Cayce ​a reinkarnációról 11 csillagozás

Noel Langley: Cayce a reinkarnációról Noel Langley: Cayce a reinkarnációról Noel Langley: Cayce a reinkarnációról

1923. ​augusztus tizedikének forró délutánján az Ohio állambeli Dayton egyik szállodai szobájában Edgar Cayce, a híres amerikai látnok élete legmegrázóbb sokkjára ébredt hipnotikus álmából. Amikor ugyanis Cayce, a hithű, ortodox, protestáns visszahallotta saját, gyorsírója által feljegyzett szavait, egyre fokozódó rémülettel szerzett tudomást arról, hogy a reinkarnáció törvényét egyértemű nyomatékkal elvitathatatlan ténynek nevezte. Első ijedtségében azt hitte, hogy a gonosz erői hirtelenében megkaparintották s magatehetetlen eszközükké tették a tudatalattijában rejlő, tisztánlátó képességeket. Ekkor már húsz éve diagnosztizált és gyógyított hipnotikus álmában megjelenő úgynevezett „fizikai igazlátások” segítségével, de arra még sohasem kérték, hogy az okkultizmus tiltott területére merészkedjék. Amint azonban egyre több és több tapasztalatot szerzett kliensei előző életei és jelenlegi sorsa összefüggéseiről, kénytelen volt belátni, hogy a reinkarnáció valóban vitathatatlan tény.… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Üzenetek a szellemvilágból Édesvíz

>!
Édesvíz, Budapest, 2004
250 oldal · ISBN: 9635287755 · Fordította: Miklós Katalin, Révbíró Tamás
>!
Édesvíz, Budapest, 2004
256 oldal · ISBN: 9635287755
>!
Édesvíz, Budapest, 1999
250 oldal · ISBN: 9635283490 · Fordította: Miklós Katalin, Révbíró Tamás

1 további kiadás


Enciklopédia 1


Most olvassa 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

RandomSky>!
Noel Langley: Cayce a reinkarnációról

Kíváncsi lennék, egy olyan ember, aki még nem is hallott a reinkarnációról, vagy egy olyan, aki csak úgy alapból elutasítja, de minden különösebb információ nélkül, csak mert azt mondták, úgy kell, az mit szólna ehhez a könyvhöz. Ugyanis jobbára „kezdőknek” próbálták írni, azt hiszem. Nekem nem új a gondolat, hogy már azelőtt is voltunk, hogy lettünk, és leszünk aztán is, hogy megszűnünk akként létezni, akik épp vagyunk, de valaki épp mesélte, hogy mikor úgy két évtizede először beszélt egy általa tanított csoportnak erről, az egyik lányt oly' mértékben megrázta a gondolat, hogy hánynia kellett.
Cayce egy látnok-féle volt, erős keresztény (bár nem katolikus) alapokkal, így az ő felfogása a reinkarnációról és a karmáról nem egészen egyezik a buddhizmuséval, mindazonáltal nekem megfelel. Pl. azért is, mert míg a buddhizmus hajlamos néha az én ízlésemhez mérten túlerőltetni azt, hogy azér' alapvetően minden szenvedés, addig Cayce úgy véli, az ok-okozat törvényénél még erősebb a Kegyelemé (ld. még megbocsátás, alázat, ilyenek, csupa kevéssé közismert fogalom), és az meg elég jó.
Maga a könyv pedig elég vegyes. Nem követhetetlen, de azért úgy az eredeti szerkesztő, mint a magyar olvasószerkesztő néha erősebben odanyúlhatott volna (vagy csak én nem tudom minden gondolatmenetét követni). Érdekesek a felsorolt esetek, és az a hosszas rész is, amelyben azt tárgyalják, vajon miért vágták ki a reinkarnációra vonatkozó részeket a Bibliából – épp csak valahogy félbenyesi ez utóbbi a könyvet. Meg aztán, bár tényleg érdekes, némileg egyoldalúnak érzem, és hosszabbnak, hogysem könnyen érthető legyen, ám rövidebbnek, hogysem tudományos munkaként megállja a helyét. Igaz, engem pont nem kell győzködnie, szerintem Jézus tanításai és megannyi keleti vallás és filozófia között a cenzúrázott verzióban is több az átfedés, mint amennyit az ún. véletlen számlájára lehetne írni. De nem vagyok benne biztos, hogy akit meg kellene győznie, azt meg tudja. Ahogy abban sem, hogy meg kell győzni bárkit. Végül is Vonnegut is megírta, ha nem is pont így, hogy vallástól meg hittől meg túlvilági hátbaveregetéstől és jutalmazástól és egyéb ilyenektől függetlenül is úgy kéne viselkedni magunkkal és mindenki mással, hogy az emberhez méltó legyen. Pusztán csak aki leveszi, amit Cayce mond, hogy ti. amit teszünk, azt kapjuk vissza, az a józan paraszti észre hallgatva, önszántából is igyekszik így csinálni. De nyugi, nekem sem megy mindig, sőt… Ezzel együtt kívánom, hogy minél többen olvassák el ezt a könyvet, vagy egyáltalán, ismerkedjenek meg a karma törvényével (ok-okozat, ld. még alapfokú fizika), meg a reinkarnáció tanaival, és fogják is fel mindezt, és építsék be az életükbe. Azért kívánom ezt, mert meggyőződésem, hogy ettől jobb lesz a világ. Uff, én beszéltem.

1 hozzászólás
Molu P>!
Noel Langley: Cayce a reinkarnációról

Érdekesnek és informatívnak találtam. Cayce üzenetei nagyon jól vannak dokumentálva, több ezer szeánsza volt és nagyon sokan, akiknek „olvasott” a lelkük kapcsán, vissza is jeleztek. Belepillanthatunk különböző emberek történeteibe, életeibe, sorsaiba. Sok közülük rendkívül nehéz, megdöbbentő. Ízelítőt kapunk azok életéből is, akik több száz éve éltek – ismeretlen és híres emberekről is. Biblia idézetek is vannak, Jézus tanítások (Cayce hívő volt és rendszeresen olvasta a Bibliát) – így a vallás is szóban forog. De, természetesen, a reinkarnáció a fő szempont és minden fent említett téma ezzel kapcsolatos.
És nem utolsósorban – minőségi és emészthető a fordítás.

eeszter>!
Noel Langley: Cayce a reinkarnációról

Különböző esetek leírása magyarázatokkal. Sok érdekesség van benne.


Népszerű idézetek

RandomSky>!

Bizony nehéz megemészteni, hogy a reinkarnáció nagyon csekély vigaszt nyújt az életunt neurotikusnak, aki hisztis mamáját és piás papáját vádolja, holott ő maga mulasztott el minden erőfeszítést, hogy szeretetreméltóvá tegye magát mások szemében. Nincs csodaszer, amelyet a semmittevőnek lehetne felajánlani, aki rosszkedvűen ül, és várja, hogy minden hibája ellenére szeressék – szeressék a tehetetlenségéért, a lustaságáért, mert álszent módon elhárítja magától a felelősséget, szeressék titkos zsarnoki törekvéseiért, amelyeknek az árát nem hajlandó megfizetni.

241. oldal

Kapcsolódó szócikkek: reinkarnáció
Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Mi volt benne ennyire különleges?
Ez attól függ, kinek a szemével nézzük. Kortársai az „éber” Edgar Caycet tehetséges
fényképészként ismerték. Egy másik csoport ( elsősorban a gyermekek) melegszívű, barátságos tanítóként ismerték a vasárnapi iskolából. Saját családja nagyszerű férjnek és apának tartotta.
Az „alvó” Edgar Cayce tökéletesen más figura volt – paranormális képességekkel rendelkező ember akit az ország minden részében ezrek ismertek, akik
okkal voltak hálásak neki. Sokan voltak meggyőződve róla, hogy ő mentette vagy változtatta meg őket,

Előszó

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Előre látható volt: a lusta emberek jelentős része kész ugyan szembesülni az igazsággal,
meghallgatni az aktuális figyelmeztetéseket, az igazlátásokat mégis érintetlenül hagyja a polcon, s
életét a régi, téves úton éli tovább. A nagy többség azonban mégis – így vagy úgy – győztesnek bizonyult. Sokan alapvetően átformálták az életüket, s az erkölcsi helybenjárás helyett értelmes célt találtak. Edgar azt tanította: az emberi természetn
ek van egy mindenkire jellemző , közös vonása: az ember csak akkor képes lehetőségei teljes kihasználásával működni ha figyelmét eltereli
önmagáról, s azt nála szerencsétlenebb embertársai
megsegítésére irányítja.

ELSŐ FEJEZET „ÉLTEM MÁR MÁSKOR IS?”

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Képzeld el, hogy egy olyan lélek vagy, aki épp visszatérni készül a földre. Képzeld el, hogy búvár vagy, aki a mentőhajó fedélzetén él a Karib-tengeren. A víz nyugodt
és átlátszó, az ég tiszta, csupán enyhe szél lebben körülötted.
Valahol alattad egy régi gálya roncsai hevernek; úgy tudni, a hajó aranykincsekkel megrakottan süllyedt el. Nagy részét már elborította az iszap, de a gerendázat csontvázának kiálló részletei itt-ott még kivehetők. Amit a hajó fedélzetéről nem látni: odalent bonyolult keresztáramlatok haladnak , de annyira mélyen, hogy a tenger sima felszínéig nem hatnak el.
Hosszú idő kell odalent töltened, ezért régimódi, vitorlavászonból varrt búvárruha van rajtad, a
lábadon ólomtalpú csizma, a fejedre rézsisakot csavaroztak. A sisak kis kerek ablakai behatárolják a
látóteredet. Mikor átmászol a hajó korlátján, úgy érzed, mintha egy tonnányi súlyt cipelnél. Az üdítő, friss, levegő, amihez tüdőd hozzászokott, nehéz és áporodott lesz, mire a légpumpán és a
gumicsövön át a sisakba ér. De mihelyt a felszín alá merülsz, hozzászoksz a súlytalansághoz, és
kényelmes, egyenletes tempóban süllyedsz lefelé. Minden tiszta és egyértelmű; pontosan tudod, mit
kell tenned, hogy sikerrel járj. El kell érned a tenger szeszélyességét. Mihelyt a lábad szilárd
talajt ér, azonnal azt tapasztalod, hogy egy erős áramlat ellen kell küzdened. Teljes testeddel
nekifeszülsz, és elindulsz a hajóroncs felé. Ám az áramlat ereje ide-oda taszít, és megsokszorozza a
testedet lehúzó búvárruha terhét. Nevezzük ezt a ruhát fizikai testnek, amelyet földi
tartózkodása alatt a lélek magára ölt. Minden jól megy mindaddig, amíg az áramlatok a kellő irányba sodornak, a fény is megfelelő , és a búvárruhát tökéletesen irányítani tudod. De a vízen átszűrődő napfényt váratlanul elhomályosíthatják a felhők,
és odalent minden szürke árnyékba borul. Az ellenáramlat ereje lassanként kifáraszt, izmaid fájni kezdenek. Amit a hajó fedélzetről egyszerű, könnyű sikert ígérő vállalkozásnak véltél, mostanra nehéz, bonyolult és gyötrelmes feladattá vált. Csöppet sem könnyíti a helyzetedet, hogy a közelben néhány ötméteres cápa kezd el körözni fenyegetően. Ahogy eléred a roncsot, a felvonókötél és a légcső beleakad a hajó kiálló gerendáiba. Rángatni kezded, hogy kiszabadítsd. A csövön érkező
levegő fogyatkozni kezd. Fulladozol. Megfordul a fejedben: vajon mi a fenét keresel idelent, és
vajon van-e olyan kincs, amely megérné ezt a sok kényelmetlenséget.

MÁSODIK FEJEZET „HA ÉLTEM MÁR KORÁBBAN IS, MIÉRT NEM EMLÉKSZEM RÁ?”

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Alkalmazd most önmagadra ezt a hasonlatot! Képzeld el , hogy szabadon betekintést nyersz
valamennyi előző életedbe, és egy napon, mintegy véletlenül, rád zuhan annak az emléke, hogy az
emberiség története nem ismer nálad nagyobb szörnyeteget!

Hogy viselnéd el a rémületet, a megkésett lelkiismeret -furdalást? Mit kezdenél azzal a rettentő
gondolattal, hogy egy korábbi inkarnációdban annyi lélektársad ellen vétettél, s lelkednek olyan
adósságai vannak, amelyek letörlesztéséhez több millió élet sem volna elég?

Milyen reménységed maradna?

Ez a helyzet a valóságban sohasem fordulhat elő , azon egyszerű oknál fogva, hogy ez felborítaná az
ok és okozat karmikus törvényét – márpedig ez a törvény örök és megváltoztathatatlan. Soha, egyetlen léleknek sem lesz lehetősége arra, hogy saját korábbi baklövéseiről ilyen nyomasztó
tudomást szerezzen.

MÁSODIK FEJEZET

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Hasonlóképpen az emberi lélek is gyakorta túlzott magabiztossággal lép át az élők világába, és
amikor távozik, túlságosan nagy benne az elbizonytalanodás, mert megfeledkezik arról, hogy a két különálló világ együtt létezik, és az
egyik éppolyan valóságos, mint a másik.

„Egy ember egy életben sok szerepet játszik”

Ha kézzelfoghatóbb magyarázatot szeretnénk kapni arról, miért nem emlékszünk előző életeinkre
képzeljük magunkat egy hivatásos színész helyébe.

Második fejezet

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Most képzeljük el, amint szenvedélyesen játszik, fenékig üríti érzelmi energiái poharát, s közben
vasfegyelemmel ügyel arra is, hogy minden szótag időzítése tökéletes legyen. Gondolod, hogy
marad ideje a Hamlet sajtóvisszhangjának elemzésére? Vagy arra, hogy nosztalgikusan felidézze,
micsoda ovációval fogadta a közönség III. Richárdként ? Vagy esetleg azon bosszankodjék, hogy
jobb lett volna az V. Henrik filmváltozatában mád inkarnációt és sminket kipróbálni?
Biztosíthatlak: Othello Desdemona iránti szenvedélyes szerelmén kívül a világon semmit sem képes
eszébe idézni. Még a jelenetek és felvonások közti szünetekben is Othello marad – lehet, hogy látens
Othello – ahogyan a test megpihen alvás közben –, de akkor is Othello! És amíg a függöny le nem
gördül, s a közönség el nem hagyta a színházat, amíg jelmezét le nem vetette, s a festéket le nem
mosta, föl sem merül benne, hogy korábbi sikerei, a Hamlet, az V. Henrik vagy a III. Richárd
kritikáin jártassa gondolatait.

MÁSODIK FEJEZET

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Minden jó, amit valaha tettünk, örökké a lelkünkkel
marad. A lélek sosem „ronthatja meg” a jót,
amit cselekedett.

MÁSODIK FEJEZET

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

A lélek így kikerült az anyag börtönéből. Szabad lett! Földi tartózkodásából megőrzi a világi
tapasztalatokat, amelyeket „memóriabankjában” biztonságosan elraktároz – ugyanis csak a „tudatos
elme” az, amit hátrahagyott. A tudatalatti tovább él, hiszen nincs köze az anyaghoz, és nem is függ
tőle. Most ez válik a lélek tudatos elméjévé, s ekként működik egészen addig, míg a lélek vissza
nem tér a sűrű földi anyagba, hogy elkezdje következő életét.

HARMADIK FEJEZET

Lilla_Moly>!

– Annyi bizonyos, hogy a jelek szerint nemcsak egy, hanem több információs forrás is rendelkezésemre áll, mikor ebben az alvó állapotban vagyok.
– Az egyik forrás alighanem az a feljegyzés, amelyet az egyén készít tapasztalatairól az időben. A lélek tapasztalatainak összessége fel van jegyezve az egyén tudatalattijában, valamint az Akasha Krónikának nevezett helyen.

130. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Eckhart Tolle: Új Föld
Judy Hall: Kristálybiblia
Louise L. Hay – David Kessler: Gyógyítsd meg a szíved
Doreen Virtue: Gyógyítás angyalokkal
Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán?
Vasant Lad: Ájurvéda
Geoffrey Hoppe – Linda Hoppe – Adamus Saint-Germain: Egy Mester emlékiratai
Omraam Mikhaël Aïvanhov: Harmónia és egészség
Anita Moorjani: Meghaltam, hogy önmagamra találjak
Tara Swart: A forrás