is szívesen élnék. Eli családja pedig csupa kedvelhető karakter.
Népszerű idézetek
A férfi a lányra nézett, és rémült pillantással a bal vállára irányította a fénysugarat.
– Ajaj…
A lány ugrándozni és pörögni kezdett, egyik kezében a poharat, a másikban az üveget tartva.
– Rajtam van? Vedd le! Azonnal vedd le rólam!
Abra elhallgatott, mert a férfi nevetni kezdett. A mélyről fakadó, szívből jövő nevetés furcsa érzést gerjesztett a lány szívében. De a harag hamar elnyomta ezt a váratlan érzelmet.
– A csudába, Eli! Te is olyan gyerekes vagy, mint minden férfi!
– Egyedül elintéztél egy betolakodót a sötétben, és most egy képzeletbeli pók miatt sikoltozol, mint egy lány?
– Mivel lány vagyok, természetes, hogy úgy sikoltozom. – Abra teletöltötte a poharát, és szinte egy hajtásra felhajtotta. – Ez aljas volt.
– De vicces. – A férfi megragadott egy szelepet a generátoron, és el akarta fordítani. A csavar nem mozdult. Megmozgatta a vállát, és megint próbálkozott. – A fenébe!
– Akarod, hogy meglazítsam neked, nagyfiú? – kérdezte Abra, és megrebegtette a szempilláit.
– Gyerünk, jógakirálynő.
A lány megfeszítette a bicepszét, és szorosan a férfi mellé állt. Két erőteljes próbálkozás után hátralépett.
– Elnézést, de nem megy. Egyértelmű, hogy rá van hegesztve.
– Nem, csak rozsdás, régi, és aki utoljára rácsavarta, hősködni akart. Szükségem van egy csavarkulcsra
147-148. oldal
– Bizonyára fáradt vagy. Hazaviszlek.
– Inkább éber vagyok, mint fáradt. Nem kellett volna kávét innom. Ne maradj itt áram nélkül. Lehűlt a levegő, és nincs se világítás, se szivattyú, se víz. Van egy vendégszobám, meg egy elég kényelmes heverőm a nappaliban. Azt választod, amelyiket akarod.
– Nem, köszönöm. Ezek után nem szívesen hagynám üresen a házat. Lemegyek, és beindítom a generátort.
– Rendben. Én is lemegyek veled, aztán majd lányosan viselkedem, és alkalmatlan szerszámokat nyomok a kezedbe. Lehet, hogy te is ügyetlen vagy, de agyon tudod taposni a pókokat. Tudom, hogy ez nem helyes, mert hasznos jószágok, de ki nem állhatom a pókokat.
– Tudok férfiasan viselkedni, és magam is megtalálom a megfelelő szerszámokat. Te inkább aludjál.
– Még nem állok rá készen. – A lány megborzongott. – Ha nincs ellenedre a társaságom, akkor inkább veled maradnék, és én is lemennék az alagsorba. Főleg, ha kapok egy pohár bort is.
– Persze. – Hiába hősködött Abra a barátnője előtt, most már látszott rajta, hogy nem szívesen marad egyedül a házában.
– Akkor mindketten berúgunk, aztán nekiesünk a generátornak
143-144. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Wendy Webb: A tó lányai 85% ·
Összehasonlítás - Kopácsi Krisztina: Sötét gondolatok 95% ·
Összehasonlítás - Farkas Anett: A 33-as beteg 90% ·
Összehasonlítás - Joël Dicker: A Baltimore fiúk 90% ·
Összehasonlítás - Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya 90% ·
Összehasonlítás - Stephenie Meyer: A Vegyész 79% ·
Összehasonlítás - Elizabeth Adler: Gyilkosság a tengeren 63% ·
Összehasonlítás - Amanda Stevens: A birodalom 90% ·
Összehasonlítás - J. R. Ward: Perzselő vágy 84% ·
Összehasonlítás - Ava Harrison: A becstelen 78% ·
Összehasonlítás