A ​szégyen leánya (Concannon-trilógia 3.) 76 csillagozás

Nora Roberts: A szégyen leánya

Írország ​az ellentétek és az állandóság hazája, itt az egyszerű és a nagyszabású dolgokban ugyanaz a titokzatos szépség lakozik. Ősi kövekből rakott kör egy farmer földjén, melynek közepén hajdan tán tündérek és varázslók tanyáztak, pompás sütemények friss illata teaidőben, ködsipkás szirtek az óceán fölött és harmonikaszó a füstös kis kocsmákban – ezek mind ugyanerről a szépségről vallanak. Így látja Nora Roberts, és velünk is így láttatja szülőföldjét.

A három nővérről szóló regénysorozat utolsó kötetében egy fiatal, ízig -vérig amerikai nő érkezik Clarke-be, a Blackthorn-panzióba, ám inkább ellenséges, mintsem testvéri érzésekkel: édesanyja csak most, a halálos ágyán mondta el neki, hogy valójában az ír Tomas Concannon volt az apja. Shannon Bodine eleinte minden idegszálával tiltakozik ez ellen, képtelen elfogadni a helyzetet. Lassanként azonban rabul ejti a táj, a csodás legendák földje, és új családja, melyet egyre inkább a magáénak érez. És az a férfi, aki soha nem… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1996

>!
GABO, Budapest, 2011
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636890339 · Fordította: Palkó Ágnes
>!
GABO, Budapest, 2000
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639237280 · Fordította: Palkó Ágnes

Enciklopédia 2


Kedvencelte 13

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

zuna19 >!
Nora Roberts: A szégyen leánya

Ez a rész tetszett a legjobban, még úgy is, hogy elég szépen félbe lett hagyva a vége. Legalábbis én nagyon úgy érzem. Eléggé szúrja a szememet.
Össze lett csapva és pont. Oké, hogy nincs egy külön epilógus, de azért ez is túlzás. Mindennek van határa. Kicsit tényleg idegesít. Na jó nem kicsit.
Összességében azt mondom a sorozatról, hogy kedvencem nem lett. Sokkal, de klasszisokkal jobb könyveit is olvastam már az írónőnek.
A karakterek itt is szerethetőek voltak. Csak úgy mint az előző részben.
Jó, hogy végre elolvastam a trilógiát, legalább nem fáj érte a szívem többé.

1 hozzászólás
Paulina_Sándorné P>!
Nora Roberts: A szégyen leánya

Tetszett a történet alakulása, bár az elején Shannon nekem furcsa volt, nem igazán kedveltem. De ahogy alakult a történet, ahogy alakult a kapcsolata a lányokkal, no meg amikor szembeszállt a lányok anyjával, megkedveltem. Tetszett az az út, ahogy igazi testvérekké váltak. Shannon kapcsolata Murphay-val – hát mit mondjak mosolyogtam a fiú viselkedésén, Shannon simán fejbe akartam csapni, amiatt, ahogy bánt vele. Tetszett a szerelmük alakulása. Liam szuper egy kis srác. Nagyon bírtam őt.

Odilia>!
Nora Roberts: A szégyen leánya

s már megint! Egyszerűen nem jön át nrkem az írónő földműves történetei. Vagy csak én nem fogom ki jól vagy túl nagyra teszem a mércét. S a végéről is hiányzik nekem egy fejezet :'-(

sahi P>!
Nora Roberts: A szégyen leánya

Nagyon megszerettem az egész családot. Maggie a temperamentumos üvegművész, Brianna az otthonteremtés művésze és az újonnan megismert Húguk a festőművész is mind-mind a szívemhez nőttek a végére. Na és persze a pasik és a gyermekek szintén. Szeretem ennek a sorozatnak a hangulatát, akár már holnap oda utaznék…

kiruu P>!
Nora Roberts: A szégyen leánya

Nem, nem volt szívem jobban lehúzni, pedig megérdemelte volna Shannon miatt.
Liam azaz édes, kis cuki-muki gyerek feldobta az egész könyvet. Megzabálom.
Shannon-t egyszerűen utálom. Igaz, hogy hasonlít Maggie-re, de Mag akkor is teljesen más volt. Ez a hatalmas ellenállás, de közben mégiscsak akarom dolog nagyon nem jött be. Ha nincs Murphy…
Murphy. Imádom. Énisssssakarooooom.
Nem volt túl izgalmas, de az ír vidék továbbra is fantasztikus és ezek után muszáj megnézem egy ilyen hangulatos kocsmát.

Sunshine>!
Nora Roberts: A szégyen leánya

Mindegyik könyvet szerettem, de még mindig az első kötet a legnagyobb kedvenc (bár ez eléggé hasonlított rá). Megkapja az öt csillagot, mert az összes korábbi szereplő felvonult benne (aki nem halt meg, és fontos a történet szempontjából), és mindegyik hozta a maga megszokott stílusát. És ott volt Liam is, a kis cukiság :D Na meg a happy end, amit szeretek.

1 hozzászólás
Hiranneth>!
Nora Roberts: A szégyen leánya

Ez a kötet volt számomra a legkevésbé szimpatikus, mégpedig Shannon alakja miatt. Nagyon igyekeztem megkedvelni, de legalábbis megérteni őt, de nem ment.
Viszont jó volt újra „találkozni” a többi szereplővel is. És Murphy alakja itt lett a legjobban kibontva, ami viszont tetszett.
Azt hiszem, egyelőre elég is volt ebből a könnyed vonalból, lehet valami felkavaróbbat is olvasni :D.

schalby P>!
Nora Roberts: A szégyen leánya

Érdekes volt egy kis misztikumot belerakva a történet. A nagyvárosi lány hogyan is talált magára vidéken.

krisztina0419>!
Nora Roberts: A szégyen leánya

A három történet közül ez kötött le a legkevésbé. Elég gyakran elkalandozott a figyelmem a történetről.
Shanon valahogy nem volt szimpatikus a szánomra. Magam sem tudom megmondani miért, de nem tudtam megszeretni.
Az előzményekből Murpheytől jobbat vártam volna. Bár ez a reinkarnációs szál tök izgi volt.
A legjobb dolog az volt, hogy a többiek gyakran felbukkannak. Bár a végét egy epilógussal le lehetett volna zárni. Az hiányoltam.

Łaetitia>!
Nora Roberts: A szégyen leánya

Beleszerettem Írországba. Olvasása közben jöttem rá, hogy egyszer el kell oda jutnom.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Sunshine>!

– (…) Nem kis dolog, ha az ember az álmaiból szilárd talajon álló valóságot csinál!

Kapcsolódó szócikkek: álom · valóság
3 hozzászólás
zuna19 >!

– A legtöbb ember boldog lenne, ha házvezetőnője és szakácsa lehetne.
– Én nem vagyok olyan, mint a legtöbb ember.

zuna19 >!

– Ugye, milyen nehéz, amikor az ember rájön, hogy olyan területre tévedt, ahol még soha nem járt, és soha nem is hitte, hogy eljuthat?

Dorczy>!

Egy nőt megkapni, megölelni igazán csodálatos. A megfelelő nő pedig, ha megtalálod, több, mint maga a napfény. Csak keresd (…), és ha addig is megszagolgatod a többi szép virágot útközben, vigyázz rájuk, ne szakítsd le a szirmaikat. Ha kedves vagy azzal, akit szeretsz, még ha nem tudod is sokáig szeretni, akkor kiérdemled azt, aki az út végén vár majd rád.

Sunshine>!

Nevetve megcsókolta a kisbaba fejét. – Maggie, hallottad, amikor az orvosra kiabált? Azt mondta: „Meggondoltuk magunkat. Mégsem akarunk gyereket. Menjen az utamból, hazaviszem a feleségem!”

matraimelinda>!

A mély érzés, mely szót alig talál,
Önnönmagára, nem díszére büszke.
Csak koldus tudja megszámolni kincsét,
Az én szívem szerelme oly temérdek,
Felényiről se tudnék számot adni.

172. oldal

Sunshine>!

Biztosan valami zajt csapott, mert Brianna megfordult, észrevette, és elpirult.
– Bocsánat. Már megyek is.
– Shannon! – Amint Shannon elindult, Brianna kibontakozott az ölelésből. – Ne butáskodj!
– Dehogynem! – biztatta Gray, mikor látta, hogy Shannon habozik. – Csak butáskodj nyugodtan. Tűnés!
– Grayson! – Brianna döbbenten félrelökte férje kezét, és felállt. – Mi… én csak az árvácskákat gyomláltam.
Shannon nevetve válaszolta.
– Ó, láttam. Megyek, sétálok egyet.
– Hiszen most jöttél haza a sétából.
– Na és, hadd sétáljon még egyet! – Grayson is felállt, átkarolta Brianna derekát, és jelentőségteljes pillantást vetett Shannon felé. – Jó hosszút. – Ügyet sem vetve felesége tiltakozására, még egy haj tűt kihúzott. – Sőt, jobb lesz, ha elviszed a kocsimat. Esetleg…
Ekkor Kayla felsírt. Gray nagyot nyögött.
– Tisztába kell tennem – Brianna kisiklott férje karjából, és odalépett a bölcsőhöz.

matraimelinda>!

Amikor Brianna egyedül élt itt, elég volt neki a kicsi nappali és a hálószoba. Most még egy hálószobát építettek a házhoz, világos, napsütötte gyerekszobát, kétszárnyú széles ablakai a dombok felé néztek. Az ablak alatt egy virágzó mandulafa állt, melyet Murphy ültetett aznap, mikor Kayla született.

60. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Cecelia Ahern: Amikor megismertelek
M. G. Brown: Bimbózó Rózsaszirmok
Tomcsik Nóra: Az új idők hősei
Santa Montefiore: Szerelem és háború dalai
Alexandra Ripley: Scarlett
Marian Keyes: Rachel vakációja
Julia Quinn: Wyndham elveszett hercege
Brenda Joyce: Az ellopott menyasszony
Szurovecz Kitti: A fény hagyatéka
Róbert Katalin: Szívből, színből, igazán