Akata ​boszorkány (Akata boszorkány 1.) 37 csillagozás

Nnedi Okorafor: Akata boszorkány

A ​világ valaha volt legjobb 100 fantasy-könyvének egyike a Time magazin besorolásában. A regény kedves történetet sző varázslatokról, rejtélyekről és arról, hogyan találhatja meg valaki a helyét a világban. A könyvet a „nigériai Harry Potter”-ként is emlegetik.

A tizenkét éves Sunny Amerikában született, de Nigériában él. Albínó lévén hiába focizik nagyszerűen, mivel bőrét nem érheti nap, nem tud játszani társaival. Már-már úgy tűnik, nincs számára hely, ahová beilleszkedhetne, amikor kiderül: titkos szuperképességgel rendelkezik. Hamarosan varázslók közé csöppen, és újdonsült barátaival megtanulja, hogyan változtassa meg a valóságot. De vajon megfelelő képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy elkapjanak egy hivatásos varázsló-bűnözőt?

Nnedi Okorafor az afrikai tudományos-fantasztikus és a fantasy műfaj egyik legjelesebb kortárs regényírója, szülei Nigériából származnak. Történeteinek ismertetőjegye, hogy az afrikai kultúrát kreatív, hangulatos környezetbe helyezik,… (tovább)

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

>!
Pallas Athéné Books, Budapest, Magyarország, 2021
246 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635730575 · Fordította: Imre Eszter
>!
Pallas Athéné Books, Budapest, 2021
248 oldal · ISBN: 9789635730872 · Fordította: Imre Eszter

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 81

Kívánságlistára tette 81

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

FélszipókásŐsmoly P>!
Nnedi Okorafor: Akata boszorkány

Már akkor meglepődtem, amikor egy alapvetően közgazdaságtannal, vállalatirányítással, geopolitikával és a fenntartható jövővel foglalkozó, a közgondolkodás formálását küldetéseként valló kiadó egy ifjúsági fantasy kötettel áll elő (ami ráadásul nigériai-amerikai szerzős és Nigériában játszódik).

Aztán azon, hogy milyen jól tette!

Pár fejezet után világossá vált előttem, miért is illik e regény remekül a kiadó arculatához. Szerzője az afrofuturizmus jeles képviselője, szereplői számára a tudás, a tanulás, a bölcsesség a legfontosabb (amik a kiadó patrónusának fő társításai is), nagy jelentőséget tulajdonítanak a patkó alakú fémeknek mint fizetőeszköznek, és nem kevesebb a céljuk, mint a jövő megmentése. Nagyobb alakú, erős füles puhatáblás kötetként jelent meg, szoros, de azért teljesen használható ragasztással, vastag papíron – mintha csak egy szakkönyvük lenne. Jól illik a többi kötetük közé, bár a szöveg betűtípusa számomra túl vékony volt, a tiszta fehér lapokon hamar fárasztóvá vált az olvasása. Hlatki Dorottya borítóképe viszont telitalálat, remekül kifejezi a könyv tartalmát: a különc albínó nigériai (igbo) lány főszereplője, aki előtt megnyílik a varázsvilág, a valóság eleven, virágzó színekkel pompázó oldala. A titokzatosságra rájátszik még az is, hogy átlátszó fényes dombornyomással ráhelyezett nsibidi szimbólumokat rejt.

Már maga a cím is megadja az erős felütést a könyvnek. Akata – ez egy szitokszó, amivel a nigériaiak általánosságban a hazájukat elhagyott afrikaiakat illetik, de az igbo törzsben ezt a férjük rokonait elzavaró, a férj vagyonát így annak halála után teljes mértékben kisajátító nőkre használják (háziasítatlan, vad macskát jelent). Hatását tekintve nagyjából olyan, mint a leniggerezés. A brit és nigériai kiadásában át is nevezték „What Sunny Saw in the Flames”-re, noha a szerző tudatosan élt e kifejezéssel, a becsmérlő jelentéssel való szembenézésre és a sértegetéseken való túllépésre bátorított vele.

Aztán itt van a leopárdemberek kultúrája, akik nem leopárddá változó embereket jelentenek, mint egyes horrorművekben, bár némelyikük bizonyára képes erre is. Ez a varázslók, mágusok, boszorkányok, sámánok gyűjtőneve – azoké, akik képesek használni a valóságformáló jujut (avagy mágiát). Nnedi Okorafor e különös világba egy 12 éves albínó lányon és hasonló korú barátain keresztül vezeti be az olvasót. Többen titulálják „nigériai Harry Potternek”, de én semmilyen hasonlóságot nem fedeztem fel a mágiahasználó fiatalokon túl. Ezzel az erővel lehetne nigériai Kane-krónikák vagy nigériai Books of Magic is, ott is varázsolnak a gyerekszereplők… Sokkal inkább egy egyedi világba hív, újítóan hat a mitológiájával, a nyelvezetével (rengeteg helyi kifejezést említ, némelyiket megmagyarázva, némelyik megfejtését ráhagyva az olvasóra). Akit egy kicsit is érdekel a mágia és a fekete földrész műveltsége, annak szívből tudom ajánlani!

A young adult színpadon megszokott szerelmi sokszöges – kiválasztottas – érzelmi csapongásos – romantikus disztópiás előadásokhoz képest mondhatni felnőtt, érett regény. Komoly kérdésekkel foglalkozik: a valós életben való boldogulás, az iskolai bántalmazás, a tanulás fontossága, az emberiség jövője. Mindezt gyermekszereplőkön keresztül, de egyáltalán nem érződött gyerekesnek. Mind szerethető, árnyalt jellemű, fejlődést mutató karakterek. Persze messze nem olyan kegyetlen és nyers, mint a Halálmegvető, de azért a srácok egy gyerekrabló, ráadásul komoly hatalommal bíró sorozatgyilkos nyomába erednek. Tehát ettől sem kell tartania annak, akit az ifjúsági / YA címke taszít, bátran belefoghat – hacsak nem magukkal a gyerekszereplőkkel van baja. :)

Gyenge pontjának talán azt lehetne említeni, hogy a befejezés nem olyan nagyszabású, mint amilyennek érződött a felvezetése – ám valójában nem is befejezés, inkább egy kezdet egy nagyobb színpadhoz. Két kötettel (+ egy novellával) folytatta még a szerző, így remélem, hogy hamarosan magyarul is olvashatjuk Sunny további képzését a Harcossá válás útján.

4 hozzászólás
Amál P>!
Nnedi Okorafor: Akata boszorkány

Már nem emlékszem, hol találkoztam először a könyvvel, de a borítója mindjárt felkeltette a figyelmemet. A fülszöveg olvasása után pedig biztos voltam benne, hogy kell nekem. Sunny egy Amerikában születtet albínó kislány, aki kilenc évesen kerül vissza Nigériába. Különlegessége nemcsak átok, de áldás is. Kiderül róla, hogy varázsló, vagyis leopárdember. Általa ismerjük meg ezt a csodás varázsvilágot. Társaival egy gyerekrabló gyilkos nyomába erednek és peregnek az események. Nekem a végén maradt egy kis hiányérzetem, ezért is a fél csillag levonás. Bízom benne, hogy hamarosan olvashatjuk a folytatást.

pat P>!
Nnedi Okorafor: Akata boszorkány

Okorafort én kedvelem, úgy látszik.

Egészen elbűvölt a varázsa, a hangulata, az egzotikus képei-ízei-illatai – ha lett volna türelmem, rá is kerestem volna az összes ruhára, ételre, tárgyra, mitikus lényre meg mindenre, ami szóba került. És olyan jó lett volna egy csomó illusztráció, vagy lehetne belőle film!
A történet felépítése picikét talán fura és meglepőek az arányai, de hát kellett a hely felépíteni a világot meg a szereplőket meg a dinamikát, és legalább a végjáték pörgős és hipphopp volt. Jó, és hát varázslós és fiataloknak szól, – nem is tudom, a hasonlóságokat vagy a különbözőségeket lenne erőltetettebb összeszedni. (Tudjátokmivel.) Meg gondolom a népmesei / mágikus toposzok azért kicsit hasonlóak a különféle népek folklórjában, némelyiket akár univerzálisnak is modanám. (Egyébként ha nem látom több helyen leírva, hogy ejdehasonlít Arra, nekem fel se tűnt volna.)

Ha én ifjúsági jellegű olvasó lennék, hát durván rajonganék az összes főbb karakterért, meg fan art oldalakat nézegetnék naphosszat. (Mondjuk ez utóbbit végül is megtehetem…)

polimatilda I>!
Nnedi Okorafor: Akata boszorkány

Nnedi Okorafor már a Remote Control című kisregényével megvett magának, és remélem, még sok könyvét le fogják fordítani magyarra (többek között a Remote Controlt is).

Az Akata boszorkány Afrikába viszi az olvasót, ahol egy nigériai kislányt követünk, aki albínósága és amerikai születése miatt nagyon kilóg a többi gyerek közül. Azonban egy napon kiderül, hogy ő egy úgynevezett szabad leopárd, ami nagyjából varázslót jelent a nyugati kultúrában. A kötet során egyre jobban elmélyíti leopárd képességeit, mindeközben pedig egy rituális gyilkos is szabadlábon van, és fenyegetés jelent.

Nagyon élveztem ezt a kötetet, szórakoztatott, sokat tanított, és imádtam a mágia rendszerét is. Remélem, egyszer a folytatásokat is lesz alkalmam olvasni.

off

Popovicsp87 P>!
Nnedi Okorafor: Akata boszorkány

Kíváncsian ültem neki a könyvnek, mert ha végiggondolom, afrikai/afroamerikai szerzőtől még nem olvastam eddig.

Már a cím és a borító is érdekes. Az „akata” szót azokra az emberekre használják, főleg sértésként, akik elkóboroltak otthonról. Szegény Sunny pedig azért kénytelen ezt elviselni, mert bár szülei nigériaiak, ő Amerikában született és kilenc évesen került vissza Nigériába. Rajta keresztül találkozhatunk az első babonával, ugyanis albínó.
Később megismerhetjük a leopárdemberek és jujuk világát,amit részt nagyon érdekesnek találtam, főleg a tudásért kapott jutalom és a spiritualitása miatt. Plusz pontokat kap az első pár fejezet után beszúrt „könyvidézetekért” és a juju ábrákért.

Ugyanakkor az írónő sajnos pár YA sablont is felvonultat off, de jól adagolja az infót, fokozatosan mélyedünk el a történetben.
Néhol azonban azt éreztem, hogy a könyv kapkod. Menet közben is egyszer-kétszer bedob minket a mélyvízbe, de a vége különösen fájóan lett összecsapva.
A szereplők sem nőttek különösebben a szívemhez és bár a varázsvilága érdekes és egyedi volt, mégsem éreztem az afrikai hangulatot. Ha nem mondták volna folyton a városokat, tőlem igazából bárhol játszódhatott volna. Azt azért hozzá kell tennem, hogy az afrikai kultúrával semmi kapcsolatom nem volt eddig.

Remélem jönnek a folytatásai, mert ezek után kíváncsi vagyok rájuk.

Az ajánlásért pedig köszönet a Fantasycentrumnak.

>!
Pallas Athéné Books, Budapest, 2021
248 oldal · ISBN: 9789635730872 · Fordította: Imre Eszter
Bori_L >!
Nnedi Okorafor: Akata boszorkány

Ezt a könyvet olvastam már egyszer angolul, és bevallom, elsőre sokkal kevésbé tetszett. Egy újabb indok arra, hogy miért érdemes néha újraolvasni Okorafort. off Ez egy hamisítatlan young adult-mű: főszereplői tinédzserek, akik egy „varázslóiskolába” járnak és meg kell menteniük a világot. Csipetnyi romantika is található a sorok között, de sokkal visszafogottabban jelenik meg, mint mondjuk A halálmegvetőben központi szerepet elfoglaló szexualitás.

Nagyon-nagyon szeretem Okorafor világépítését, ahogy egybeolvasztja a nyugati világ jól ismert, és az afrikai világ kevésbé jól ismert elemeit. A varázslókat itt leopárdembereknek hívják, a mágia pedig hamisítatlan afrikai juju. Minden varázslatnak ára van, és ha valaki nem tudja mit csinál, annak végzetes következményei lehetnek. Aki nem merült még mélyebbre a nyugat-afrikai mítoszok világában, annak először furcsa lehet ez a kettős világlátás (ami szerint a mágia nem önmagában létezik, hanem egy, a mienkkel párhuzamos „dimenzióból”, a szellemek életteréből szivárog át a mi világunkba). Szerencsére Sunny-nak, a könyv főszereplőjének is idegen mindez, és vele együtt nyerhetünk bepillantást ebbe az ősi és zabolátlan világba.

A történet lendületes, egy pillanatra sem ül le, a jelenetek gyorsan, filmszerűen peregnek a szemünk előtt. Ha valaki szereti az ilyesmit, nem fog csalódni (de hosszas leírásokra, szép átvezetésekre nem érdemes számítani). És a cselekmény mögött, mint mindig, rengeteg gondolat húzódik meg, amikről remekül lehet gondolkozni-beszélgetni: a nemi szerepektől kezdve a rasszizmuson keresztül a fiatalok útkereséséig rengeteg téma bújik meg ezen az alig 250 oldalon. Szeretem az ilyen könyveket.

Bővebben itt: link

Homolya_H_Tímea P>!
Nnedi Okorafor: Akata boszorkány

Nagyon megfogott a történet, főleg a helyszín és népi hiedelemvilág miatt. Különleges volt olvasni egy olyan országról, egy olyan kultúráról, ami ennyire idegen tőlünk (vagy csak én nem olvastam eddig túl sok afrikai könyvet).
Mondjuk Harry Potter helyett én inkább a magyar sámánvilághoz tudnám hasonlítani, ami miatt még inkább megszerettem.
Sunny, az albinó lány, aki nem tudja magáról kicsoda, egyik pillanatról a másikra szembesül valódi lényével, a szabad leopárddal, amivel egy csomó veszély és titkolózás is a nyakába szakad.
Nem haladtam túl gyorsan, de ez nem a könyv hibája, egyszerűen élvezni és olvasni akartam még :-)
Egy bajom van! Nincs még magyarul folytatása!!!!!

MóroczMárk>!
Nnedi Okorafor: Akata boszorkány

Csalódtam már olyan könyvben amit nagy nevekhez hasonlítanak, hogy ez fúúú de milyen jó. Aztán 100 oldal után kiderül az igazság, közelébe se ér.

Az Akata boszorkány esetében ez nincs így.

A történet Sunny-ról a nigériai-amerikai albínó lányról szól, aki megtudja, hogy leopárdember, vagyis varázsló/mágus/boszorkány aminek hívni szeretnéd.
A varázsvilágot szépen fokozatosan ismerjük meg, a juju mágiában látok potenciált a későbbiekben is. Varázspálcák helyett itt késeket használnak, elég érdekes.
A cselekmény szépen lassan halad, bár a végén a legfontosabb momentum kissé hirtelen jött, összecsapottnak éreztem, így elvesztette a súlyát. Ott egy kis körítés, plusz leírás a nagymamáról pl. jól esett volna, de az egész tetszett annyira, hogy megelőlegezzem neki az 5*-ot.

Olvassátok, megéri.

Babó_Buca P>!
Nnedi Okorafor: Akata boszorkány

Ez egy megérdemelten jó könyv, ahol a világ mellett a szereplőket is szerettem. Az elején ugyan kicsit kusza a sok információelhallgatás miatt, de amint kitárul a leopárdok világa, életre kel a könyv. Tetszett a mágia megnyilvánulása, és a mondanivalója, hogy nem a materiális felhalmozás a fontos, hanem a tudás.

Bővebben: https://egy-lany-blogja.blogspot.com/2021/09/albino-leo…

Kitabu_hu P>!
Nnedi Okorafor: Akata boszorkány

Másnak lenni, kilógni a sorból mindig is nagy kereszt volt. Valaki vagy megtanulja ezt erényként, különlegességként kezelni, vagy a világ könyörtelenül kirekeszti.

Sunny 12 éves amerikai lány, aki családjával együtt szülei szülőhazájába, Nigériába költözik. Mindenhol kivülálló volt, albínó lévén Afrikában is gúnyolják, bántják, megverik, ezalól saját apja sem kivétel. Egy nap ijesztő dolgot pillant meg egy gyertya lángjában, s hamarosan egyre világosabbá válik, hogy nem csak külseje, de képességei is különlegesek. Barátokra és tanítókra lel, akik bevezetik a leopárdemberek varázslatos világába, ám alig kezdi el azt felfedezni, máris óriási kihívással kénytelen szembenézni.

Számomra ez egy tökéletes sorozatindító, ifjúsági kötet volt. Benne van minden, ami a tizenéves korosztályt foglalkoztatja, emellett pedig egy teljesen új, autentikus afrikai varázsvilágba csöppenhetünk, ahol gyakran a “helyes a helytelen, és a helytelen a helyes.”Külön dícséretes a tanulás fontosságának kiemelése, itt csak az jut előre, aki alázattal, széles látókörrel képezi magát. Persze itt is vannak gonoszok és jók, ezalól a varázsvilág sem kivétel, főleg ha sulis “kölkökről” van szó.

Nnedi Okorafor minden ízében ragaszkodott az afrikai kultúrához, amivel azonnal belopta magát a szívembe, imádom a kontinenst.♥A könyv a könyvben részek felnőttként is igencsak elgondolkodtatnak másságról, előítéletekről, férfi-női sztereotíp szerepekről és arról, hogy mennyire fontos tudnunk, hogy honnan is jöttünk.
“Durvább” jeleneteket helyenként tartalmaz, de semmiképpen sem haladja meg azt, amik a Harry Potterben is jelen voltak.
Kisebb-nagyobb hasonlóságok amúgy is fellelhetőek a nagy előddel, de semmiképpen sem szeretném ahhoz hasonlítgatni, mert az apróbb átfedések ellenére az Akata boszorkány egy figyelmet érdemlő, remek ifjúsági fantasy.♥

Fantasztikus volt, nagyon várom a folytatást❣️


Népszerű idézetek

Popovicsp87 P>!

– Az emberek tényleg túlságosan sokat törődnek a pénzzel. Holott csak eszköznek kéne lennie, nem pedig magának az elnyerendő jutalomnak.

63. oldal, 4. fejezet - Az Elbotlott Leopárd

Popovicsp87 P>!

– Ki a kedvenc focistád? – kérdezte Sasha kocogás közben.
– Pelé – felelte. Tudod, a hatvanas években, amikor a nigériaiak és a biafra gerillaharcosok közt polgárháború dúlt, két napig fegyverszünetet tartottak, hogy láthassák a játékát.
– Tényleg?
– Igen. Egy emberként megállította az egész öldöklést. Annyira jól játszott.

176. oldal, 14. fejezet - A focibajnokság

Kapcsolódó szócikkek: Pelé
Babó_Buca P>!

A tudás nem mindig nemesül bölcsességgé.

88. oldal

FélszipókásŐsmoly P>!

– Nem minden juju rossz? – kérdezte.
– Nem – felelték a barátai.
– Olyan, mint bármi más: van, ami jó, van, ami rossz, és van, ami… csak úgy van.

34. oldal

Kitabu_hu P>!

Sunny soha nem akart fiú lenni – de egy olyan apát sem akart, aki gyűlöli őt.

70. oldal

Babó_Buca P>!

– Miért vagy ilyen gonosz? – kérdezte tőle.
– Kimondom, amit gondolok. Ettől még nem vagyok gonosz – felelte Chichi vigyorogva, majd baráti kézfogásra nyújtotta a kezét.

27. oldal

Babó_Buca P>!

Olvassatok a sorok között. Ismerjétek fel, hogy mit érdemes befogadni, és mit lehet elvetni. Sunny, mi nem úgy tanítunk, mint a bárányok. A könyvek természetesen részét képezik a tudásodnak, de a tapasztalat is fontos.

88. oldal

Kitabu_hu P>!

Amikor rájött, hogy ő tulajdonképpen mi, az valaminek a kezdete volt, igen…ugyanakkor valaminek a végét is jelentette.

75. oldalsl

Babó_Buca P>!

Nem létezik olyan bárány-kultúra, amiben az emberek ne üldöznék a tökéletességnek nevezett alantas valamit, függetlenül attól, hogy éppen milyen néven hivatkoznak rá.
Mi, leopárdemberek, egyáltalán nem ilyenek vagyunk.
Mi szeretettel elfogadjuk mindazt, ami egyedivé vagy különössé tesz bennünket. Mert ezekben a dolgokban tudjuk csak igazán felfedezni, azt követően pedig kifejleszteni egyéni képességeinket.

80. oldal

Babó_Buca P>!

Mégis miért kéne a lányoknak magasabb mércét megütniük ahhoz, hogy játszhassnak?

186. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Rachel Hawkins: Demonglass – Démonüveg
Melissa Albert: Bűnös szívünk mélyén
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Rick Riordan: Hádész Háza
Csóti Lili: Hetedvérig
Tracy Wolff: Sóvárgás
Aurora Lewis Turner: A tűzróka
Naomi Novik: A végzet iskolája
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Neil Gaiman: Coraline